Részletesen a gyermekkori lázról
A láz tulajdonképpen nem betegség, hanem tünet. Láz akkor lép fel, amikor különböző, fertőző és nem fertőző ágensek kapcsolatba kerülnek a szervezettel, és ennek válaszaként lázkeltő anyagok, ún. pirogének termelődnek. Lázról akkor beszélünk, ha a testhőmérséklet a 38 Celsius-fokot meghaladja. Gyermekkorban a lázat többnyire valamilyen azonosítható kórokozó okozza. A lázas állapot általában rövid időn belül, néhány nap, megszűnik.
A láz okai
A testhőmérséklet szabályozása az agyalap egy bizonyos területének a feladata, ezt a területet hipotalamusznak nevezzük. A szabályozás a test hőreceptorai felől érkező ingerültek összehangolása révén történik. Ha a szervezet valamilyen károsító ágenssel kerül kapcsolatba, a lázkeltő anyagok hatására a szabályozóközpont érzékenysége megváltozik. A változás következtében magasabb hőmérsékletet érzékel normálisnak, ezért a testhőmérséklet emelkedik és kialakul a láz.
A gyermekkori lázas állapotokat általában három fő csoportra szokták osztani. Többnyire a láz rövid ideig tart, helyi tünetek kísérik és a láz okát az orvos a kórelőzmény, valamint a fizikális vizsgálat alapján meg tudja állapítani. Szintén gyakran fordul elő, hogy a lázas állapot eredetének tisztázásához a fizikális vizsgálat nem elegendő, hanem laboratóriumi vizsgálatokra is szükség van. Ritkán már gyermekkorban is előfordulhat az ismeretlen eredetű láz, amikor bonyolult és hosszadalmas vizsgálatokkal sikerül csak tisztázni a láz okát. A láz általában hosszabb ideig áll fenn, általában nem túl magas és visszatérően jelentkezik.
A gyermekeknél igen gyakoriak a lázas betegségek. Leggyakrabban valamilyen vírusos fertőzés következtében lépnek fel. Általában, főleg a közösségbe járó gyerekeknél, a téli-kora tavaszi időszakban jelentkeznek a felső légúti vírusos betegségek, mint például az egyszerű nátha, vagy az influenza. A vírusok ezen kívül gyakran okoznak gyomor-bélrendszeri megbetegedéseket is, amelyeknél a vezető tünet általában a hasmenés vagy a hányás, de járhatnak lázzal is.
Hosszabb ideig tartó lázas állapot esetén gondolnunk kell valamilyen bakteriális fertőzésre. Ha légúti tünetek kísérik, akkor háttérben tüszős mandulagyulladás, középfülgyulladás, vagy akár tüdőgyulladás is állhat. Ha lázon kívül egyéb felső légúti fertőzésre utaló tünetet nem észlelünk a gyermeknél, gondolni kell a húgyúti fertőzés eshetőségére. Ha izületi duzzanat, vagy fájdalom, esetleg csontfájdalom kíséri a lázat, akkor lehet, hogy a gyermeknek izületi gyulladása, vagy csontvelő gyulladása van.
A fentieknél lényegesen ritkábban nem fertőzéses betegség is okozhatnak lázat. Ezek közül csak néhányat emelnék ki, ilyenek a bizonyos autoimmun betegségek, mint a reumatoid artritisz (gyermekkori reumás izületi gyulladás), a szisztémás lupusz (a bőrt és egyéb szerveket érintő autóimmun betegség), és bizonyos daganatos betegségek (leukémiák, nyirokrák).
Jellegzetessége
A lázas betegség általában hirtelen kezdődik, rossz közérzettel, gyengeséggel, bágyadtsággal jár. A láz kialakulását megelőzheti fejfájás, hidegrázás is. A beteg gyermek bőre kipirult, főleg az orcák területén (lázrózsák), forró tapintatú. Igen súlyos bakteriális fertőzések esetén előfordulhat, hogy a gyermek végtagjai hűvösek, míg a törzse, arca forró. A gyerekek között igen nagy különbségek vannak annak tekintetében, hogy milyen a közérzetük, és általános állapotuk. Vannak gyerekek, akik már hőemelkedés esetén is igen elesettek, gyengék, míg mások még igen magas láz esetén is jó állapotúak és igen élénkek. Ez természetesen függ a láz okától is.
A láz megállapítása egyértelműen a testhőmérséklet mérésével történik. A testfelszín és a maghőmérséklet között 0,5o C fokos különbség van, ezért a végbélben vagy szájban, fülben mért hőmérséklet magasabb, mint a hónaljban mért. Csecsemőknél, kisgyermeknél a végbélben mérjük a lázat. A hőmérőt addig kell a popsiban tartani, amíg a hőmérő higanyszála még kúszik felfelé, a mért értékből fél fokot levonva kapjuk meg a valós hőt. Manapság már hazánkban is kaphatók fülhőmérők, melyek digitálisan mérnek hőt, azonban ezek kevésbé pontosak. Nagyobb gyermekeknél nyugodtan mérhetjük a lázat hónaljban, erre a célra a higanyos és digitális lázmérők egyaránt jól használhatók. A normális testhőmérséklet 36-37o C fok között van, 37o C fok felett hőemelkedésről, 38o C fok felett lázról beszélünk.
A gyermekkori lázas állapotok hátterében az esetek 70 százalékában valamilyen vírusfertőzés áll. Légúti fertőzések esetén, az általános tüneteken és a lázon kívül, torokfájás, orrfolyás, köhögés, és a nyaki nyirokcsomók duzzanata jelentkezhet. Az első lázas napon, ha a gyermeknek egyéb betegsége (pl. immunhiányos állapot, szívfejlődési rendellenesség) nincsen, nem feltétlenül kell azonnal orvoshoz fordulnunk.
Feltétlenül forduljunk azonban orvoshoz, ha a gyermek három napon túl is lázas, vagy ha nagyon magas láza van. Ezekben az esetekben a gondos vizsgálat mellett szükség lehet fülészeti vizsgálatra, amely során eldönthető, hogy a láz hátterében nem áll-e középfül-, vagy arcüreggyulladás. A háziorvos eldöntheti azt is, hogy szükség van-e valamilyen laboratóriumi vizsgálat elvégzésére.
A vérkép vizsgálata alapján megállapítható az, hogy a láz hátterében vírusfertőzés vagy bakteriális fertőzés áll. Szükség esetén süllyedést is néznek, a gyorsult süllyedés a szervezetben zajló gyulladás jele. Ma már a legtöbb helyen elvégzik az úgynevezett C-reaktiv protein (CRP) vizsgálatot, amely egy bakteriális fertőzésekben termelődő fehérje, és emelkedett szintje egyértelműen mutatja a bakteriális fertőzést fennállását. Ha a tünetek alapján felmerül a tüdőgyulladás gyanúja mellkasröntgen elvégzése is indokolt lehet.
Ha a lázas betegséget nem kísérik légúti tünetek, és a gyermek láza nem szűnik, akkor a fenti laboratóriumi vizsgálatokon kívül a vizelet vizsgálata is fontos. A légúti fertőzéseken kívül gyermekkorban a húgyúti fertőzések is gyakran okoznak lázat. Különösen indokolt a vizeletvizsgálat elvégzése, ha a gyermek a pisilés kapcsán csípő, égő érzésről panaszkodik, vagy ha a szokásosnál többször pisil, vagy ha már korábban volt vesemedence gyulladása.
Mindenképpen szakorvosi vizsgálat szükséges, ha a láz intermittálló jellegű, azaz elmúlik majd ismételten visszatér, hetekig eltart, ha izületi duzzanat és fájdalom kíséri. Ebben az esetben speciális képalkotó vizsgálatok (CT, MRI) elvégzése, illetve immunológiai kivizsgálás is indokolt lehet.
Külön figyelmet érdemelnek az újszülöttek, főként 4-hetes koruk előtt. Ha a baba lázas, azonnal keressük fel a gyermekorvost. Újszülöttkorban ugyanis a láz hátterében nagy valószínűséggel bakteriális fertőzés áll, és mivel a babák immunrendszere még éretlen, akár néhány óra alatt nagyon súlyos állapot is kialakulhat.
Kezelése
A lázas betegség kezelése mindig két részből áll. Egyrészt - ha a szükséges - kezelni kell a lázat kiváltó okot, valamint tüneti kezelésként csillapítani kell a beteg lázát. Az oki kezelés mindig az alapbetegségtől függ, vírusfertőzések esetén a kezelés csak tüneti, míg igazolt bakteriális fertőzésnél, antibiotikum adása is szükséges. Azt, hogy a beteg gyermek igényel-e kórházi kezelést, a vizsgálatok alapján az orvos dönti el.
A lázcsillapítás történhet gyógyszeresen, illetve fizikális módon is. A gyógyszerek közül gyermekkorban a paracetemol származékokat, és az amidozophen származékokat használjuk. Ezek a készítmények általában lázcsillapító kúp vagy szirup formájában kaphatóak. Tablettákat csak nagyobb gyermekek esetén használunk. Mindenképpen tartsuk be az orvos által előírt, vagy a tájékoztatóban javasolt adagolásokat, mert a lázcsillapítók túladagolása veszélyes!
A fizikális lázcsillapító módszerek közé a hűtőfürdő és a hideg borogatás (priznic) tartoznak. Figyelni kell, hogy egyik esetben se teljesen hideg, hanem legalább szobahőmérsékletű vizet használjunk. A hűtőfürdő során a gyermeket derékig ültessük be langyos vízbe, majd locsolgassuk a mellkasát és a hátát kb. 10-15 percig. A hidegborogatás esetén (kb. szobahőmérsékletű) állott vízbe áztatott kendővel borogassuk be a hátát és a mellkasát. Ezt is kb. 10-15 percig hagyjuk rajta, majd töröljük szárazra bőrét. Az eljárást naponta többször lehet ismételni.
A lázas betegségeket biztosan megelőzni nem lehet, az őszi-téli időszakban bőséges vitamin-fogyasztás, rendszeres testmozgás, illetve a szabad levegőn tett séta erősíti az immunrendszert, és így csökken a fertőző betegségek kialakulásának kockázata is.
Előbb priznic, aztán a gyógyszer
A test hőmérsékletét csecsemőnél a végbélben, idősebbeknél a hónaljban szokás mérni. A szájhőmérőzés nálunk nemigen terjedt el.
Mióta az ember már gyógyítani sem rest önmagát, szinte falja az antibiotikumokat, a láz csökkenését várja tőlük.
Ezek a gyógyszerek azonban csak a baktériumok egyes fajtái ellen hatnak, legtöbbször feleslegesek.
Lázmérés, lázcsillapítás a végbélben
A hőmérő lerázása után, közömbös kenőccsel kend be az eszköz végét, majd csúsztasd az oldalára fordított csecsemő végbelébe. Nagyobb gyerek, illetve felnőtt testhőmérsékletét is meg lehet így állapítani.
Légy óvatos! Csecsemő esetében körülbelül 1, gyereknél 1-2,5, felnőttnél 4 centiméter mélyre kell bevezetni a hőmérőt. Ha ellenállást érzel, nem szabad erőltetni, nehogy a bél falát megsértsd. Nagyobb veszélyt jelent, ha a beteg hirtelen elrántja magát vagy megfordul, mert a lázmérő vége letörhet.
A mérést három-öt perc után szabad befejezni, az eszközt kivenni és leolvasni.
A szappannal, vízzel alaposan lemosott, fertőtlenített és szárazra törölt hőmérőt tokban célszerű őrizni.
Hónaljban
Az ilyen hőmérőzés kockázata miatt, a többség szívesebben ellenőrzi hónaljban a hőmérsékletet. A verejtékes hónalj letörlése után, helyezd a lerázott hőmérőt a hónaljárokba. Leolvasás előtt legalább öt percig várj. Figyeld, mérés közben a testhez simul-e a kar. A kétféle módszerrel kapott érték nagyjából azonos, rövidebb mérési idő esetén a hónaljban mért hőmérséklet alacsonyabb valamivel.
Leggyakrabban vírus
37 °C felett hőemelkedésről, 38 °C felett lázról beszélünk. Ha a betegnek nincsenek panaszai, gyakran még a 38 fok körüli testhőmérsékletnél sincs szükség lázcsillapításra. Leggyakrabban valamilyen vírus- vagy baktériumfertőzés okozza a lázat.
Főleg csecsemő- és kisgyermekkorban a hőleadást akadályozó meleg ruházat, a vastag takaró, vagy a szomjazás is megemelheti a hőmérsékletet. Akármi okozza is, a láz növeli az energiafelhasználást, rossz közérzettel jár. A hőmérséklet hirtelen emelkedése gyermeknél lázgörcsöt, felnőttnél hidegrázást eredményezhet. Érdemes tehát már a 38 °C körüli lázat is csillapítani.
Alaptalan félelmek
Első lépésként hűtőfürdő, hűtőborogatás (priznic) és bőséges folyadékfogyasztás ajánlott. Sokan tartanak attól, hogy a fürösztés rontja a beteg állapotát. A félelem teljesen alaptalan.
A kellemes, testhőmérsékletű vízzel való zuhanyozás, a fokozatosan lehűtött, kezdetben testmeleg vízben való fürdés, a karok vagy lábak állott vizes ruhával történő borogatása minden beteg közérzetét javítani szokta.
A korábban népszerű, egész testen alkalmazott hűtőborogatás nagyon nehézkes. A testre csavart vizes lepedőt nem sokan szeretik, így a módszer kiment a divatból.
Orvos tanácsára
A hűtőborogatás, -zuhanyozás, -fürösztés naponta többször is megismételhető. Arra ellenben vigyázni kell, hogy a bőr ne maradjon nedves. Gondos törléssel, esetleg hintőport használva, megakadályozható a bőr felázása, elfertőződése.
A valódi lázcsillapítók, amelyek nagyok sokféle néven kerülnek forgalomba, nemcsak a lázat mérsékelik, hanem a gyulladás- és fájdalomcsillapító hatással is rendelkeznek. Alkalmazásuk akkor megfelelő, ha kis adagokban, két-három óránként viszik be a szervezetbe, ezáltal elkerülhető a hőmérséklet kellemetlen hullámzása.
Minden lázcsillapítónak lehetnek mellékhatásai. A legtöbb megelőzhető, ha a szert nem éhgyomorra veszi be, hanem étkezés - legalább egy-két darab keksz vagy néhány korty tej elfogyasztása - után.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése