Gyermek és a stressz
A stressz ott már mindenütt ott van, még gyermekkorban is, mit tegyek?
Hogyan segíthetek gyermekemnek? A stressz nem csak az én, hanem az ő életét is befolyásolja.
A stressz kezelése egyre fontosabb, ha már gyerekként tudná kezelni a stresszt az előnyös lenne számára!.
A stressz fogalma
Stressznek nevezünk minden olyan hatást, amely az ember élettani és lélektani alkalmazkodási mechanizmusát befolyásolja.
A stressz klasszikus leírása Selye János nevéhez kapcsolódik, szerinte a különböző károsító hatásokra a szervezet azonos módon, az „általános adaptációs szindrómával” reagál.
A stressz folyamat három szakasza
az alarm, vagy vészreakció
az ellenállás fázisa
a kimerülés állapota
Az első fázis nem hogy nem káros önmagában, hanem mind a fizikai, mind a pszichológiai fejlődés alapvető feltétele. Mint Selye János mondta: „a stressz az élet sója”.
A mai világ egyik súlyos következményekkel járó jelensége, hogy a fiatalok többségében nem alakul ki eléggé a nehézségekkel való megbirkózás képessége, mert nincsenek kitéve elég kihívásnak, főleg fizikai értelemben.
A stressz három összetevője
Mivel a stressz fogalmát a mindennapi életben is igen gyakran és különböző értelemben használják, fontos meghatároznunk a stressz fogalmának három összetevőjét. Ezek:
- a stresszorok, a veszélyeztető környezeti hatások,
- az élettani és pszichológiai stressz reakciók,
- az egyén pszichológiai, alkati, személyiség adottságai.
„Az eredeti, Selye-féle stresszkoncepcióhoz képest a legjelentősebb fejlődés, változás, hogy ma a helyzetek feletti kontroll képessége, illetve ennek hiánya került az érdeklődés középpontjába.” (Prof. Dr. Kopp Mária )
A gyermekkori stressz
A
gyermekeink számára sem más a helyzet. Nekik is alkalmazkodni kell a
környezetükhöz, a családhoz, stb. Amiben mégis több, hogy ők erősebb
alkalmazkodásra vannak ítélve, hiszen egy felnőttekkel körülvett
világban kell élniük. Ez sokszor állítja őket komoly kihívások elé.Az, hogy a gyermek hogyan birkózik meg a stresszel, milyen stratégiákat sajátít el a gyermekkorban, garantáltan kihatással lesz egész további életére.
Mi a jó és mi a káros stressz?
A stressz nem mindig negatív fogalom, érdemes tehát tisztáznunk néhány kérdést.
A distressz során olyan veszélyeztető környezeti hatások (stresszor) érik a szervezetet, melyek stresszreakciókat eredményeznek. Ezek a hatások nem kontrollálhatóak, negatív érzelmeket (tehetetlenség, reménytelenség) váltanak ki, hosszútávon csökkenti az immunrendszer működését, betegségeket válthatnak ki. (Példa a distresszre: bukás félévkor, sorozatos rossz jegyek, stb.)
Az eustressz az egyén megküzdési lehetőségeit nem haladja meg, az egyén pozitívan értékeli. (Példa az eustresszre: futóverseny, első randevú, stb.)
A stressz hatása
Stressz tünetei
Minden gyermekre más módon hat a stressz, mindenki más módon mutatja ki, és a feszültségét is más módon vezeti le.
A tünetek leírására tehát nincs konkrét recept. Egy biztos, ha a gyermek viselkedése megváltozik a megszokotthoz képest, érdemes figyelni.
Lehet, hogy a viselkedésében jelentkeznek a tünetek:
- Ingerült, agresszív a gyermekem
- Visszahúzódóbb, félénkebb
- Gyerekesebb
- Semmi nem jó neki
- Máson vezeti le a feszültségét
- Izgulósabb, lámpaláz
- Számítógépes játékfüggőség
- TV függőség
- Nassol, kialakul a súlyfölösleg
Miért kell foglakozni azzal, ha a gyermek stresszel?
A gyermek életének elején a tanulási fázis sokkalintenzívebb. Ekkor kezd kialakulni a személyisége, amely azután egész életében formálódik. Ezért fontos arra figyelnünk, hogy hogyan reagál a stresszhelyzetekre? Mi az a stressz szint, amellyel még meg tud birkózni, és melyik az, ami már negatív hatással van rá.
Ahhoz, hogy a gyermek élete során boldognak és elégedettnek mondja és érezze magát, a legjelentősebb kihívás számára a stressz kezelése. Annak a gyermeknek, akinek jó a problémamegoldó képessége, jól fogja venni ezeket az akadályokat. Azoknál a gyermekeknél, ahol hiányosságok vannak e téren, könnyebben jelentkeznek a lelki és a fizikai problémák (betegségek).
Mit mondanak a stressz kutatások?
Magyarországon a legismertebb stresszkutató szakember, Dr.Kopp Mária az MTA Mentális Egészségtudományok és a SOTE társult kutatócsoportjának a vezetője által vezetett kutatások eredményeiből olvashat rövid összefoglaló áttekintést. »
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése