Vese
és hugyuti fejlődési rendellenességek
Az összes szervrendszer közül a leggyakoribbak, közel 40
%-ot tesznek ki a húgyúti és nemi szervek fejlődési rendellenességei. Ennek magyarázata a bonyolult magzati fejlődés, és a hibák
miatt létrejövő eltérések.
A szervrendszeren belül a vese születéskori zavarai a leggyakoribbak. Az életképtelenséget jelentő vesehiány mellett, többnyire tüneteket nem, vagy csak későn okozó eltérések léteznek.
A szervrendszeren belül a vese születéskori zavarai a leggyakoribbak. Az életképtelenséget jelentő vesehiány mellett, többnyire tüneteket nem, vagy csak későn okozó eltérések léteznek.
Egyszerű veseciszta
Az egyszerű veseciszta (folyadékkal telt tömlő) eredete a mai napig sem tisztázott pontosan. Az elváltozás
többnyire egyoldali, de kétoldali is lehet és a vese bármely területén
elhelyezkedhet. Gyakoriság szempontjából a legtöbbször felfedezett elváltozása
a vesének. Tüneteket csak extrém méret esetén (8-15 cm), a vese vizeletelvezető
rendszerének összenyomása esetén okozhat. Ilyenkor deréktáji tompa, vagy
görcsös panaszok jelentkezhetnek, illetve tapinthatóvá válhat a cysta.
Amennyiben a ciszta a vesekocsány környékén helyezkedik el, parapyelaris cisztáról beszélünk. Lényegesen ritkábban találkozunk ezzel a formával, de hasonlóan a kérgi cisztához, szintén ártalmatlan jelenség.
A családorvosok szempontjából gyakori általános tünet a magasvérnyomás (hypertonia). A másodlagos hypertoniák között a vese eredetű magasvérnyomás szerepel az első helyen. Az összes betegség kb. 7-8 % vese eredetű. Itt érdemes felsorolni azt a négy gyakori vesebetegséget, mely magasvérnyomást okoz: hypoplasiás vese (születéskori kis vese), polycisztás (sokcisztás) vesebetegség, zsugorvese, vese verőér szűkülete.
Amennyiben a ciszta a vesekocsány környékén helyezkedik el, parapyelaris cisztáról beszélünk. Lényegesen ritkábban találkozunk ezzel a formával, de hasonlóan a kérgi cisztához, szintén ártalmatlan jelenség.
A családorvosok szempontjából gyakori általános tünet a magasvérnyomás (hypertonia). A másodlagos hypertoniák között a vese eredetű magasvérnyomás szerepel az első helyen. Az összes betegség kb. 7-8 % vese eredetű. Itt érdemes felsorolni azt a négy gyakori vesebetegséget, mely magasvérnyomást okoz: hypoplasiás vese (születéskori kis vese), polycisztás (sokcisztás) vesebetegség, zsugorvese, vese verőér szűkülete.
Az egyoldali vesehypoplasia
koraszülöttekben gyakrabban fordul elő. Panaszokat csak
szövődmények esetén okoznak. Amennyiben magasvérnyomással társul, a vese
eltávolítása jön szóba. A hypoplasias vese gyulladása, panaszmentes gennyesedése
gyakoribb, mint az ellenoldali egészséges veséé.
Hyperplasia renisről akkor beszélünk, ha gyermekkorban végzett veseeltávolítás, vagy egyoldali vesehiány, vesehypoplasia után kompenzáló hyperplasia alakul ki az ellenoldali vesében. Tüneteket a jelenség nem okoz.
Hyperplasia renisről akkor beszélünk, ha gyermekkorban végzett veseeltávolítás, vagy egyoldali vesehiány, vesehypoplasia után kompenzáló hyperplasia alakul ki az ellenoldali vesében. Tüneteket a jelenség nem okoz.
Multicisztás vese
A multicisztás vese (sokcisztás, de egyoldali) az
öröklődő betegségek közé tartozó, egyoldali, a vese végleges pusztulását okozó
betegség. Gyakran a csecsemőkorban felfedezhető, tapintható, mobilis, a
légzőmozgásokat követő képlet. Későbbiekben tompa deréktáji fájdalom, gennyes
vizelés, vérvizelés és a szövődmények okozta láz, vesemedencegyulladás,
vesegörcs jelentkezhet. Végleges megoldásként csak a vese műtéti eltávolítása
jön szóba.
Sokcisztás (polycisztás) vesebetegség
Szintén öröklődő, a domináns öröklésmenet miatt a
családokban halmozottan fordul elő. Két típusa közül a ritkábban előforduló
fiatalkori már gyermekkorban gyors lefolyású veseelégtelenséget okoz. Az ebbe a típusba tartozó betegek a felnőttkort nagyon ritkán
élik meg. Jellemző tünet a kétoldali tapintható vese, a gerincoszlop és a hátsó
bordaív szögletében. A vesefunkció romlása miatt fokozott a folyadékbevitel,
gyakori a magasvérnyomás, hasi és deréktáji tompa fájdalom. A felnőttkori
típusba tartozó polycisztás vesebetegek általában a 30-40-es éveikben kerülnek
felismerésre. A gyakoribb előfordulás, másrészt az életkori tényezők miatt,
főként ezzel a típussal találkozunk. Az előbb felsorolt tünetek jellemzőek itt
is, de sokkal kevésbé gyors a betegség lefolyása, sokáig tünetmentesek lehetnek
és csak nephrológiai-belgyógyászati gondozást igényelnek. Itt lényegében
évtizedekről van szó, de amennyiben a vesefunkció a betegség előrehaladása és
így a működő vesekéreg fokozatos pusztulása során a kritikus értékre szűkül,
művesekezelés, vagy veseátültetés válhat szükségessé.
Rendellenes vese verőerek
A vese fejlődési rendellenességeinél meg kell említeni az
aberrans (rendellenes) és az accessorius (számfeletti) vese verőereket. Az rendellenes verőerek az artéria renalisból, míg a
számfeletti verőerek az aortából (fő verőérből) erednek. Ezek a variációk
lényegesen gyakoribbak, mint ahányszor tünetei miatt gondolunk rá. Gyakran
egyéb vese eltéréssel járnak együtt, de önállóan is okozhatnak tüneteket a
vizeletelvezető rendszer, főként a vesemedence és vesevezeték átmenet részleges
elzáródásával, mely következtében különböző fokú deréktáji fájdalom, vagy akár
vesegörcs is jelentkezhet. A vesekehely diverticuluma (kiöblösödése)
ritka fejlődési rendellenesség. Tüneteket csak a szövődmények fellépése után
okoz. Előfordul visszatérő gennyvizelés, vérvizelés, vagy a pangó vizelet miatt
kialakult, vesekövesség okozta fájdalom, esetleg az befertőződése után fellépő
lázas állapot.
A vesevezeték magas eredése
A vesevezeték magas eredését, – amikor nem a vesemedence
alsó pontjáról indul – latinul insertio obliqua-nak nevezzük. Gyakori fejlődési eltérése a vesemedence és
vesevezeték átmenetének. A következményes üregrendszeri tágulat,
vizeletvisszamaradás, deréktáji fájdalmat, lázat, vesegörcsöt, vesekövességet,
súlyos esetben zsákvesét (véglegesen kitágult, tönkrement vese) okozhat.<
A vesemedence és vesevezeték
átmenetének szűkülete
A régió leggyakoribb eltérése, a vesemedence és vesevezeték
átmenetének szűkülete (strictura pyeloureteralis). A korszerű szülészeti és újszülöttkori diagnosztikának
köszönhetően manapság olyannyira a tünetek megjelenése előtt kerülnek
felfedezésre, hogy a diagnózis már az anyaméhben fejlődő magzatnál megszületik.
Amennyiben az elváltozás fokozata, műtéti megoldást igényel, ezt csecsemő, vagy
kisgyermekkorban elvégezhető, a vesekéreg maradandó károsodása előtt, akár
nyílt, laparoscopos vagy endoscopos operatív technikával.
Ectopiás ureter
Rendellenesen szájadzó vesevezetékről beszélünk, amennyiben
a vesevezeték nem a húgyhólyagba nyílik.
Többnyire kettős üregrendszerű és kettős ureterrel rendelkező veséknél fordul
elő, hogy a felső vesefél vezetéke rendellenesen szájadzik. Leggyakoribb a lány
gyermekekben a hüvelybe vagy a gátra való nyílása. Akkor kell gondolni rá, ha a
lánygyermek “éjjel-nappal bepisil”, nincs egyáltalán száraz periódusa. A
megoldás a felső vesefél és a hozzá tartozó vezeték eltávolítása. Fiúknál a
rendellenes ureter a gátra, húgycsőbe, ondóhólyagba nyílhat, ennek megfelelően
fájdalmat, illetve következményes vizeletvisszamaradást okozva.
Húgyvezetéksérv
Az ureterokele (húgyvezetéksérv) a legalsó
ureterszakasz tágulatával jár, mely a hólyagba türemkedik. Leggyakrabban
véletlenül kerül felfedezésre, mert tüneteket csak szövődmények esetén szokott
okozni. Ilyenek a gennyes vizelés, vérvizelés, az ureterokelében képződött kő
okozta vesegörcs, láz.
hólyagból a vesevezetékbe
visszaáramló vizelet
A vesicoureteralis reflux (hólyagból a vesevezetékbe
visszaáramló vizelet), az ureter leggyakoribb fejlődési zavara. Az elváltozás
az ureter-húgyhólyag átmenet funkcionális zavarának felel meg, melyet súlyossága
szempontjából öt fokozatba sorolunk. A tünetek mértéke összefüggésben van a
fokozatokkal, mely a vizelet vezetékbe, illetve veseüregrendszerbe való
visszafolyásának mértékétől függ. Az alacsony stádiumokban (I. és II.) sokáig
tünetmentes maradhat a beteg. Visszatérő hólyaggyulladást,
vesemedencegyulladást, kisgyermekekben ismeretlen lázas állapot, hasfájás
esetén kell a rendellenességre gondolnunk. Késői, súlyosabb stádiumban vizelési
zavarok, magasvérnyomás, veseelégtelenség léphetnek fel. Gyakoriak az
összetett, vesekérget és vizeletelvezető rendszert is érintő kombinált
fejlődési zavarok.<
Kettős vese
A kettős vese és kettős ureter (vesevezeték) a
húgyivarszervek leggyakoribb veleszületett rendellenessége. Ureter duplexről
beszélünk, ha a két ureter a hólyagba külön szájadzik, és ureter fissusról,
amennyiben a vesevezetékek előbb egyesülnek, és csak egy ureter szájadék
látható a hólyag felől. Az esetek legnagyobb részében az elváltozás tüneteket
nem okoz, rendszerint csak véletlen képalkotó (UH, RTG, CT) lelet. Ritkábban
deréktáji fájdalom, gennyes vizelés, vérvizelés, vesekövesség fordulhat elő.
Ritkán az ureter fissus esetén, a különböző sebességű ureter-összehúzódások
miatt, úgynevezett “Yo-Yo” reflux alakulhat ki, a vizelet visszaáramlás okozta,
következményes vesemedencegyulladással.
A két vesénél több, úgynevezett számfeletti vese rendkívül ritka, tüneteket nem okoz, csak nyílt hasi műtéteknél, vagy képalkotó vizsgálatkor fedezzük fel.
A két vesénél több, úgynevezett számfeletti vese rendkívül ritka, tüneteket nem okoz, csak nyílt hasi műtéteknél, vagy képalkotó vizsgálatkor fedezzük fel.
Patkóvese
A patkóvesés betegekben, a két vese általában az ágyéki
csigolyák magasságában az alsó pólusuknál kapaszkodik össze, kötőszövetes
híddal, vagy veseállománnyal. Gyakori fejlődési variáció, melyet a vesék
forgási és felszállási rendellenessége okoz. Az első tünet leggyakrabban
fizikai munka után, vagy kiadós étkezés, esetleg előrehajlás után kialakult
tompa deréktáji fájdalom. Jelentkezhet gennyes-, véres-vizelés illetve a
rendellenes anatómia miatt létrejött vizeletelvezetés zavara következtében
kialakult vesetágulat, vesekőképződés, vesemedencegyulladás.
Rendellenes helyzetű vese
Dystopiás vese (rendellenes helyzetű) esetén, mely lehet
kétoldali is, a vese, a felszállási zavar miatt a lumbalis (háti), vagy
ssacralis (keresztcsonti) régióban helyezkedik el. Irodalmi ritkaságként
thoracalis (mellkasi) dystopia
is előfordul. A lumbalis dystopia általában tünetmentes, panaszok –
szövődmények, gennyvizelés, pyelonephritis (vesemedencegyulladás), láz,
vesekövesség – esetén jelentkeznek. Dystopiás vese hajlamosító tényező a
vesemedencegyulladásra és a vesekövességre. Nőknél terhesség során jelentkezhet
hasi fájdalom a sacralis dystop vese összenyomodása miatt.
Az emberi húgyhólyag fejlődési rendellenességei közül a húgyhólyag teljes hiánya (agenesia vesicae urinariae) extrém ritka, és általában egyéb életképtelenséget okozó, bonyolult fejlődési zavarral jár együtt.
Az emberi húgyhólyag fejlődési rendellenességei közül a húgyhólyag teljes hiánya (agenesia vesicae urinariae) extrém ritka, és általában egyéb életképtelenséget okozó, bonyolult fejlődési zavarral jár együtt.
Kettős húgyhólyag
A kettős húgyhólyag szintén ritka eltérés. Gyorsan
okoz panaszokat, melyet a kialakult gyulladás okozta tünetek uralnak. Az
extrophia vesicae urinariae (nyitott, hasfalon kifordult hólyag), a
húgyhólyag, a medencecsont, a vázizomzat kombinált, rendkívül súlyos fejlődési
zavara. Évente hazánkban 3-4 újszülött jön világra ezzel a kórképpel. A
klinikai kép egyértelmű, a húgyhólyag mellső falának hiánya és a medencefenék,
vázizomzat záródásának elmaradása miatt állandó vizeletcsepegés, következményes
gyulladás észlelhető. A többlépcsős, helyreállító műtéteket lehetőleg már
újszülöttkorban el kell indítani.
Húgyhólyag diverticulum
A húgyhólyag diverticulum (kiöblösödése), mely
leggyakrabban az ureterszájadékok környékén elhelyezkedő, zsákszerű
kiboltosulás, ritka fejlődési rendellenesség. Lényegesen gyakrabban fordul
elő a másodlagos formája, melyet az alsó húgyúti szűkület, vizelési nehézség miatt
létrejött, detrusor izomrostok közötti hólyagfalgyengeség okoz. Tüneteket a
vizelet pangásos visszamaradása miatt okozhat. Ilyenkor gennyes vizelés,
vérvizelés, kőképződés, visszatérő cystitis (hólyaghurut) léphet fel.
Fitymaszűkület
A hímvessző leggyakoribb fejlődési
zavara a fitymaszűkület. Súlyos esetben, – a tűhegynyi szűkület (phimosis) –
vizelési zavart, vizelési képtelenséget okoz, akár kisgyermekekben, akár
szerzett formájában felnőtteken. Felnőtteknél a hímvessző és a fityma
gyulladása, a cukorbetegség és a kiserek szűkülete a leggyakoribb oka a
kialakulásának. Meg kell említeni, az úgynevezett
relatív fitymaszűkületet, mely csak a pénisz merev állapotában látható és így a
szexuális együttlétkor okoz panaszt, fájdalmat, vagy a bőr berepedését. A műtét
jelenti a végleges megoldást és ritkán kerülhető el. Ez egy helyi
érzéstelenítésben (lidocain) elvégezhető beavatkozás, a körülmetélés
(circumcisio).
Rövid fitymafék
A rövid fitymafék (frenulum breve)a fityma makk aljához
való csatlakozását jelentő kantárnak az átlagosnál rövidebb voltát jelenti.
Szexuális aktusnál és a hímvessző tisztításánál jelenthet problémát.
Gyakran fiatal férfiakban spontán átszakad, ilyenkor ijesztő mértékű vérzést
okozva, majd elhegesedik. Vannak esetek, amikor a többszörös berepedések okozta
panasz miatt jelentkezik korrekciós műtétre a beteg. Ez egy szintén helyi
érzéstelenítésben (lidocain) elvégezhető beavatkozás, a frenulotomia
(fitymafék plasztika).
Külső húgycsőnyílás szűkülete
A külső húgycsőnyílás szűkülete (meatus stenosis)
vizelési problémát okozhat. A normális külső húgycsőnyílás a makk csúcsán
található, alakja hosszúkás, résszerű, kb. 4-8 mm-es. Amennyiben ez
születéstől kezdve kisebb, vagy felnőttkorban beszűkül, vizelési zavart,
nehezített, vékony sugarú vizelést okoz. Másodlagosan gyulladástól, vagy
cukorbetegségtől alakul ki leggyakrabban. A korrekciós műtét során, helyi
érzéstelenítésben bemetsszük a szűk nyílást és öltésekkel kiszegjük a
sebszéleket, hogy ne szűküljön vissza (meatotomia).
Hátsó húgycső billentyű
A hátsóhúgycső-billentyű szintén gyakori fejlődési
rendellenesség, mely igen gyakran phimosissal társul. Vizelési nehézséget,
vizelési képtelenséget okozhat, mely korai ellátása szükséges. Manapság a
betegséget, már a méhen belüli ultrahangos vizsgálat kimutatja.
A húgycső leggyakoribb fejlődési zavara a hypospadiasis (húgycsőhasadék, a húgycső rendellenes helyen való nyílásával). Átlagosan minden 400-600-dik fiú gyermeken észlelhető. A diagnózis a megtekintés után nem kétséges, a külső húgycsőnyílás rendellenes helyen talátható. Tünetei a gyakran együtt járó húgycsőnyílás-szűkület miatt jelentkező, vékonyabb sugarú vizelés, következményes gennyes vizelés. A betegség gyakran együtt jár egy a hímvesszőben elhelyezkedő, kötőszövetes húrral. Ez a húr (chorda), merevedés esetén lefelé mutató irányba görbíti a hímvesszőt.
Lényegesen ritkább fejlődési zavar az epispadiasis, amikor a külső húgycsőnyílás a hímvessző háti részén nyílik. Évente 8-10 új esetet diagnosztizálnak hazánkban. A pénisz felfelé görbül, és gyakori a hólyagzáróizom zavara, következményes vizelettartási zavar.
#1 Dr.BauerBela
A húgycső leggyakoribb fejlődési zavara a hypospadiasis (húgycsőhasadék, a húgycső rendellenes helyen való nyílásával). Átlagosan minden 400-600-dik fiú gyermeken észlelhető. A diagnózis a megtekintés után nem kétséges, a külső húgycsőnyílás rendellenes helyen talátható. Tünetei a gyakran együtt járó húgycsőnyílás-szűkület miatt jelentkező, vékonyabb sugarú vizelés, következményes gennyes vizelés. A betegség gyakran együtt jár egy a hímvesszőben elhelyezkedő, kötőszövetes húrral. Ez a húr (chorda), merevedés esetén lefelé mutató irányba görbíti a hímvesszőt.
Lényegesen ritkább fejlődési zavar az epispadiasis, amikor a külső húgycsőnyílás a hímvessző háti részén nyílik. Évente 8-10 új esetet diagnosztizálnak hazánkban. A pénisz felfelé görbül, és gyakori a hólyagzáróizom zavara, következményes vizelettartási zavar.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése