Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

Loading

2016. augusztus 22., hétfő

Váljék szokássá az engedelmesség!



 Váljék szokássá az engedelmesség!
 A gyermekeknek meg kell tanulniuk: képességeiket azért kapták, hogy Isten tiszteletére és dicsőségére éljenek. Ennek megvalósításához meg kell tanulniuk az engedelmesség leckéjét…
Szelíden, de állhatatos erőfeszítéssel kell megalapozni ezt a szokást, így nagymértékben megakadályozható az összeütközés az akarat és a tekintély között. Az ilyen összeütközések sokszor ébresztenek a fiatalok szívében elidegenedést és elkeseredettséget a szülők és tanárok iránt, s ellenállást váltanak ki mindennemű tekintéllyel szemben, legyen az emberi vagy isteni Ne tűrjünk meg vitát vagy kifogást!
A szülők első gondja legyen megalapozni a család helyes irányítását. Szavuk álljon törvényként, amely kizár minden vitát vagy kifogást. A gyermekeket már csecsemőkoruktól arra kell tanítani, hogy szüleiknek fenntartás nélkül engedelmeskedjenek. (Pacific Health Journal, 1890. jan.)
 Bár a szigorú fegyelem időnként elégedetlenséget válthat ki, s a gyermekek saját akaratukat kívánják követni, mégis, azokban a családokban, ahol engedelmességet tanultak, jobban felkészültek, hogy alávessék magukat Isten követelményeinek. Így befolyásolja a gyermekkorban kapott nevelés a vallásos gyakorlatot, s így formálja az ember jellemét
 Mint saját családjuk tanítói, a szülők figyeljenek oda, hogy a szabályokat ne hágják át… Ha ráhagyják gyermekeikre az engedetlenséget, ezzel elmulasztják a helyes fegyelmezést. Engedelmességre kell bírni a gyermekeket, s nem szabad megtűrni az ellenkezőjét. A bűn a szülőket terheli, ha hagyják, hogy gyermekeik rosszalkodjanak… A gyermekek értsék meg, hogy engedelmeskedniük kell! Követelj azonnali, tökéletes engedelmességet!
Amikor a szülők elmulasztanak azonnali és tökéletes engedelmességet követelni"A gyermek eszéhez köttetett a bolondság" - mondja a bölcs (Péld. 22:15).
A butaság szeretete, a rosszalkodásra való hajlam, a szent dolgok gyűlölete - csak néhány azokból a nehézségekből, amelyekkel a szülőknek találkozniuk kell az otthoni misszió során…
A szülőknek fel kell serkenniük Isten erejével, s "parancsolniuk kell házuk népének önmaguk után". Meg kell tanulniuk szilárd kézzel megfékezni a rosszat, minden türelmetlenség és szenvedély nélkül. Ne hagyják, hogy a gyermekek találgassák, vajon mi a helyes, hanem félreérthetetlenül mutassák meg nekik az utat, és tanítsák meg õket azon járni. A szófogadatlan gyermek befolyása
Egyetlen szófogadatlan gyermek is nagy kárt okoz a környezetében, mert a többi gyermeket is a saját mintájára alakítja. Tanítsd gyermekeidet, hogy tiszteljenek téged, mert Isten törvénye helyezte rájuk ezt a kötelességet. Ha engeded nekik, hogy könnyelműen vegyék kívánságaidat és ne figyeljenek az otthoni törvényekre, ezzel szemet hunysz a bűn felett, és engedélyezed a gonosznak, hogy dolgozzon, ahogyan akar. S ráadásul ezt az engedetlenséget, tiszteletlenséget és saját önző akaratuk szeretetét a vallásos életbe és a gyülekezetbe is magukkal viszik. Ezeknek a mennyei könyveket megtöltő gonoszságoknak az eredete: a szülői hanyagság. (Review and Herald, 1885. ápr. 14.)
Az engedelmesség szokását gyakorlással alapozzuk meg
Az engedelmesség és a tekintély tiszteletének leckéit gyakran ismételni kell. Nagy befolyás a jóra, ha ezt gyakorolják a családban, s nem csak a gyermekeket fogja visszatartani  a gonosztól és kényszeríteni az igazság és a becsületesség szeretetére, de a szülőknek is ugyanolyan előnyükre válik. Ezt az Úr által igényelt munkát csak komoly elmélkedéssel és Isten Szavának gondos tanulmányozásával lehet elvégezni, ha az Ő utasításaival összhangban szeretnének tanítani. (24/b sz. kézirat, 1894.)
  ALAPVETÕ TANÍTÁSOK
 Önfegyelem
Felkészíteni a gyermeket az életre és a kötelességekre
Minden anya mély aggodalommal kérdezheti, amikor a gondjaira bízott gyermekekre néz: mi a végső célja nevelésüknek? Hogy felkészítse őket az életre, a kötelességekre, és alkalmassá váljanak egy tiszteletre méltó pozíció elfoglalására a
gyermekeiktől, ezzel elmulasztják azt is, hogy jellemüknek helyes alapokat vessenek. így arra készítik fel őket, hogy ne tiszteljék majd idős szüleiket, és hogy megszomorítsák anyjuk és apjuk szívét, amikor azok a sírhoz közelegnek. (18. sz. kézirat, 1891.)
 A szülők követelményei mindig ésszerűek legyenek, és a szeretet ne buta engedékenység, hanem bölcs utasítások által fejeződjék ki.
A ő kedvesen tanítsák gyermekeiket, szidás és hibakeresés nélkül, kicsinyeik szívét a szeretet aranyfonalával láncolva magukhoz. Apák, anyák, tanárok és idősebb testvérek! Váljatok mindannyian hatékony nevelőkké, erősítsétek a lelkiek iránti érdeklődést és igényt, s hozzatok olyan üdvös légkört az iskola és a család életébe, amely segít a gyermekeknek az Úr gondozása és figyelmeztetései által felnőni. (Tanácsok szülőknek…,158-159. l.)
Saját gyermekeink nevelésében - ugyanúgy, mint a másokéiban - bebizonyosodott, hogy a gyermekek nem szeretik kevésbé szüleiket és nevelőiket azért, mert azok visszatartják őket a gonosz tettektől. (Review and Herald, 1898. máj. 10.)
Magyarázva neveljetek!
A gyermekeknek meg kell tanulniuk engedelmeskedni a családi kormányzásnak.
Jellemük arányosan formálódjék, amit Isten elfogadhat, s törvényét tartsák fenn mindenkor. A keresztény szülők neveljék gyermekeiket az Isten törvénye iránti engedelmességre…Isten a gyermekek szívébe vésheti már nagyon korán, amikortól megérthetik a törvény természetét, hogy miért kell annak engedelmeskedni és azt tisztelni. Ha megmagyarázzuk nekik, tisztában lesznek vele, mit cselekedjenek és mitől tartózkodjanak.
A szülő szava legyen törvény!
Az irányításod alatt álló gyermekek vegyenek téged komolyan - szavad törvény legyen számukra! (Review and Herald, 1854. szept. 19.)
Sok keresztény szülő elmulasztja, hogy "parancsoljon gyermekeinek önmaga után" (I.
Móz. 18:19), azután csodálkoznak, hogy gyermekeik romlottak, engedetlenek, hálátlanok és szentségtelenek. Ezek a szülők Isten megrovása alatt állnak. Elhanyagolták, hogy Isten gondozásában és figyelmeztetéseiben neveljék gyermekeiket, elmulasztották megtanítani nekik a kereszténység elsõ leckéjét: ""A gyermek eszéhez köttetett a bolondság" - mondja a bölcs A butaság szeretete, a rosszalkodásra való hajlam, a szent dolgok gyűlölete - csak néhány azokból a nehézségekből, amelyekkel a szülőknek találkozniuk kell az otthoni misszió során…
A szülőknek fel kell serkenniük Isten erejével, s "parancsolniuk kell házuk népének önmaguk után". Meg kell tanulniuk szilárd kézzel megfékezni a rosszat, minden türelmetlenség és szenvedély nélkül. Ne hagyják, hogy a gyermekek találgassák, vajon mi a helyes, hanem félreérthetetlenül mutassák meg nekik az utat, és tanítsák meg õket azon járni. (Review and Herald, 1886. máj. 4.)
A szófogadatlan gyermek befolyása
Egyetlen szófogadatlan gyermek is nagy kárt okoz a környezetében, mert a többi gyermeket is a saját mintájára alakítja. (Review and Herald, 1894. márc. 13.)
 Tanítsd gyermekeidet, hogy tiszteljenek téged, mert Isten törvénye helyezte rájuk ezt a kötelességet. Ha engeded nekik, hogy könnyelműen vegyék kívánságaidat és ne figyeljenek az otthoni törvényekre, ezzel szemet hunysz a bűn felett, és engedélyezed a gonosznak, hogy dolgozzon, ahogyan akar. S ráadásul ezt az engedetlenséget, tiszteletlenséget és saját önző akaratuk szeretetét a vallásos életbe és a gyülekezetbe is magukkal viszik. Ezeknek a mennyei könyveket megtöltő gonoszságoknak az eredete: a szülői hanyagság. (Review and Herald, 1885. ápr. 14.)
Az engedelmesség szokását gyakorlással alapozzuk meg
Az engedelmesség és a tekintély tiszteletének leckéit gyakran ismételni kell. Nagy befolyás a jóra, ha ezt gyakorolják a családban, s nem csak a gyermekeket fogja visszatartani  a gonosztól és kényszeríteni az igazság és a becsületesség szeretetére, de a szülőknek is ugyanolyan előnyükre válik. Ezt az Úr által igényelt munkát csak komoly elmélkedéssel és Isten Szavának gondos tanulmányozásával lehet elvégezni, ha az Ő utasításaival összhangban szeretnének tanítani  ALAPVETÕ TANÍTÁSOK
 Önfegyelem
Felkészíteni a gyermeket az életre és a kötelességekre
Minden anya mély aggodalommal kérdezheti, amikor a gondjaira bízott gyermekekre néz: mi a végső célja nevelésüknek? Hogy felkészítse őket az életre, a kötelességekre, és alkalmassá váljanak egy tiszteletre méltó pozíció elfoglalására a világban? Arra, hogy jót cselekedve embertársaik hasznára legyenek, s végül elnyerjék a becsületesség jutalmát? Ha van valami, amit meg kell tanulniuk, akkor az első az önfegyelem leckéje, mert a fegyelmezetlen és önfejű ember nem remélhet sikert ezen a földön, sem jutalmat az új földön. (Pacific Health Journal, 1890. máj.)
Neveld a gyermeket engedelmességre!
A kicsinyek már egyéves koruk előtt is hallják és értik, amit velük kapcsolatban mmondanak, és jól tudják, hol a határ, ameddig elmehetnek. Anyák, arra kellene tanítanotok gyermekeiteket, hogy engedjenek kívánságaitoknak. Ezen a ponton győznötök kell, ha meg akarjátok tartani felettük az irányítást, s ha meg akarjátok őrizni anyai méltóságotokat. Gyermekeitek hamar megtanulják, mi az, amit elvártok tőlük, s tudják, hogy ha akaratuk legyőzi a tiéteket, már teljes a győzelmük. A legnagyobb kegyetlenség hagyni, hogy a gyermekben rossz szokások alakuljanak ki azáltal, hogy engedjük őt uralkodniNe elégítsd ki az önző kívánságokat!
Ha a szülők nem elég óvatosak, gyermekeik kiváltságokat fognak igényelni, ami arra készteti a szülőket, hogy magukat megtagadva kedvükben járjanak, kényeztessék őket. A gyermekek követelőznek, hogy kielégítsék kívánságaikat, s a szülők ezt meg is teszik, nem törődve azzal, hogy így az önzést nevelik gyermekeikbe. Ekként rontják el kicsinyeiket, s csak később jönnek rá, milyen nehéz ellensúlyozni az első években adott nevelés befolyását. A gyermekeknek korán meg kell tanulniuk, hogy kívánságuknak nem lehet engedni, amikor az önzés diktálja azt. Ne adj semmit a síró gyereknek!
Van egy értékes lecke, amit az anyának újra és újra ismételnie kell: a gyermek nem uralkodhat, nem õ az irányító, hanem az anya akarata legyen meghatározó minden esetben.
Csak így taníthatja kicsinyeit önfegyelemre. Ne adjatok semmit annak a gyermeknek, aki sír, akkor sem, ha gyengéd szívetek sokszor mégis ezt tenné!
 Ha sírásukkal csak egyszer is kivívják a győzelmet, várhatólag máskor is ezt teszik majd, s akkor még nehezebb lesz csatát nyerni. (43. sz. kézirat, 1900.)
Soha ne engedd megnyilvánulni az indulatokat!
Az anya első  feladatai közé tartozik féken tartani kicsinyei indulatait. Nem szabad hagyni, hogy a gyermekek kinyilvánítsák dühüket, nem szabad megengedni nekik, hogy a padlóra vessék magukat, csapkodjanak, sírjanak csak azért, mert valamit megtagadtak tőlük, ami nem lett volna jó számukra.
Szomorú voltam, amikor láttam, milyen sok szülő elkényezteti gyermekeit ilyen téren.
Az anyák elnézik gyermekeiknek a dühkitöréseket, úgy tekintik, hogy el kell szenvedniük ezt, és nem tulajdonítanak neki nagy jelentőséget. Pedig ha egy rossz dolog egyszer megengedett, annak ismétlése is lesz, az ismétlések eredménye pedig a megszokás, amely által torzul a gyermek jelleme. (Signs of the Times, 1891. márc. 16.)
 Mikor kell megdorgálni a gonosz lelket?
Sokszor láttam kicsi gyermekeket magukat dobálni, sikítozni, ha akaratukat valamilyen módon keresztezték. Ez az az alkalom, amikor a gonosz lelket meg kell dorgálni. Az ellenség meg fogja próbálni, hogy uralkodjon gyermekeink elméje felett, s mi talán engedjük neki, hogy akarata szerint formálja őket? Ezek a kicsinyek nem képesek felismerni, milyen lélek befolyásolja őket, ezért a szülők kötelessége, hogy igazságot és ítéletet gyakoroljanak helyettük. Szokásaikat gondosan kell figyelni, a gonosz hajlamokat megfékezni, s lelküket a jó szeretetére sarkallni. Minden erőfeszítésünkkel ösztönözzük arra a gyermekeket, hogy csiszolják személyiségüket
Kezdd a "betlehemi énekekkel"!
Az anyáknak helyes elvek és szokások alapján kell nevelniük karon ülő gyermekeiket.
Ne engedjék nekik, hogy például a padlóhoz verjék fejüket hisztizésükben. Kezdjék a nevelést csecsemőkorban a "betlehemi énekekkel". Ezeknek a lágy dallamoknak nyugtató hatásuk van: énekeljék nekik a Jézusról és az Õ szeretetéről szóló csendes dalokat. (9. sz. kézirat, 1893.)
Ne legyen ingadozás vagy határozatlanság!
Amilyen korán csak lehetséges, a gyermekben ellenőrzés alatt kell tartani a romlott hajlamokat és indulatokat, mert minél tovább halasztják, annál nehezebb lesz eleget tenni e kötelességnek. A hirtelen, szenvedélyes természetű gyermekek különleges gondosságot igényelnek szüleiktől. Ilyen esetekben különösen szelíd, de biztos módszerre van szükség, nincs helye semmiféle határozatlanságnak vagy ingadozásnak. Azokat a tulajdonságokat, amelyek természetüknél fogva fékezhetik az egyéni jellembeli hiányosságok növekedését, gondosan kell ápolni és erősíteni. Az engedékenység a gyermek természetének romlását eredményezi. Így az évek múlásával hiányosságai erősödnek, gátolják szellemi fejlődését, és legyőznek minden jó és nemes jellemtulajdonságot. (Pacific Health Journal, 1890. jan.)
A szülői önfegyelem példája létfontosságú
Vannak szülők, akik nem uralkodnak magukon - beteges étvágyukon, szenvedélyes természetükön -, ezért gyermekeiket sem tudják nevelni étvágyuk és önfegyelmük tekintetében. (Pacific Health Journal, 1897. okt.)
Először saját szokásaikat kell megváltoztatniuk. A szidással és hibakereséssel csak a hirtelenkedő és indulatos természetet táplálják gyermekeikben. (S.of the T.1881.nov.24.)
Nem szabad belefáradni!
A szülők túlságosan szeretik a kényelmet és az élvezeteket, mintsem hogy az Isten által számukra kijelölt munkát végezzék otthonukban. Ha napjaink fiatalsága megfelelő nevelést kapott volna, nem kellene látnunk a gonoszság e rettenetes állapotát köreikben. Ha a szülők végeznék Istentől rendelt munkájukat, elvek és példamutatás által önuralomra, önmegtagadásra, önfegyelemre tanítanák gyermekeiket, tapasztalnák, hogy törekvéseiken, kötelességeik teljesítésén Isten jóváhagyása nyugszik, és értékes leckéket tanulnának Krisztus iskolájában. Türelmet, kitartást, szeretetet és szelídséget tanulnának, és ezek azok a dolgok, amiket meg kell tanítaniuk gyermekeiknek is. Amikor a szülők erkölcsi érzékenysége felébred, és megújult erővel vállukra veszik elhanyagolt kötelességüket, ne hagyják magukat elkedvetlenedni vagy akadályozni a munkában. Sokan belefáradnak a jó végzésébe. Amikor rádöbbennek, hogy ez erőfeszítést, állandó önfegyelmet, kegyelemben és ismeretekben való növekedést igényel, s minduntalan váratlan veszélyekkel kell szembenézniük, akkor elcsüggednek, s feladják a harcot, engedve a lelkek ellenségének.
A munkának állandóan haladnia kell napról napra, hónapról hónapra és évről évre, míg gyermekeitek jelleme kialakul és helyes szokásaik megalapozódnak. Ne adjátok fel a küzdelmet, ne hagyjátok, hogy családotok élete laza, irányítás nélküli sodródás legyen. (
Soha ne veszítsd el az önuralmadat! A butaság szeretete, a rosszalkodásra való hajlam, a szent dolgok gyűlölete - csak néhány azokból a nehézségekből, amelyekkel a szülőknek találkozniuk kell az otthoni misszió során…
A szülőknek fel kell serkenniük Isten erejével, s "parancsolniuk kell házuk népének önmaguk után". Meg kell tanulniuk szilárd kézzel megfékezni a rosszat, minden türelmetlenség és szenvedély nélkül. Ne hagyják, hogy a gyermekek találgassák, vajon mi a helyes, hanem félreérthetetlenül mutassák meg nekik az utat, és tanítsák meg õket azon járni. (Review and Herald, 1886. máj. 4.)
A szófogadatlan gyermek befolyása
Egyetlen szófogadatlan gyermek is nagy kárt okoz a környezetében, mert a többi gyermeket is a saját mintájára alakítja.
 Tanítsd gyermekeidet, hogy tiszteljenek téged, mert Isten törvénye helyezte rájuk ezt a kötelességet. Ha engeded nekik, hogy könnyelműen vegyék kívánságaidat és ne figyeljenek az otthoni törvényekre, ezzel szemet hunysz a bűn felett, és engedélyezed a gonosznak, hogy dolgozzon, ahogyan akar. S ráadásul ezt az engedetlenséget, tiszteletlenséget és saját önző akaratuk szeretetét a vallásos életbe és a gyülekezetbe is magukkal viszik. Ezeknek a mennyei könyveket megtöltő gonoszságoknak az eredete: a szülői hanyagság. Az engedelmesség szokását gyakorlással alapozzuk meg
Az engedelmesség és a tekintély tiszteletének leckéit gyakran ismételni kell. Nagy befolyás a jóra, ha ezt gyakorolják a családban, s nem csak a gyermekeket fogja visszatartani  a gonosztól és kényszeríteni az igazság és a becsületesség szeretetére, de a szülőknek is ugyanolyan előnyükre válik. Ezt az Úr által igényelt munkát csak komoly elmélkedéssel és Isten Szavának gondos tanulmányozásával lehet elvégezni, ha az Ő utasításaival összhangban szeretnének tanítani. (24/b sz. kézirat, 1894.)
  ALAPVETÕ TANÍTÁSOK
 Önfegyelem
Felkészíteni a gyermeket az életre és a kötelességekre
Minden anya mély aggodalommal kérdezheti, amikor a gondjaira bízott gyermekekre néz: mi a végső célja nevelésüknek? Hogy felkészítse őket az életre, a kötelességekre, és alkalmassá váljanak egy tiszteletre méltó pozíció elfoglalására a

Soha nem szabad elveszítenünk magunk felett az uralmat. Mindig legyen szemünk előtt a tökéletes példa! Türelmetlenül és ingerülten beszélni vagy akár haragot érezni, még akkor is, ha nem mondjuk ki: bűn. Tökéletességben kell járnunk, hogy igaz képviselői legyünk Krisztusnak. Egyetlen ideges szó kiejtése olyan, mintha tűzkõvel tűzkövet ütögetnénk: haragos érzéseket lobbanthatunk fel.
Soha ne legyetek olyanok, mint a szúrós vadgesztenyeburok. Ne engedjétek meg magatoknak otthon, hogy nyers, durva hangot használjatok. Hívjatok mennyei Vendéget otthonotokba, s adjatok lehetőséget Neki és a szent angyaloknak, hogy veletek lakjanak. Nyerjétek el Krisztus igazságosságát, Isten Lelkének megszentelő erejét, s a szentség szépségét, hogy a körülöttetek lévők azt lássák, hogy a világ világossága vagytok"Jobb a hosszútűrõ az erősnél - mondja a bölcs -, s aki uralkodik a maga indulatján, annál, aki várost vesz beAz a férfi és nő, aki megőrzi higgadtságát, amikor kísértetik, magasabb helyen áll Isten és a mennyei angyalok szemében, mint a leghíresebb tábornok, aki valaha is ütközetbe vitte és győzelemre vezette hadseregét. Egy ünnepelt császár mondta a halálos ágyán: "Összes hódításaim között csak egy van, ami most vigaszt nyújt nekem: hogy legyőztem saját féktelen természetemet." Nagy Sándor és Caesar könnyebbnek találták legyőzni a világot, mint legyőzni önmagukat. Miután nemzetet nemzet után igáztak le, végül elestek - egyikük a mértéktelenség áldozata lett, a másik örült becsvágyáé
  Csendesség, tisztelet és megbecsülés
Megzabolázni a túlzott zajongást és féktelenséget
Az anya ne foglalja le szellemi erejét túl sok dologgal… Neki elsősorban kicsinyei gondozására kell a legnagyobb figyelmet és energiát fordítania, akik, ha hagyják őket, követnek minden feltámadó ösztönt, ami tudatlan és gyakorlatlan szívükből ered. Túláradó érzelmeiket zajongással és féktelenkedéssel fejezik ki otthonukban. Ezt meg kell akadályozni, mert csak úgy lehetnek boldogok, ha megtanulják, hogy ne tegyék ezeket. Tanítsátok meg őket, hogy csendesek és tisztelettudóak legyenek!
Csendesség uralkodjék az otthonban!

#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése