II. AZ ÓVODA LÉGKÖRE 1. A légkör fogalma A
légkör az óvoda egyéni arculata, karaktere, melyet elssorban a személyes
viszonyok és a tárgyi feltételek befolyásolnak. Jellemzi az óvodában dolgozók
közérzete és munkájuk minsége alapján vizsgálható. Halász Gábor kutatásaiban a
következ klímadimenziókat írja le (idézi Kósáné Ormai 2001.26.): a vezetés
hatékonysága; a vezetés demokratizmusa; a vezetés szociális integráltsága; a
neveltestület egysége; az iskolán kívüli kapcsolatok; a neveltestület
aktivitása; bensséges kapcsolatok; nemzedéki ellentét. 2. Az óvoda tárgyi feltételei Mikor
felel meg az óvoda tárgyi feltételeit tekintve a gyerekek, óvónk és szülk
igényeinek? Kárpáti Andrea (idézi Kósáné Ormai 2001.26.) a következ
szempontokat tartja fontosnak: praktikusság: a környezet, a helyiségek
praktikusak legyenek, azaz álljanak összhangban funkciójukkal; kényelem;
tisztaság; esztétikusság: szép, ízléses, vonzó legyen; alkalmasság a
kapcsolatok ápolására, a társasági életre; flexibilitás: a bels terek alakíthatóak
legyenek; szeparáltság: nyújtson lehetséget az elvonulásra, igény szerinti
esetleges magányra, illetve az óvodára vonatkoztatva (például a csoportszobák
zaja ne zavarja egymást); biztonság: a gyermek számára az események
kiszámíthatóságát, a tárgyi és személyi környezet állandóságát jelenti. légkör
személyes viszonyok tárgyi feltételek kommunikációs kapcsolat társas-érzelmi
kapcsolat vezeti kapcsolat
3. Személyes viszonyok az óvodában Az óvodában létrejöv személyes viszonyok közül az óvodapedagógus-gyermek
kapcsolatát tanulmányozzuk behatóbban. 3.1. Az óvodapedagógus-gyermek
kapcsolatának általános sajátosságai Lévén, hogy ez a kapcsolattípus a nevelési
folyamat keretében, közös és egységes tevékenység feltételei között keletkezik,
bizonyos sajátosságokat nyer (Nagy 2001.6.): Generációk közötti különbség:
idsebb és nagyon fiatal generáció között jön létre. Asszimetrikus: - pedagógus
felsbbrend pozíciója státusz, felkészültség, képesség és tapasztalat alapján. -
irányításra, nevelésre szoruló gyermek . A kapcsolatot befolyásolja az
óvodapedagógus személyisége (gyermekek felé irányuló szeretet, gondoskodás,
tisztelet, bizalom, igazságosság, mértéktartás, igényesség; érdekldés és
felelsségvállalás mértéke, pedagógiai tapintat, stb.). Függ a gyermekek egyéni
és életkori sajátosságaitól, illetve a csoport normáitól.Dinamikus kapcsolat:
folyton gazdagodik, mélyül és változik a gyermekek korban való elrehaladásával,
személyiségfejldésével. 3.2. Az óvodás csoport jellegzetességei Az óvodáscsoport
a következ jellegzetességek alapján különbözik más társadalmi csoportoktól
(Popescu 1998.83.): a tagok viszonylag kis száma; szemtl-szemben típusú
kölcsönös akciók, melyek különböz szinten valósulnak meg (óvón-gyermek,
gyermek-gyermek, gyermek-csoport szinten) és a következkben különböznek
egymástól: meghatározottság foka, tagok közötti cselekvés milyensége,
megvalósítás eszközei; a célok sajátos természete; sajátos és megkülönböztetett
tanítási-tanulási-értékel tevékenységek, nevelési tartalommal és céllal;
viszonylag egységes összetétel (korosztály, nemzetiség, származás, környezet
tekintetében); idtállóság – abban az értelemben, hogy nem bomlanak fel a
feladatok végrehajtása után, hanem csak hosszabb idszak elteltével.
3.3. Kapcsolattípusok Az óvodapedagógus
és gyermek között három féle kapcsolatot különböztetünk meg: kommunikációs
kapcsolatok, társas-érzelmi kapcsolatok és vezeti kapcsolatok (Nagy
2001.7-9.).a) Kommunikációs kapcsolatok Pedagógiai funkcióit illeten lehetnek: −információközlés: eseménymesélés, véleménykifejtés,
magyarázat, stb.; −rendszerezés:
az információk tartalmára és az elvégzend tevékenységre irányítja,
összpontosítja a figyelmet; −reagálás: elfogadás, elutasítás, értékelés; −érzelmi állapotok közlése: köszönet, elégedettség, csodálkozás,
öröm, harag, stb. Kifejezése.b) Társas-érzelmi kapcsolatok: a gyermek és
óvodapedagógus között spontán módon kialakuló érzelmi viszonyokra vonatkoznak,
a vonzódás és taszítás, ragaszkodás és elutasítás, rokonszenv és ellenszenv
állapotát fejezik ki. Minél kisebbek a gyermekek, annál fontosabb az affektív
közeledés, a meleg, szeretetteljes légkör kialakítása. A pozitív érzelmi
kapcsolatok minden nevelés fontos részét képezik. Jelents szerepet kapnak a
kisgyermek érzelmi alapjainak alakulásában, de a késbbi gyermekévekben is
fontosak maradnak. c) Vezeti kapcsolatok: a szigorú irányítás és a teljes
gyermeki önállóság közti fokozatok szerint többfélék lehetnek, a szakirodalom
ezeket nevelési stílusoknak is nevezi. Schmerz István meghatározása szerint a nevelési
stílus a nevelési folyamat irányításában megjelen neveli magatartásnak azon
viszonylag tartós és tipikus sajátosságai, amelyek a nyílt viselkedésben,
egy-egy konkrét pedagógiai szituáció során alkalmazott nevelési módszerek
jellegzetességeiben határozhatók meg (Schmerz, 2002.154.). Kurt Levin a ’30-as
években végzett kísérleteihez határozta meg a napjainkban ismeretes nevelési
stílusokat: az autoriter, demokratikus és engedékeny nevelési stílusokat.
Magyarországon Lewin kísérleteit Kántás László és Mérei Ferenc ismételte meg
óvodás gyermekekkel. Egy óvónfoglalkozott a három gyermekcsoporttal. Az egyikre
a dresszúrára épül vakfegyelem (autoriter), a másikra a belátás, önfegyelemre
alapozott nevelési módszerek (demokratikus), a harmadikra pedig a szabadosság
(laissez-faire) volt a jellemz1 (idézi Schmerz 2002). Ennek alapján tekintsük át a három
nevelési stílust annak függvényében, hogy milyen hatással van a gyermekek
személyiségére, valamint játékára: Dominatív/autoriter neveli stílusE stílus
jellemzje a túlzott irányítás, dorgálás, szigorú követelések, feltétel nélküli
engedelmesség követelése. A hangsúly az irányításra, rendre, fegyelemre és
szigorúságra tevdik, a kreativitás és kezdeményezés elnyomására. Ez egy rideg
és merev óvodapedagógusi magatartás, melyre jellemz a gyermekek érdekldésnek,
tapasztalatának figyelmen kívül hagyása (Nagy 2001.7.). A leggyakoribb neveli
viselkedés a parancsok, utasítások osztogatása. Jellemzje a letör
rendelkezések, amelyek keresztezik a gyermekek önkéntes aktivitását, és a
pedagógus valamilyen kívánságát érvényesítik. (Pl: Most akármit lehet a
papírból hajtogatni? Csak piros poharat kérek készíteni.).Nem alkalmaz
tárgyilagos bírálatot az óvodapedagógus: ellenséges, személyeskedhangot
használ. Nem mutat rá a hiba okára, nem ad tanácsot, a hibás cselekedetekbl nem
emeli ki a jó elemeket. (pl: Ez a tojás nem jó, tessék összegyúrni. XY, ez sem
jó.)1 A
kísérletrl Vas Judit készített filmet Módszerek címmel, amely a Miskolci
Rövidfilm Fesztivál díjnyertes alkotása
Ennél a neveli magatartásnál a
dicséret sem tárgyilagos, a státusz hierarchiáját hangsúlyozza. Gyakori az én
névmás hangoztatása egoisztikus színezettel. (pl. Én az ilyen szép munkát
szeretem, mint ahogy XY dolgozik, róla igazán példát vehetnétek. XY, mostmár
hajtogathatsz piros poharakat is.) Az autoriter nevelési stílus hatásai:
Gyerek-gyerek viszonylatban: az agresszió és bnbakképzés gyakran elfordul.
Gyerek-felntt viszonylatban: a lappangó elégedettség a jellemz. A csoport
légköre ellenséges, jellemz a debilizáló szorongás. Az ilyen kapcsolatok az
óvodásoknál konfliktusosak, elégedetlenséget keltenek a gyermeknél és
ellenségeskedést váltanak ki. A teljesítményre az ers eredményességi tényezk, a
sok munka, de ugyanakkor kevés egyéni ötlet, megnyilvánulás a jellemz. (Schmerz
2002.155.) Demokratikus nevelési stílus Legfontosabb jellemzi: az együttmködés,
közvetett befolyásolás (az óvodapedagógus inkább sugalmaz, mint követel és
kényszerít), a támogatás légköre; gyermekek önállóságának és
kezdeményezképességének növelése, spontán megnyilvánulások, kreativitás
támogatása, felelsségtudat alakítása, érdekldés és kíváncsiság serkentése (Nagy
2001.7-8). A leggyakoribb vezeti viselkedés a jól idzített irányító tanácsadás,
amely a viselkedési irányt összekapcsolja a gyerek valamelyik saját céljával. A
pedagógus irányít (pl. A báránynak fis kell, készíts neki ennivalót. Így ez a
bárányka nem fog éhen halni.), tájékoztat (pl. hát ez jó, csak egy kicsit a
fejét igazítanád meg, így...), ugyanakkor serkenti az önirányítást, hogy megtanítsa
a csoportot megállni a lábán. Módszere a csoportdöntés, a többségi szavazás,
szabad vita. (Pl. „Színes agyagot hoztam nektek. Mit csináljunk belle? Te mit
szeretnél?” „Piacot.” „Hol lesz a piac? Mutasd meg!” „Itt középen!”). A
pedagógus viselkedése szíves, bizalommal teli. Kooperatívan, felnttl
függetlenül értékel, nem tördve a saját státuszával. (pl. Te ......, olyan jól
sikerült az a kis lógó fül nyuszi... Igazán.) E nevelési stílus hatásait az
alábbiakban foglalhatjuk össze tömören: Gyerek-gyerek viszonylatban baráti
megnyilatkozások jellemzek. Gyerek-felntt viszonylatban empátiára épül
kölcsönös elfogadás jelenik meg. A csoport légköre oldott, a szorongás
facilitáló. A teljesítmény jó, elégedettség és ers munkamotiváció jellemz.
(Schmerz 2002.155-156) Engedékeny (laissez-faire) nevelési stílus: E stílus
esetében a hangsúly a szabad fejldésre tevdik, az óvodapedagógus a véletlenre
bízza a gyermekek tevékenységét abból kiindulva, hogy a szigort a gyermek
fenyegetésnek, korlátozásnak fogja fel; pedagógiai liberalizmus (irányítás és
vezetés szükségességének kétségbevonása) jellemzi (Nagy 2001.8.). A
leggyakoribb vezeti viselkedés az, hogy a pedagógus kizárólag a tanulók
ismereteit akarja bvíteni. A nevel viselkedésének jellemzi: -az irányítás
serkentése azért, hogy a felelsséget a csoportra hárítsa. -a tájékoztatás
csupán a technikai információkra szorítkozik. A csoport bels történéseivel nem
tördik. (Pl. Óvónéni, szétrontotta a Marci a házamat!” „Nem baj, Timi, gyere,
megcsinálom!”) E stílus hatásai az alábbiakban foglalhatók össze: Gyerek-gyerek
viszonylatban: az agresszió és félelem igen gyakori. A gyerek-felntt viszonylat
esetleges, szituatív. A csoport légköre felszabadult, de feszültséggel is
terhes. Teljesítmény: a csoport nem teljesít megfelelen, túl sok a játék és a
rombolás. (Sc
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése