Antal Irma Hatékony otthoni tanulás 33Antal Irma A hatékony otthoni tanulás A tanuló társas lény, nem szigetelhető el attól a családi-társadalmi környe-zettől, amelyben él, tevékenykedik, és amelynek hatására énképe, éntudata ki-alakul. A tanuló igényszintje, önmagával szemben támasztott elvárása is ezen a társas interakció talaján fejlődik ki anélkül, hogy az egyéni sajátosságok eltörö-lődnének. Ez a külső társadalmi tényező jelentősen befolyásolja az önálló tanulási szokások kialakulását, a tanuló iskolai teljesítményét. Az iskolai sikerességre irányuló kutatások egyöntetűen arra hívják fel a figyelmet, hogy a szülői elvárá-sok szorosan korrelálnak a gyerek sikerességével. A szülők munkára serkentő elvárásaikon kívül másképpen is befolyásolják gyerekeik iskolai teljesítményét: a házi feladatban, az otthoni tanulásban való részvételük révén. Vietnamból, Kambodzsából, Laoszból 1970 és 1980 között érkezett mene-kültek gyermekeinek tanulmányi sikeressége bizonyítja, hogy a család erős pozi-tív szereppel bír a gyermek iskolai teljesítményében (Cole, M. és Cole, S. R. 2006). A családi környezeti tényezők közül – amelyek a hatékony tanulást megha-tározzák – a következők játszanak fontos szerepet: a családi légkör, a szülői bevontság, a szülők társadalmi helyzete, a család szerkezete, tárgyi környezete. A két másik két fontos tényező az otthoni önálló tanulási szokás és a tanu-lási stílus. Az önálló otthoni tanulás szerepe A gyermek számára a tanulási folyamatok fontos színtere a családi környe-zet, az otthon. Az otthon végzett tanulás, a házi feladat nagy érdeme, hogy az önálló tanulással kapcsolatos tapasztalatok minőségéhez járul hozzá. Bár szá-mos pszichológus támadja a házi feladat gyakorlatát, ez az önálló feladatvégzés – amint a nemzetközi empirikus vizsgálatok bizonyítják – növeli a felelősségér-zetet, a kötelességtudatot, illetve a teljesítményt. Az iskolához, tanuláshoz való viszony kialakulásában óriási szerepe van az otthoni tanulásnak. A jó felkészü-lés, a megfelelő mennyiségű gyakorlás az alapja a magabiztos iskolai szereplés-nek.

Műhely 34A hatékony, önálló tanulás (Báthory–Falus 1997) azt jelenti, hogy a tanuló ké-pes közvetlen irányítás nélkül kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is, és felismeri szükségleteit és lehetőségeit. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások, stratégiák, értelmezési sé-mák, forgatókönyvek keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja otthon és az iskolában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen felté-tele. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia ki-alakítása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljá-nak kritikus mérlegelése. Az önálló tanulás támogatja a gyermek személyiségfejlődését, valamint a társadalmilag fontos önirányítási kompetenciáit. Erősíti önbizalmát, és elvezeti ahhoz a képességhez, mely által felszabadultan és magabiztosan tud majd fel-lépni a társadalmi és gazdasági környezetben. Az otthoni önálló tanulás megadja a tanulóknak azt a felelősséget, hogy sa-ját maguk határozzák meg a tanulás folyamatát. Elképzeléseiket a saját tanulási folyamatukhoz igazítják, így megtapasztalják a személyiség és a tanulás kapcso-latát. Ha a tanulók segítséget kapnak az önálló irányításhoz otthonról is, akkor megízlelik a tanulás értékes és fenntartható élményeit. A házi feladat az otthoni tanulás kulcsfogalma. Eredményességének kritéri-umai megegyeznek az eredményes pedagógiai munka alapvető feltételeivel, ne-vezetesen: a világos feladatmegjelöléssel, a differenciálható sajátossággal, az el-lenőrzés, értékelés rendszerességével. Az otthoni tanulásnak éppen olyan fon-tos szerepe van, mint az iskolainak. Ezért nem kell elhanyagolni, hanem segíte-ni kell a gyermeket, hogy minél sikeresebb legyen! Családjellemzők a tanulás sikerességében A mindennapi családi jellemzők viszonylagos állandósággal befolyásolják a tanulók életét, iskolai előmenetelét, tanulási képességét. Az otthon hangulata, a testvérek jelenléte, a tanulói szoba és a segítés azok a jellemzők, melyeket min-den pedagógus igyekszik megismerni a családdal való kapcsolattartás során.

Antal Irma Hatékony otthoni tanulás 35A családi légkör mint a sikeres tanulás tényezője A családi légkör és a tanulói teljesítményösszefüggéseiről számos kutatás számol be. A légkör meghatározó eleme az érzelmi támogatás mértéke, illetve a nevelői stílus és gyakorlatának milyensége. Az érzelmi dimenzió tartalmát a szülői szeretet és melegség adja. Két lehetséges végpontja az elfogadó (meleg), illetve az elutasító (hideg) szülői magatartás. Georg E. Becker (idézi Vajda és Kósa 2005) a szeretet meglétét, hiányát a büntetés módjával hozta kapcsolatba. Becker modellje azt sugallja, hogy teljesítményt motiváló magatartás a meleg, szeretetteljes szülői attitűd, a harmonikus gyermek-szülő kapcsolat, amelyben a gyermek érzelmi biztonsági szükséglete elégül ki. Baumrind (1993, idézi Vajda és Kósa 2005) vizsgálatai a szülő-gyermek in-terakciók és a szülők tanítási stratégiáit, a szabálybetartó technikáit tárták fel. Négy kritérium – kontroll, érett viselkedés megkövetelése, kommunikáció, ér-zelmi gondoskodás – alapján állapította meg a szülői bánásmód típusait. Ezek szerint van tekintélyelvű (autoritárius), engedékeny és mérvadó (autoritatív) szülői bánásmód. A mérvadó szülő gyermekközpontú és követelő is egyben. Józan keretek között nagy szabadságot biztosít a gyereknek, de ha kell, szigorú az optimális fejlődése érdekében. Magas mércét állít, azt be is tartatja, akár fizi-kai büntetés árán is, de minden esetben érvel (megfelelő kognitív szinten). Az ilyen szellemben nevelt gyerekeknek lehetőségük van megszerezni a kellő in-terperszonális készségeket, kompetenciákat. A longitudinális vizsgálatai is bizo-nyították az autoritatív szülői stílus pozitív következményeit a gyermek kompe-tenciáinak fejlődésében. Maccoby és Martin (1983, idézi Kósa 2005) szülői nevelési modellje a szülők gyermekük szocializációjára gyakorolt hatását kíséreli meg összefüggésbe hozni. Korlátozó, követelő, ellenőrző Engedékeny, nem köve-telő, alacsony kontroll-törekvés Gyermekközpontú, vála-szoló kész, elfogadó Autoritatív, magas szintű két-irányú kommunikáció, kölcsö-nösség Elkényeztető Szülőközpontú, elutasí-tó, nem válaszoló Hatalom-hangsúlyozó, autoriter Nem involvált, elhanyagoló, közömbös Maccoby és Martin modellje (Vajda–Kósa 2005, 228. p.)

Műhely 36Mindenesetre a szülői szeretetben, a szoros érzelmi kapcsolatban átélt gon-doskodás, törődés, dicséret pozitív érzelmi értékűekké válnak a gyermek szá-mára, melyeket reprodukálni kíván, miközben a teljesítménymotivációira hat-nak ösztönzőleg. A szülői bevonódás mint a hatékonyság tényezője Az eredményes otthoni önálló tanulásnak egyik fontos tényezője a szülői involváltság. A kisdiák életkorától függ a segítségnyújtás mértéke. Amikor a gyermek iskolába lép, szüksége van a szülői segítségre, eligazításra ahhoz, hogy a számtalan új kihívásoknak eleget tegyen. A szülői tanítási stratégiák, a bizta-tás, a kommunikáció milyensége és a házi feladatban nyújtott magyarázat, fej-lesztik a tanuló kognitív képességeit, teljesítményét, ugyanakkor az önállósodás csapásait járatják be. Az otthoni tanulási szokásrendnek kialakításában a szülőknek óriási befo-lyásoló szerepük van. Ahogy nő a kisiskolás, a bevonódás mértéke csökken, mert az önálló tanulás hódítja meg az otthoni tevékenységet. Az otthoni együtt tanulásnak a jelentősége az, hogy a tanulás során a szülő jobban megismeri gyermeke értelmi, érzelmi és akarati jellemzőit. A szülői in-volváltság segíti a gyermek képességeinek kifejlődését, ösztönözheti teljesítmé-nyét, begyakorolja az elemi tanulási technikákat. Ugyanakkor a szülő elvárásait reálisan szabhatja meg a gyermekével szemben, amely az önbizalom, önértéke-lés és a sikerorientáltság alappilléreit alapozzák meg. A gyermek sikereit a szülők közös tanulás örömeként élhetik meg, kudarca-it jobban el tudják fogadni, csökkentve ez által a tanulóban felhalmozódó stresszt, frusztrációt, szorongást, melyek teljesítményromboló hatásai ismertek. A családi szerkezet mint teljesítménybefolyásoló tényező A család egy mikroközösség, sajátos dinamikai erőtérrel, melyben egyedi vi-szonyok alakulnak ki az együtt élők között. Szerkezetét vizsgálták az integrált-ság (kohéziófok), a hatalom vagy a kommunikáció alapján. Az összetartó, egymást támogató, nyílt kommunikációjú családtagok gyer-mekeinek otthoni tanulása eredményesebb, iskolai teljesítménye növekvő ten-denciát mutat. A tanulók teljesítményét a testvérek száma és a születési sorrend is meghatározhatja. Az idősebb testvérek sok mindenre megtanítják fiatalabb

Antal Irma Hatékony otthoni tanulás 37testvéreiket. Gyakran tapasztalható az is, hogy a kisebb testvér olyasmit tanul meg az idősebb testvértől vagy testvérektől, amit az idősebbik korábban na-gyobb korban tanult meg, például: olvasni, írni vagy számolni. A jelek szerint az idősebbek is profitálnak ebből az előnyből: a kutatások szerint jobb tanulmányi eredményeket értek el azok a gyerekek, akik fiatalabb testvéreiket tanították, mint akik nem. Más eredmények szerint (Vajda és Kósa 2005) azoknál a gyere-keknél, akiknek volt fiatalabb testvére, magasabb intelligencia-pontszámot mér-tek, mint akiknél nem. Longitudinális kutatások eredményei szerint az elsőszü-lött testvérek nagyobb teljesítményre törekszenek, gyakran megelőzik a másod- és harmadszülötteket a teljesítménytesztekben is. A tradicionális családi szerkezet napjainkban felbomlóban van. Nőtt a válá-sok száma, ennek következtében sok gyerek egy szülővel nevelkedik, vagy má-sodik házasságból jövő testvérekkel él. Számos élettársi viszonyban élő család nevel gyermeket. A gazdasági, politikai és társadalmi változások olyan munka-vállalási helyzeteket teremtettek, amelyben a szülők távol kényszerülnek lenni a gyerekeiktől, így kényszer szülte önállóságot tanulnak el a gyermekek. Ez nega-tívan befolyásolja az érzelmi életüket, de a tanulási teljesítményüket is. A szülők társadalmi helyzete mint a sikeres tanulás tényezője Számos kutatási eredmények (Lappints 2002) azt bizonyítják, hogy a szülők iskolai végzettsége, foglalkozása, jövedelme jelentősen befolyásolják a tanulás eredményességét. A tényezők közül nagyobb hangsúlyt kap az iskolai végzett-ség, mint az anyagi lehetőség. Ezek a tényezők meghatározzák az egész család életvitelét, értékrendjét, nyelvhasználati módját, specifikus nyelvi kódját. A nyelvhasználati kód hat az iskolai teljesítményre, mert igényesebb nyelvi meg-formáltsággal, gazdagabb szókinccsel, nyelvi ismeretekkel, több háttértudással rendelkeznek azok a tanulók, akiknek a szülei iskolázottabbak, így az iskolai és az otthoni nyelvhasználati szint között nincs nagy eltérés. Továbbá a segítség-nyújtásban hatékonyabbak azok a szülők, akik magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. Az anyagilag kedvezőbb hátterű családok hatékonyabb tanulást elősegítő infrastruktúrát tudnak biztosítani gyerekeik számára (szótárak, köny-vek, szoftverek, számítógép, tanulást segítő eszközök).

Műhely 38A tárgyi környezet szerepe a tanulásban A megfelelő tárgyi környezet a tanulás teljesítményét döntő módon befo-lyásolja. Ezeket ergonómiai tényezőknek is nevezzük. Az otthoni tanulás tárgyi környezete a családi jövedelem és életmód lehetőségeivel van összefüggésben. Az otthoni tanulás a gyermek számára munkavégzés. Így a közvetlen mun-kakörnyezet fontos tényezője az eredménynek is. A tanulás helye, a környezete, a munkaeszközök, a munkaidő a tanuló ösztönző vagy kedvetlenítő tényezői lehet-nek. Kedvezőnek mondható a külön szoba, olyan hely, ahol a tanuláshoz minden eszköz elérhető, a bútorzat olyan nagy, hogy a szükséges taneszközök elférnek rajta. Az ülőalkalmatosság nagyban befolyásolja a fiziológiai izgalmi állapotot és a testtartást. Jobb egy nem túlságosan kényelmes szék, mint egy karosszék, amely elernyedtséget okoz, gyengíti a figyelmi koncentrációt és a belső magatar-tást. „Rend a lelke mindennek” – szól a közmondás, és ez igaz a tanulási környe-zetre is. „Eredményesebbek azok az emberek, akik rendet, rendszerességet tudnak teremteni maguk körül” (Deákné é. n.). A rend, a rendszeresség a gon-dolkodásra is hatással van. Oroszlány szerint (1999) a tanulási környezetnek hangulatteremtő ereje van, ezt nem szabad elhanyagolni, mert elvonja a figyelmet a tanulásról. Józan semlegességre van szükség. Kielégítő mennyiségű friss levegő nélkül, a túl magas vagy túl alacsony szoba-hőmérsékleten a szellemi aktivitás nem megy végbe. Vigyázni kell a megvilágításra, a tanuló az információk többségét a látás útján szerzi meg. A fény balról és egy kicsit hátulról kell hogy érje az asztallapot. Így a gyermek keze nem vet árnyékot, ha ír, és jól világítja meg a lapot, ha olvas. Balkezes tanuló esetében fordítva érvényes. A szellemi munkához koncentrált figyelemre, csendre van szükség. A zaj csökkenti az érdeklődést, a koncentrációképességet és motivációhiányhoz ve-zet. A tévé, illetve a rádió működtetése tanulás közben nem ajánlott! Ha nem bírja a csendet, hallgasson olyan halk zenét, ami nem vonja el a figyelmét. A „rap”-zene tehát tipikusan rossz választás, hiszen a beszédre akaratlanul is fel-figyel, míg a komolyzene és a „gépzene” ideálisnak tűnik.

Antal Irma Hatékony otthoni tanulás 39Ha kisebb, nem iskolás testvérei vannak a gyereknek, gondoskodni kell a tanulás zavartalanságáról, a testvérek elfoglalásáról is. A tanulási idő a napirend kialakítását igényli, és ez már a tanulási szokás ki-alakításához vezet. Összegezve az otthoni tanulás körülményeit, a tanulást, így a teljesítményt is a következő tényezők szabályozzák: 1. A tanulási környezet és tudatos alakítása:oa tanulási hely; oa tanulási testhelyzet kényelme; omegfelelő méretű bútorzat; otanulási eszközök készenléte – írószerek, jegyzetek, eszközök, dosz-sziék, lexikonok, könyvek stb.; oa megvilágítás minősége az olvasáshoz, tanuláshoz; oa tisztaság, a rend. 2. A számítógép, szoftverek megléte 3. A hangulati elemek: oa világítás jellege – szórt fény, természetes fény; oesztétikus környezet; onövények és más kellemes berendezési tárgyak; ocsend vagy zenei háttér. 4. A zavartalanság nyugalma: oemberi közegek ösztönző hatása; oa visszavonulás nyugalma; oegyéb közérzeti tényezők. Persze, ezeknek az otthoni tanulási körülményeknek más mintái is elfogad-hatók, de a sikeres, hatékony otthoni tanulás leginkább ilyen feltételek mellett valósítható meg. Az otthoni tanulási szokások hatása az iskolai teljesítményre Az iskolába induló-érkező kisgyereknek szüksége van olyan fogódzókra, tevékenységekre, melyek az ismétlés szükségletét, a ritmikusság igényét kielégí-tik. Gyakorlati szüksége van ugyanakkor arra, hogy az idő múlását, az iskolai

Műhely 40élet pergését, az otthoni időt valamilyen ismétlődő tevékenységhez köthesse, hogy a világ megfoghatóvá, megoldhatóvá váljék az egyelőre bonyolultnak tűnő iskolai kezdésben. A sztereotip, azonos módon ismétlődő megnyilvánulások, a szokások a kis-iskolás tanulására is jellemzők az iskolában és otthon is. „A szokás hatalom” – mondja a közmondás, de a jó szokás igazi értéke az energiák fölösleges elpo-csékolásában, a hatékonyságban rejlik. „Aszokások a feltételes reflexek kiépülésén alapuló, az egyénre viszonylagos állandósággal jellemző tanulási sajátosságok összessége” (Lappints 2002, 97. p.). A tanulási szokás kialakulásában több tényező is szerepet játszik: az észlelt minták, a korábbi tapasztalatok, a személyiség különböző dimenziói (motivá-ció, akarat, szorgalom, kitartás stb.). A szokás elemei sokrétűek, több oldalról lehet megközelíteni: a napirend (a tanulás ideje), a tanulás megtervezése (sorrend), szervezés (a tanulás tárgyi kör-nyezete, feltételei), kontroll vagy önkontroll beiktatása, módszerek, technikák alkalmazása. Beszélhetünk jó vagy rossz szokásokról, de az eredményességre figyelve a hatékonyságnövelőket kell erősíteni a kisdiákokban. A tanulmányi eredményességet követő kutatások azt állapították meg, hogy az átmeneti eredménytelenségek sorában a tanulási szokások alacsony szintje az első helyen, míg a tartós eredménytelenség esetében a második helyen áll. Arra figyelmeztetnek, hogy meg kell tanítani a tanulókat tanulni, hogy a tanulás pozi-tív elemi épüljenek be a szokásrendjébe! Amikor a gyermek iskolába kerül, megismer egyfajta szokásrendszert, amely magába foglalja a tanulási szokásokat is. A gyermek ehhez alkalmazko-dik, elfogadja azt. Az otthoni tanuláshoz jó kialakítani egy szokásrendet, amelyet következete-sen betart a szülő és a gyermek is. A megfelelő tanulási magatartás sikeres ki-alakítása szempontjából döntő jelentőségű a napirend elkészítése és betartása. A napirend a nap hosszú távú, illetve rövid távú megtervezését jelenti, a szervezet egészségi állapotának, fiziológiai teljesítményingadozásának, szellemi kapacitásának, az események mennyiségének, az időintervallumok, pihenési alkalmak függvényében. A tanulás ütemezése tartalékidővel történjen, a tevé-kenységet a folyamatosság és kitartás kell hogy jellemezze, aktív pihenőidőkkel.Tapasztalataim szerint a következő délutáni tanulási napirend ajánlott a kisis-koláskorban, a gyermek bioritmusának figyelembevételével:

Antal Irma Hatékony otthoni tanulás 41– 12.30; 13 – 14.30: pihenés, alvás, játék, – 14.30 – 16.30: tanulás, – 16.30 – 18.00: játék, – 18.00 – 19.00: gyakorlás, ismétlés. Oroszlány (1999) a következő otthon tanulási szokások kialakítását ajánlja: oHazatérés után fontos a pihenés, nem kell a megfeszített tanulási te-vékenységgel kezdeni. Szellemnek, léleknek szüksége van erre, lehe-tőség az idő tervezésére. oA tanulást frissen kell kezdeni. oA tanulás előtt jó végiggondolni, mi történt délelőtt az iskolában, mi vár otthoni tanulásra. oA taneszközöket szépen sorrendbe kell rakni, el kell dönteni a tanu-lási sorrendet. Ajánlatos a nehezebbel kezdeni, mert frissen és köny-nyen megy, de nem mindig ez a helyes megoldás. oCélszerű tanulási rendet kialakítani a tantárgyak tanulásakor: •visszatekintés; •szóbeli anyag tanulása, füzetek áttekintése; •írásbeli munka (ha megy); •szóbeli feladatok; •írásbeli munka. oTanulás közben kis szüneteket kell beiktatni: 20–25 perc után 5–6 perc szünet következzen. Legjobb a mozgás, a lazítás. oA tanulásba élvezettel kell elmerülni. oA tanult anyagot kell hagyni érni, ezért az ismétlésnek rendszeresnek kell lennie. Nemcsak egyik napról a másikra kell tanulni, hanem egyenletesen mindig. oHogy hatékonyabb legyen a tanulás, el kell gondolkodni a tanulási módszereken, szokásokon, meg kell ismerni a saját tanulási stílust. A tanulási stílus ismeretének fontossága az otthoni és iskolai tanulásban Amióta tudatosan tanul az ember, arra törekszik, hogy minél könnyebbé, gyorsabbá és eredményesebbé tegye tanulását. Vajon találhatunk-e olyan mód-szert, mely teljesen megszabadítana minden erőfeszítéstől? Megszüntethető-e a

Műhely 42tanulás munkajellege? Ilyen módszer természetesen nincs, nem hull az ölbe a tudás, meg kell érte dolgozni. De az erőfeszítések a hatékonyságot, mindenek-előtt az iskolai teljesítményt növelik, ha saját tanulási működését ismeri a tanu-ló. Ennek megismerésében az első segítő a szülő lehet, aki felismeri gyermeké-nek azt a tanulási stílusát, amellyel a legkönnyebben, leghatásosabban elsajátítja a tanulnivalókat. Az iskolában a pedagógus feladata ezt megismerni, feltérké-pezni, de addig a szülő hathatós segítséget nyújthat az otthoni tanulás során, ugyanakkor a tanítónak megfelelő információt szolgáltathat. A tanulási stílus „a személyiség belső, viszonylag állandó determináló ténye-zője, kognitív és affektív vonások összessége, amelyben a megismerés módja, formája nyilvánul meg, és amely a legkülönbözőbb helyzetekben is meghatá-rozza a tanulás módját, befolyásolja eredményességét” (Barabási 2008, 187. p.). A kognitív pszichológiában használt fogalom, a tanulás (az információfel-dolgozás) sajátos, domináns, egyénre jellemző módja. Legismertebb tanulási stílusok A gondolkodás sajátosságai szerint:oreflektív tanulás (a tanuló a problémára adott válasz előtt elemzi, lo-gikai egységbe rendezi az információkat, ennek lapján tudatos érvek-kel tudja alátámasztani, megmagyarázni a megoldást); oimpulzív tanulás (a tanuló kellő átgondolás és józan megfontolás nélkül, a helyzet kritikai felmérésének, érveknek és indokoknak az elhagyásával kezd tevékenykedni). Az érzékelés módozata, az emlékezés típusa szerint:oauditív tanulási stílus (a hallás útján szerzett tapasztalatok, ismeretek gyakorlása során jön létre); ovizuális tanulási stílus (a látás útján szerzett tapasztalatok, ismeretek gyakorlása során jön létre); oa motoros tanulási stílus (a mozgási élmények útján szerzett ismere-tek felidézése során jön létre). A motiváció szerinti tanulási stílusok: oa társas környezet szerinti tanulási stílus (egyedül, csoportban, felnőtt segítségével);

 

#1 Dr.BauerBela

---