LOKÁLPATRIOTIZMUS-
Részlet az –Alkotás kényszere-cimü irásomból.
Itt születtem ebben a városban az eperefás Hegyi uton. A Dohánybeváltó és Unió közötti utcarész egyik épületében aminek már csak hült helye van,mert a buldózerek átrendezték a város ezen részét is, a történelmi kényszerek hatása alatt.Történelmi tulajdonosa vagyok a többi barokk kriptákban nyugvó hontársammal eggyüt, ennek a rangos de lapos városnak ahogyan ezt Páskándi Géza fogalmazta meg egyik költeményében.
A lokálpatriotizmus minden érző embernek a lelki énjéhez tartozik,az emlékezés megszépül még az élet alkonyán is,és bárhová vet a sors ha a –szatmár szó- elhangzik élénken felfigyelsz és keresed hogy ki ejtette ki,hogy akár egy szót válts vele,és tudasd vele hogy-te is szatmári vagy.
Nem az emléktárörző képességem ellenörzésére,vagy egy helytörténész titulus megszerzésére aspirálok ezzel az irással.A gyermek és ifjúkor érzelmi világának és autentikus történelmi rögzitésére és istápolására szolgálnak ezen sorok egy olyan időszakban,amelyben az a veszély hogy egyesek teljes odaadással átirnák a szöveget a palatáblán, vagy egyenesen letörölnék azt.Tehát a tisztességtudatom szülővárosom iránt,késztetett arra hogy vessem papirra ezen soraimat.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése