Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

Loading

2016. április 28., csütörtök

MIT TEHETÜNK, KIHEZ FORDULHATUNK LELKI BÁNTALMAZÁSKOR?

MIT TEHETÜNK, KIHEZ FORDULHATUNK LELKI BÁNTALMAZÁSKOR?
A gyermek lelki problémáiból eredő tünetek felismerésében és kezelésében elsősorban a családnak van legnagyobb szerepe, feladata.

Az előző részben azzal foglalkoztunk, hogyMilyen jelekből ismerhetjük fel egy gyermeken, ha lelkileg bántja valami?
Kihez forduljunk ilyenkor megoldásért?
A gyermek lelki problémáiból eredő tünetek felismerésében és kezelésében elsősorban a családnak van legnagyobb szerepe, feladata.
A család az, ahol a gyermek útravalót gyűjt a felnőtti élethez: megtanul szeretni, örülni, ragaszkodni és együtt érezni. Itt tanul bele az emberi viselkedés követelményeibe és szabályaiba. A családja és a személyes környezete által nyújtott viselkedési minták kitörölhetetlenül belevésődnek a gyerekekbe.

A család egészsége a felnövő gyermek lelki egészségének alapja. A lelki megbetegedések kulcsát elsődlegesen tehát nem az egyénben, hanem az egyén és környezete sajátos viszonyában kereshetjük.
Ha idejében megtörténik a zavar, probléma felismerése, ha a gyermek megfelelő segítséget kap, akkor azok többnyire kedvezően feloldhatók és rendezhetők.
A gyermek kisebb életkorban olyan tünetet hordoz, amiért bünteti őt a környezete (pl. verekszik). A gyermek reagál a büntetésre, ami további retorziókat vonhat maga után. Bezárul a kör. A gyermek csalódik a felnőttekben, a családi környezetben. Később, iskoláskorban pedig teljesítményproblémák és viselkedészavarok jelentkeznek az ilyen problémával küzdő gyerekeknél.

A viselkedési tünetek mellett a gyermek rajzából is következtethetünk lelki bántalomra.
Figyeljük meg a pszichés feszültségben élő kezelésbe vont 5 és fél éves kislány családrajzát.

A rajzból a gyermek lelki világára, személyiségének fejlődésére következtethetünk. Amikor ránézünk egy gyermekrajzra, az első benyomásra figyeljünk. Ha a kép ilyenkor kiegyensúlyozottnak, harmonikusnak tűnik, akkor valószínűleg nincs probléma. Ha viszont gyakran találkozunk olyan rajzzal, amely láttán zavar minket valami, akkor beszélgessünk a rajzról a gyermekkel. A beszélgetés során lehet, hogy feltárul a gyermek lelki problémája, ha viszont nem akkor egy rajzelemző szakembertől kérhetünk segítséget.
A lelki bántalmazásban élő gyerek mindenképpen segítségre szorul.
Mit tehet ilyenkor a gyermek?
Mivel a lelki bántalmazás elsősorban a családi közösségen belül mutatkozik meg, a gyerek segítséget kérhet családtagoktól. Ez általában a bántalmazó kizárásával, a gyerekhez a családban legközelebb álló személytől való segítségkérést jelenti.
Amikor egy gyerek elmondja a család valamelyik tagjának lelki problémáját, akkor annak a családtagnak el kell döntenie, hogy tud-e segítséget nyújtani a gyereknek, vagy nem. Amennyiben nem más segítőket, szervezeteket, szakembereket kell segítségül hívnia.
A gyerek lelki problémáját a családtagokon kívül megoszthatja az iskolában a pedagógusaival, gyermekvédelmi felelőssel, diáktársaival. Ebben az esetben az iskola felelőssége, hogy mit tesz a probléma megoldása érdekében. Erről a későbbiekben részletesen szó lesz.
A gyerek közvetlen környezetében élő emberekhez is fordulhat segítségért (pl. szomszédok, barátok). Ilyen esetben a gyerek által „beavatott” ember döntésén múlik, hogy nyújt-e segítséget, beleavatkozik-e a család életébe, problémájába. Ezt általában nehezen vállalják fel az emberek, úgy gondolják, hogy ezt oldja meg a család. A probléma ezzel az, hogy nyilván azért fordul segítségért egy gyermek a környezetében élő emberekhez, mert családon belül nem tud segítséget kérni. Ilyen esetben a bántalmazott gyermek közvetlen környezetben élő embereknek is nagy felelősségük van.
Mit tehet ilyenkor a szülő?
A szülő – amennyiben családon belül nem tudja megoldani – külső segítséget kérhet a gyerekkel kapcsolatos problémák hátterének felismerésére, majd a tünetek kezelésére. A külső segítség ilyen esetben leginkább pszichológus szakember megkeresése lehet, akit vagy privát, vagy nevelési tanácsadás,családsegítő és gyermekjóléti szolgálat keretén belül kereshet meg a szülő.

Ilyen esetben gyakori probléma, hogy a pszichológus ámbár jelzi a szülő, szülők felé, hogy a gyermeknél jelentkező testi tünetek mögött lelki bántalom mutatkozik, a szülők nem teszik meg a megfelelő lépéseket, nem működnek együtt a probléma megoldásában. Gyakran sértetten reagálnak, nem akarnak tudomást venni a problémáról, nem fogadják el a szakember véleményét (más szakembert keresnek inkább), aminek a következménye, hogy a gyermek nem kap segítséget, a gyermek érdekeit szolgáló változás nem történik meg.
Probléma lehet még, hogy a pszichésen bántalmazó jelenlétében a másik szülő, társ „falaz”, vagyis nem meri elmondani, hogy a gyerek, vagy gyakran ő maga is lelki terror alatt él. Ilyen esetben a bántalmazó hatókörén kívül kerülve kell segítséget kérni. Ebben akadályozhatja a másik szülőt, társat, hogy dependencia, vagyis függőség alakul ki a bántalmazó fél irányában, és ez megakadályozza őt abban, hogy érdemben képviselni tudja gyermeke érdekeit.
A gyermek bárkihez is fordul, mindenképpen szükségszerű  a lelki bántalom megoldásában segítséget nyújtani számára.
A segítségnyújtás lehetőségei között megtaláljuk:
  • a természetes személyeket (családtag, barát, szomszéd),
  • szakembereket (például pszichológus, pszichopedagógus, mediátor, coach, kineziológus, orvos, stb.),
  • illetve jogi személyeket, társadalmi intézményeket (gyermekjóléti és családvédelmi szolgálat, gyámhatóság, bíróság, rendőrség),
  • egyéb segítő szervezeteket (pl. NANE – bántalmazott nőket és gyermekeket segítő egyesület).

A továbbiaknak részletesen szólunk arról, hogy a segítők tevékenységük során, hogyan tudják a gyermek mindenek fellett álló érdekét figyelembe véve, törvényben elismert jogait biztosítani.
#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése