Nehézlégzés
és légszomj gyerekeknél
hézlégzés és légszomj gyerekeknél
A nehézlégzés (dyspnoe,
légszomj) a szervezet oxigénhiányát jelző tünet. A légszomj elnevezés az
oxigénhiányos állapotot kísérő fulladásérzésből ered, a beteg úgy érzi hiába
lélegzik, mégsem jut elég levegő a tüdejébe, vagy nem tudja onnan kilélegezni a
beszívott levegőt.
A gyermek láthatóan erőlködve lélegzik, a légzési segédizmait is igénybe veszi a légzéshez. A nehézlégzés a súlyosságától függően, akár életveszélyes állapot jele vagy okozója is lehet!
A gyermek láthatóan erőlködve lélegzik, a légzési segédizmait is igénybe veszi a légzéshez. A nehézlégzés a súlyosságától függően, akár életveszélyes állapot jele vagy okozója is lehet!
Nehézlégzés és légszomj fokozatai:
A légszomj és a nehézlégzés foka az enyhétől a súlyos
életveszélyes állapotig terjedhet. Legenyhébb esetben csak erős fizikai
megterhelésre jelentkezik, súlyosabb esetben már nyugalomban is megfigyelhető.
A nehézlégzés kialakulhat lassan hónapok vagy akár évek alatt, de nagyon
hirtelen, akutan is megjelenhet a súlyos légszomj.
Nehézlégzés és légszomj okai:
Sok betegséghez társulhat a légszomj és fulladás érzés. A
nehézlégzés és légszomj leggyakoribb oka a légzőrendszer betegsége (krupp,
asztma, bronchitis, tüdőgyulladás, félrenyelés, allergiás reakciók, COPD
stb…), de szív és érrendszeri betegségek, keringési elégtelenség és shock
kísérője is lehet.
Anyagcsere betegségek, pajzsmirigy betegségek, vese betegségek esetén is jelentkezhet nehézlégzés, de központi idegrendszeri betegségek is kiválthatják. A mellkas deformitása, a légzőmozgást gátló sérülések (pl bordatörés) is szerepelhetnek a nehézlégzés okai között.
A nehézlégzés és légszomj általában valamilyen nagyobb betegség kísérője.
Hirtelen kialakuló nagyfokú nehézlégzés akár életveszélyes állapotra is utalhat, azonnal orvoshoz kell fordulni (mentővel !), a lassan kialakuló, kisfokú légszomj esetén ki kell vizsgálni a kiváltó okot minél előbb.
Anyagcsere betegségek, pajzsmirigy betegségek, vese betegségek esetén is jelentkezhet nehézlégzés, de központi idegrendszeri betegségek is kiválthatják. A mellkas deformitása, a légzőmozgást gátló sérülések (pl bordatörés) is szerepelhetnek a nehézlégzés okai között.
A nehézlégzés és légszomj általában valamilyen nagyobb betegség kísérője.
Hirtelen kialakuló nagyfokú nehézlégzés akár életveszélyes állapotra is utalhat, azonnal orvoshoz kell fordulni (mentővel !), a lassan kialakuló, kisfokú légszomj esetén ki kell vizsgálni a kiváltó okot minél előbb.
Nehézlégzés és légszomj
megfigyelhető jelei:
- légzéskor az orrszárnyak behúzódása (orrszárnyi légzés)
- a kulcscsont alatti és feletti árkok behúzódnak légzéskor
- a bordaívek és a bordák közötti árkok és a gyomorgödör is behúzódik légzéskor
- csecsemők nehézlégzésére jellemző hogy légzéssel szinkronban biccentik a fejüket, és nyögve lélegeznek
- nő a légzésszám (Normál légzés: újszülött 40-50/perc, kisded: 30/perc, felnőtt:16 /perc)
- súlyos esetben a kevés oxigén miatt a körmök és nyálkahártyák, ajak és a bőr szederjeskéken elszíneződik (cyanosis)
A felső légutak szűkületeivel járó betegségekben (pl.
krupp.) belégzési, míg az alsó légutak szűkületével járó betegségekben (pl.
asztma, obstruktív bronchitis) kilégzési nehézlégzés figyelhető meg.
Tüdőgyulladásban mindkét légzési fázisban megfigyelhető a nehezítettség (alveoláris dyspnoe).
Tüdőgyulladásban mindkét légzési fázisban megfigyelhető a nehezítettség (alveoláris dyspnoe).
Hogyan segítsünk? Teendők nehézlégzés és légszomj esetén:
A nehézlégzés alatt a gyermek
nyugalma fontos, fizikai kímélet javasolt, kössük le a figyelmét és igyekezzünk
egy helyben tartani. A légzése könnyebb ha ún. félig ülő helyzetet biztosítunk
a számára, fektessük magasabb párnára olyan helyzetben hogy a feje kissé
hátraszegett állapotban legyen. Ne hagyjuk magára ! Fontos hogy ne veszítsük el
a lélekjelenlétünk, a nehézlégzés és légszomj miatt a gyermekeknek halálfélelme
van , nyugtassuk, simogassuk, igyekezzünk megnyugtatni, biztonságérzetet
nyújtani a számára. Kisebb gyermeket vagy csecsemőt hordozzuk karon, a
függőleges helyzet a légzést is segíti, és a közelségünk megnyugtatja.
Ha a gyermeknek nincs ismert
betegsége és nem vagyunk felkészülve a roham oldásra, hívjunk mentőt !
élig ülő helyzet nehézlégzés esetén
Videó a kruppos ugató köhögésről és a stridorról.
A videón jól látszanak a nehézlégzés jelei.
A légzésnek normális
esetben nincs hangja.
Ha a légzésnek hangja van, az nem feltétlenül a nehézlégzés és légszomj jele.
Csecsemőknél, akik az orrukon keresztül lélegeznek, a nátha okozhat szuszogó légzést, ezt az orrukból csorgó váladékról könnyű felismerni. Újszülöttek a szüléskor az orrukba került váladékok beszáradása miatt szuszoghatnak.
Nagyobb csecsemők alvás közbeni szuszogó légzése, horkolása mandula-túltengésre utalhat.
Sípoló hörgő légzés (stridor) figyelhető meg a gége betegségeiben (pl. krupp), légúti idegentest, obstruktív bronchitis esetén.
Ha a légzésnek hangja van, az nem feltétlenül a nehézlégzés és légszomj jele.
Csecsemőknél, akik az orrukon keresztül lélegeznek, a nátha okozhat szuszogó légzést, ezt az orrukból csorgó váladékról könnyű felismerni. Újszülöttek a szüléskor az orrukba került váladékok beszáradása miatt szuszoghatnak.
Nagyobb csecsemők alvás közbeni szuszogó légzése, horkolása mandula-túltengésre utalhat.
Sípoló hörgő légzés (stridor) figyelhető meg a gége betegségeiben (pl. krupp), légúti idegentest, obstruktív bronchitis esetén.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése