Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

2012. január 27., péntek

KRÓNIKUS GENNYES KÖZÉPFÜLGYULLADÁS

Krónikus gennyes középfül-gyulladások

Definíció

Hat hétnél tovább fennálló folyamatos, vagy vissza-visszatéro középfülgyulladás.

Kiváltó tényezo

Fülkürt muködési zavar, fülkürt-hurut.

Kockázati tényezok (fülkürt-hurut kiváltója)

Krónikus felso légúti hurut.

A felso légúti hurutra predisponaló tényezok:

•

Gátolt orrlégzés

•

Orrgarat-mandula megnagyobbodás (vegetatio adenoides)

•

Orrsövényferdülés (deviatio septi nasi)

•

Arcüreggyulladás (sinusitis maxillaris acuta ill. chronica)

•

Rostasejtek gyulladása (ethmoiditis acuta ill. chronica, ethmoiditis chronica polyposa),

•

Az orrmelléküregek együttes gyulladása (pansinusitis acuta illetve chronica)

•

Rhinitis chronica, rhinitis allergica

•

Fejlodési rendellenességek (pl: szájpadhasadék, choanalis atresia)

. Külso légnyomás és a középfül nyomás kiegyenlítésének akadályozottsága (repülon például hypobaricus hatás).

Erre a betegségre a legjellemzőbb a hosszú, többnyire évek óta fennálló, vagy ismétlődő fülfolyás és halláscsökkenés.

A betegeknek igen komoly kellemetlenséget okoz a fülben jelentkező nyákos, vagy nyákos-gennyes, szagtalan fülfolyás.

A középfülgyulladás időnként szinte teljesen tünetmentes lehet, ahol a tünetmentes szakok akut fellángolásokkal váltakoznak.

A váladékozás az akut fázisban tejfölszerű, gennyes lehet, az akut tünetek lezajlása után inkább nyákos, de mindig szagtalan. lyukas dobhártya , fülfolyás

A hallásvizsgálattal vezetéses típusú, vagy kevert jellegű halláskárosodás mutatható ki.

Megtévesztő a betegek számára, hogy fájdalom nem szokott jelentkezni, az általános állapot jó.

Ezért nem feltételezik, nem tudatosul, hogy igen súlyos betegségben szenvednek.
A betegség kialakulásának oka nem egységes
, hanem elsődlegesen különböző kórfolyamatok végstádiumának tekinthető.

A gyulladás lényegében a nyálkahártyára korlátozódik, de egyes esetekben károsodnak a középfül csontos elemei is, a hallócsontok és a csecsnyúlvány csontjai is. A gennyes folyamat gócként is szerepelhet és akár hajhullást, kopaszodást, szív vese betegségeket, izületi problémákat eredményezhet.


A folyamat kialakulásában számos tényező játszhat szerepet.

Ilyenek a nyálkahártya szövetének csökkent értékűsége, a különböző kórokozók fajtája, érzékenysége, a középfül anatómiai viszonyai, a csontrendszer légtartalmának állapota, a fülkürt működés milyensége, orrsövény ferdülés, krónikus arcüreg gyulladás.

Komoly befolyásoló tényező a beteg általános állapota, allergia, immunhiányos állapot, kóros soványság, cukorbetegség, stb

A betegség felismerésében segít a kórtörténet melyben a beteg a visszatérő fülfolyásról és halláskárosodásról számol be.

A fül mikroszkópos képe nagyon jellemző. A dobhártya közepén jellegzetes lyuk figyelhető meg, mely körül néha hegek is láthatók.

Akut fülfolyás esetén kis polipok is megjelenhetnek, amik a megduzzadt, megvastagodott nyálkahártya miatt alakulnak ki.

A váladék nyákos, vagy nyákos gennyes, szagtalan. A röntgen leleten (Schüller-felvétel) a csecsnyúlvány légtartalmának a gátoltsága látható.


Hallásvizsgálattal vezetéses vagy kevert jellegű halláskárosodás mutatható ki.

Diagnózis

A KRÓNIKUS HURUTOS ÉS GENNYES OTITISEK DIAGNOSZTIKÁJA

1. Kötelezoen elvégzendo diagnosztikus vizsgálatok

•

Részletes anamnézis

•

Általános fül-, orr-, gégészeti vizsgálat

•

Mikroszkópos fülvizsgálat,

•

Súgott- és társalgó beszéd vizsgálata, hangvillavizsgálat

•

Audiológiai vizsgálat

•

Spontán vestibuláris jelek vizsgálata

•

Fistulatünet vizsgálata

•

N. faciális muködésének vizsgálata és dokumentálása

. Kiegészíto diagnosztikai vizsgálatok

•

Tympanometria (ha a dobhártya folytonossága megtartott)

•

Schüller Rtg felvétel

•

A sziklacsont CT vizsgálata krónikus gennyes középfülgyulladások azon eseteiben indokolt, amikor komplikációk (intrakraniális, extracraniális illetve intratemporális) jelenlétére van gyanú, valamint krónikus cholesteatómás középfülgyulladások eseteiben, amikor a betegség kiterjedésének (epitympanalis, subcochlearis stb.) pontosabb megítélését várjuk a vizsgálattól.

Krónikus gennyes középfülgyulladás differenciál diagnosztikája:

•

Otitis externa súlyos esetei

•

Malignus otitis externa

•

Myringitis granulosa súlyos esetei

•

Hallójáratból kiinduló malignus folyamatok

Kezelés

Folyós fülnél első lépés a konzervatív kezelés, ahol a cél a középfül „kiszárítása”.

Rendszeres időközönként ki kell tisztítani a hallójáratot, a váladékot leszívni a dobüregből.

Akut fázisban váladékot kell venni bakteriológiai vizsgálatra, antibiogram alapján célzott szisztémás és helyi kezelés jön szóba.

A kezeléseknél figyelembe kell venni, hogy egyes antibiotikumok károsíthatják a belsõfület.

A krónikus fázisban, ami mérsékelt fülfolyással és a nyálkahártya duzzanatával jár, a 3 %-os alkohol-resorcin oldat, 1 ‰-es kálimupermanganat-oldat használata javasolt.

Bórsavpor, bóralkoholos fülcsepp szintén hatásos szokott lenni.

A dobüregi polipokat érdemes eltávolítani. Az orrgarat és melléküregek esetleges gyulladásos folyamatait is kezelni kell.

A szárítást követően a sebészi kezelés célja a halántékcsontban és a dobüregben elhelyezkedő gyulladásos gócok szanálása ill. a károsodott hangvezető rendszer a dobhártya és a hallócsontláncolat rekonstrukciója.

Ezeket a műtéteket nevezzük tympanoplasticanak.


A kezeletlen betegség lefolyásra a rendszeres visszaesés jellemző.

Az ismételt felülfertőződést vagy külső hatások (pl. fürdővíz) vagy az orrgarat felöl a fülreterjedő felső légúti betegségek váltják ki.

A halláskárosodás fokozatosan romolhat. A betegség prognózisa a rossz, ezért előkészítés után mielőbb tympanoplasticát kell végezni.

Minden esetben a lehető legkorábban célszerű a műtétet elvégezni, mivel a hangvezető rendszer kóros elváltozásai a visszatérő gyulladások miatt egyre rosszabbak lesznek.

Amennyiben a halláskárosodás olyan fokot ér el, hogy hallókészülék viselése mindenképp szükséges, a tympanoplasticát akkor is el kell végezni, mert az állandó fülfolyás lehetetlenné teszi a fül illeszték viselését.

Betegoktatás

•

A betegek figyemét fel kell hívni a rendszeres gondozás jelentoségére

•

Az elso hónapban hetente, a második hónaptól fél évig havonta kontrol javasolt. Egy év után évente legalább egy alkalommal mikroszkópos fülvizsgálat, audiológiai vizsgálat javasolt.

•

Nyitott technikával végzett tympanoplasticák után illetve radikális fülmutéteket követoen a mutéti területen felgyülemlett keratin és fülzsír mikroszkóp alatt idonként eltávolítandó

•

Pontosan vezetett dokumentáció jelentosége

•

Csak akkor úszhat a beteg mutét után, ha az orvos megengedi. Estlegesen „uszodadugó” készítése is szóba jöhet.

#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése