Vetélés tünetei és kezelése
2018. 07. 24.
Szabó Emese
dr. Horányi Dániel szülész-nőgyógyász, nőgyógyászati daganatsebész
Mi a vetélés?
Vetélésnek a 20. hét előtt befejeződő terhességet nevezzük,
illetve azt, amikor az időpont ugyan későbbi, de a magzat 500 grammnál
kisebb súlyú. (Ha például a kilökődés a 23. héten történik, de a magzat
csak 400 grammos, akkor még vetélésről beszélünk.) A vetélés
szempontjából vízválasztónak tekinthető a betöltött 24. terhességi hét:
onnantól kezdve már szülésről van szó.
Vannak fel nem ismert vetélések is, amelyek nem sokkal a
megtermékenyülést követően, még a terhesség megállapítása előtt (a
terhességi teszt használatát megelőzően) történnek. Ilyenkor a kis
menstruációs csúszás tulajdonképpen spontán vetélés, de az érintettek
nem tudnak róla.
Vetéléskor a magzat nem feltétlenül az anyaméhben hal el, megtörténhet élő magzattal is. Létezik úgynevezett fenyegető vetélés is, ami azt jelenti, hogy görcsök és apró vérzések alakulnak ki, de maga a vetélés nem indul be.
A vetélés előfordulása
Klinikailag felismert terhességeknél a 20. hét előtt 8-20 százalékos eséllyel fordul elő vetélés. A korábban már szült nőknél a vetélés kockázata alacsonyabb: nagyjából 5 százalékos. A spontán vetélés kockázata a 15. terhességi hét után 0,6 százalékra csökken. A gyakoriság több tényezőtől, egyebek mellett az anya korától függ: minél idősebb valaki, annál gyakoribb a vetélés. Ugyancsak nagyobb eséllyel fordul elő vetélés azoknál, akiknél egyszer már megtörtént.
A vetélés okai
A vetélésnek konkrét okai és rizikótényezői vannak. A rizikótényezők közül a dohányzást és az alkoholfogyasztást kell kiemelni,
de emeli a kockázatot a kábítószer-fogyasztás, különösen a kokain
használata is. A nem szteroid gyulladásgátlók alkalmazása a
fogantatáskor szintén emeli a rizikót, ahogyan a túlzásba vitt
kávéfogyasztás is (1000 mg fölötti koffeinmennyiségnél). A korábbi
spontán vetélés szintén növeli a kockázatot, ahogy az is, ha az ovuláció
és a beágyazódás között több mint 10 nap telik el. Ebben akár a
petevezeték-transzport zavara is szerepet játszhat.
A vetélés rizikóját továbbá az anyai életkor emeli: míg 20 és 30 éves kor között csak 11 százalékos a vetélés esélye, addig 35 éves kor felett már 20, 40 éves kor felett 40, 45 éves kor felett pedig már 80 százalékos.
A lisztérzékenység (cöliákia) és az extrém túlsúly szintén növeli a
kockázatot, de ilyen hatása lehet az alacsony folátszintnek is.
A rizikótényezők mellett vannak kromoszómarendellenességek is,
amelyek vetélést okoznak - a vetélést az esetek 50 százalékában ezek
váltják ki. A Turner-szindróma
(amely kizárólag lányokat érintő genetikai rendellenesség) például a
terhességek zömében - a becslések szerint mintegy 98 százalékában - a
terhesség korai szakaszában vetéléssel végződik. A betegséggel
ténylegesen érintett lányok száma emiatt alacsony.
A pajzsmirigy működési zavara is emeli a rizikót: alulműködésnél (Hashimoto-betegség esetén) például nagyobb eséllyel jelentkezhet vetélés, de növeli a kockázatot a jódhiány, valamint a policisztás ovárium szindróma is.
A terhesség ideje alatti dohányzás jelentősen megnöveli a vetélés kockázatát
A bakteriális agyhártyagyulladást okozó Listeria monocytogenes szintén okozhat vetélést, de ez az egyik legsúlyosabb következménye a brucellózisnak is (amely baktérium okozta betegség). A Cytomegalovírus-fertőzés a terheseket különösen veszélyezteti: ez esetben a kórokozó a magzat károsodását okozhatja, de kiválthat vetélést is. A konkrét okot nem minden esetben tudják megnevezni, de például ismert, hogy a vetélések egy részét valamilyen lázas állapot előzi meg.
Más fertőzések, így például a parvovirus B19, a rubeola, a herpes simplex, a toxoplasma gondii szintén növelik a vetélés kockázatát.
Jelentkezhet vetélés antifoszfolipid szindróma (APS) miatt is. Ennél a méhlepény megfelelő keringését akadályozó vérrögök, illetve az antitesteknek méhlepényre közvetlenül kifejtett, de részleteiben még kevéssé ismert károsító hatásai okozzák a vetélést. Bekövetkezhet vetélés mindezeken túl alloimmun eredetű újszülöttkori trombocitopénia (NAIT) miatt is. Ennek a magzat vagy újszülött agyvérzése mellett legsúlyosabb kockázata az úgynevezett középidős (13-23. hetes) spontán vetélés.
A spontán vetélésnek oka lehet a méh nem megfelelő anatómiája is. Lehet például olyan méhnyálkahártya alatt található képlet vagy például polip, illetve miómagöb, amely miatt a megtermékenyült petesejt nem tud megfelelően beágyazódni. Léteznek olyan méhfejlődési rendellenességek is, amelyek sorozatos spontán vetélést okoznak_ ilyen például a méhsövény. Szó lehet úgynevezett méhösszenövésről (Asherman-szindrómáról) is, amely szintén vetéléshez vezethet. A koraterhességi vetéléseknél a hímivarsejtek rendellenességeire is gondolni kell.
A vetélés tünetei
- Zavarba ejtő tünetekkel járhat a terhesség
- Terhesen ezért kell rendszeresen mozogni
- A terhes nők ihatnak alkoholmentes sört?
- Jelek, hogy megindult a szülés
- Méhnyakrák terhesség során: mit tegyek?
- Nem tud teherbe esni? Ez lehet az oka
- Az ismétlődő vetélés immunológiai okai
- A terhes nők ettől rettegnek
- Nem esik teherbe? Ezt nézesse meg
- A legnagyobb tévhitek a teherbeesésről
Ha egy kismamának vérzése van (ez lehet pecsételő vérzés, barnás pecsételés vagy bővebb vérzés) és görcsöl, mindenképpen fel kell keresnie orvosát, hogy megnézhessék, vetélésről van-e szó vagy sem. Egy barnás pecsételés nem feltétlen jelez vetélést, a bő vérzés viszont már nagyon veszélyes állapot. A komplett vetélés akár otthon is lezajlik bő menstruációs jellegű vérzéssel, de ebben az esetben is szükség van orvosi vizsgálatra. Az inkomplett vetélésnél (tehát amikor a méh nem képes kellőképp összehúzódni és kiürülni) a vérzés folyamatos is lehet, a kismama nagyon rossz állapotba kerülhet, kivérezhet. Ez akár életveszélyes állapotot is jelenthet, és különösen az előrehaladottabb terhességeknél fordulhat elő.
A vetélés diagnózisa
Vetélésnél az orvosok általában már a fizikai vizsgálatnál is látják, hogy a méhszáj nyitva van, akár ujjnyira is. A vetélés diagnózisát ultrahangvizsgálattal állítják fel.
A vizsgálatot akkor végzik el, ha a kismama vérzéssel és görcsös
panaszokkal érkezik a kórházba. Ha az ultrahangvizsgálat során még
látszik a szívműködés, akkor nem lehet vetélésről beszélni. Ilyenkor a
vérzés magától elállhat vagy gyógyszeresen elállítható, a vetélés pedig
nem feltétlenül következik be.
Ha a kismama minimális pecsételéssel és enyhe görcsökkel érkezik, de
az ultrahangvizsgálat szerint nincs szívműködés, akkor elmaradt vetélés
állapítható meg. Megesik, hogy a kismama úgy érkezik, hogy már hoz
magával szövetdarabokat is. Ilyenkor az inkomplett vetélést az ultrahangvizsgálat után a kórházban befejezik.
Ha a kismama komplett vetéléssel érkezik a kórházba, akkor jellemzően
szintén hoz szövetdarabokat. Ilyen esetben ultrahanggal még megnézik a
méh üregét, de már nem találnak benne semmit.
Ha a vetélések ismétlődnek, és két egymást követő spontán vetélés
történik, akkor már javasolt a teljes kivizsgálás. Ilyenkor hormonális
és immunológiai kivizsgálásra is szükség van, de nézni kell a méh
anatómiáját is.
A vetélés kórlefolyása
A vetélés lehet fenyegető vetélés, kezdődő vetélés, komplett vetélés, inkomplett vetélés, elmaradt vetélés és lázas vetélés. A fenyegető vetélésnél görcsök és minimális vérzések jelentkeznek, de a méhszáj zárt marad, az esetek 85 százalékában pedig a terhesség nem szakad meg. Kezdődő vetélésnél a tünetek az előbbihez hasonlóak, de a méhszáj már nyitott. A komplett vetélés a korai terhességnél fordul elő, 6 hetes korig gyakoribb. Ebben az esetben is kórházi megfigyelés szükséges. A komplett vetélés teljes egészében spontán lezajlik, a magzat bő menstruációs vérzéssel távozik. Elmaradt vetélésnél az elhalt magzat a méhüregben van, a vetélés folyamata be sem indul. Ilyen esetben orvosi beavatkozásra van szükség. Inkomplett vetélésnél a folyamat ugyan beindul, méghozzá bő, darabos vérzés és görcsök kíséretében, de nem fejeződik be. Ilyen esetben is szükség van orvosi beavatkozásra.
A vetélés kezelése
A spontán vetélés kezelése attól függ, hogy az elhalt magzat magától távozik-e,
vagy pedig orvosi beavatkozás szükséges az eltávolításához. Ha
előbbiről, tehát komplett vetélésről van szó, akkor nincs szükség külön
kezelésre. Ha elmaradt vetélésről beszélünk, akkor kis várakozási idő
után - akár a spontán vetélés lehetőségét megtartva - történik a
műszeres befejezés. Ha az elmaradt vetélést követően sem történik
vetélés, vagy inkomplett vetélésről van szó, akkor műszeres befejezésre
van szükség. Szeptikus vetélésnél azonnali beavatkozás szükséges.
A műszeres befejezést műtéti körülmények között, altatásban végzik.
Ha az érintett korábban már szült, akkor a méhszájat nem szükséges
érlelni (tágítani), viszont ha még nem történt szülés, akkor a méhszájat
mechanikus módszerekkel vagy gyógyszeresen tágítani kell. Ez a méhszáj
kímélete miatt fontos, így ugyanis sokkal könnyebbé válik a beavatkozás
is.
A vetélést tünetileg progeszteronpótlással lehet kezelni, de a hüvelyi vérzés csillapításához szükség lehet vérzéscsillapítókra is. A vetélés után kontrollvizsgálatokra van szükség.
A vetélés megelőzése
A vetélést az egészséges életmód, a megfelelő táplálkozás, a testmozgás és a stressz kerülése segít megelőzni, illetve fontos a rizikót növelő alapbetegségek kezelése is. Elégtelen progeszterontermelésnél a vetélés kockázatát a progeszteron pótlása csökkenti, ami történhet akár szájon át, akár hüvelybe felhelyezve.
A vetélés szövődményei
A vetélésnek csak ritkán van szövődménye, a teherbeesés már a következő ciklusban is lehetséges. Akkor is így van, ha a vetélést műszeres beavatkozással fejezik be. Ez azért lehetséges, mert az érintett területek nagyon gyorsan regenerálódnak, és hamar helyreáll a hormonrendszer működése is. Szövődmény akkor lehet, ha a vérzés miatt a várandós kismama kivérzett állapotba kerül. Ilyen esetekben szükség lehet véradásra is. Ha lázas állapottal járó szeptikus vetélésről van szó, akkor a méh eltávolítására is szükség lehet - erre azonban csak extrém ritkán, nagyon szélsőséges állapotok miatt kerül sor.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése