Éjszakai
rémálmok és felriadások
Az éjszakai rémálmok és felriadások
félelmetes élmények mind a gyermeknek, mind a szülőknek. Remélem a cikkem segít
eloszlatni az ezzel kapcsolatos tévhiteket, és segít megtalálni a megoldást.
Fontos az
elején tisztázni, hogy az éjszakai
felriadás és az éjszakai rémálom két különböző dolog.
Először beszéljünk az éjszakai felriadásokról:
Általában az éjszaka első felében fordul elő, a kisgyermek
hirtelen felül az ágyban, kiabál, sír, szemeit tágra nyitja, izzad, remeg,
dobálja magát. Pár perc alatt megnyugszik és alszik tovább, másnap pedig a
történtekre nem emlékszik. Az éjszakai felriadás alatt a gyermek valójában
nem ébred fel, ha felébresszük, akkor zavart, nem tudja, hogy mi történt
vele. A felriadás mindig a mély alvási fázisban következik be, ilyenkor nem
álmodunk és nagyon nehezen vagyunk felébreszthetőek.
Mik a jellemzők az éjszakai felriadásokra?
- 4-12 éves korban a leggyakoribb
- a gyermekek néhány százalékánál fordul elő
- kamaszkorra általában megszűnik
- gyakran társul alvajárással
- általában az éjszaka első felében jelentkezik
Mi okozza az éjszakai felriadásokat?
- stresszes helyzetek, változások a gyermek életében
- életkorához képest túl kevés alvás
- nem a megszokott alvási körülmények (új ágy, nyaralás)
- lázas állapot
- erős zajok vagy fények
Gyakran társul alvási apnoéval, nyugtalan láb szindrómával,
migrénnel, és alakul ki fejsérülések után.
Mit tehetünk, hogy megelőzzük az éjszakai felriadásokat?
Fontos kihangsúlyozni, hogy bár félelmetesnek tűnik, az
éjszakai felriadások önmagában nem ártanak a gyermeknek. Ami inkább a gondot
jelenti, azok a következmények: a nappali álmosság, a félelem az elalvástól,
illetve ha a felriadás alatt veszélyes dolgokat csinál a gyermek: leesik az
ágyról, dobálja magát és megsérül, vagy agresszív másokkal szemben.
Legfontosabb, hogy ne keltsünk félelmet a gyermekben. Ha félni fog az elalvástól, az éjszakáktól, azzal csak
rontunk a helyzeten. Ne felejtsük el, a gyermek nem emlékszik az éjszakai
felriadásokra, neki ez nem okoz rossz érzéseket.
Fontos, hogy az esték nyugodtan teljenek, legyen idő
a felpörgött kisgyermeknek megnyugodni elalvás előtt. Próbáljuk csökkenteni a
tévé és a számítógép képernyője előtt töltött időt, helyette inkább
beszélgessünk a gyermekkel, ezzel is oldva a benne felgyülemlett stresszt.
A gyermek életkorának megfelelő mennyiségű alvás
biztosítása szintén fontos.
Ha gyakran fordul elő az éjszakai felriadás, akkor érdemes
naplót vezetni az alvásokról, az aznapi eseményekről, ennek segítségével
könnyebben rájövünk, hogy mik a kiváltó tényezők.
Arra is figyeljünk, hogy teremtsük meg a biztonságos alvási
körülményeket az éjszakai felriadások idejére is. Használjunk sarokvédőket az
ágy melletti éles bútorszéleknél, ne aludjon emeletes ágyban a gyermek,
legjobb ha egy alacsony matracon alszik, ahonnan nem tud leesni.
Mit tegyünk, ha éjszaka felriad a gyermek?
Ne ébresszük fel a gyereket, beszéljünk hozzá lassan ás
nyugodtan, próbáljuk óvatosan megakadályozni, hogy kárt tegyen magában vagy
másokban. Néhány perc elteltével általában magától megnyugszik, akkor visszafektethetjük
aludni.
Ha a felriadás gyakran jelentkezik és mindig ugyanabban az
időben, az is bevált módszer, hogy előtte 15 perccel felébresztjük a gyermeket
és 5 percig nem hagyjuk visszaaludni.
Mikor szükséges orvosi kivizsgálás?
- ha a felriadások egyre gyakoribbak
- ha kamaszkorra sem szűnnek meg
- ha betegséget gyanítunk a háttérben (alvási apnoé)
- ha negatívan befolyásolják a gyermek alvását (keveset alszik, fél aludni)
- ha úgy gondoljuk, hogy szükség van rá
Éjszakai rémálmok:
Általában az éjszaka második felében jelentkezik,
mikor többet álmodunk. Az éjszakai felriadásoktól abban különbözik, hogy itt egy
rossz álom után tényleges felébredés történik, és az álomképekre emlékszünk
is, tudjuk, hogy miért ébredtünk fel. Gyermekeknél 3-6 éves kor között a
leggyakoribb, kamaszkorra itt is csökken az előfordulás. Kisebb gyermekeknél
nehéz e rémálmok és az éjszakai felriadások elkülönítése, hisz mindkét esetben
azt látjuk, hogy a gyermek hirtelen felkiált, felsír, nyugtalan, izzad vagy
reszket. Ami segíthet eldönteni: ébren van-e a gyermek vagy inkább úgy tűnik,
mintha aludna és hogy emlékszik-e arra, hogy mi történt az éjszaka.
Mi okozhat rémálmokat?
- Stressz
- Trauma, negatív életesemények
- Félelem
- Kialvatlanság
- Alkohol, droghasználat
- Pszichiátriai kórképek
Hogyan előzhetőek meg a rémálmok?
Sokat segít ebben az esetben is az alvásnapló
vezetése. Nagyon fontos, hogy beszéljünk a gyermekkel a rémálmairól, hogy miről
szóltak, mit érzett közben, szerinte miért álmodik rosszakat. Ha a háttérben a
kisgyermek számára szomorú vagy félelmetes esemény húzódik meg (haláleset,
válás a családban), akkor érdemes szaksegítséget kérni az esemény
feldolgozásához. Ha a gyermek fél este lefeküdni, elaludni, akkor érdemes vele
maradni, míg elalszik, adhatunk neki szörnyűző plüssállatot, használhatunk
éjjeli fényt, nyitva hagyhatjuk a gyermekszoba ajtaját, és a közös szoba is
segíthet.
Orvosi kivizsgálásra
szintén szükség lehet, ha a gyakori rémálmok miatt a gyermek nem akar aludni,
vagy valamilyen betegséget sejtünk a háttérben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése