ILLETÉKES VOLTAM-E PÁSKÁNDIRÓL IRNI
...HANGZIK EL A KÉRDÉS A HELYI MAGYAR ÉRTELMISÉG KÖZÜL EGYESEK RÉSZÉRŐL
Lakónikus választ adok-engem az motivált hogy volt és van tárgyi ismeretem,személyes és közös élményanyagom Gézával és barátságunk kötelezett arra hogy legyen annyi bátorságom és önbizalmam hogy mindezt véghez tudjam vinni,még az illetékes irodalmárok és szakavatott magyar nyelvtudorok néma szemlélődése közepette is.
Mindenekelőtt szeretném tisztázni hogy irásaim nem egy irodalmi alkotásnak készültek,hanem elsősorban a szatmári Páskándi Géza életútját.életművét szeretném szerény adatokkal,adalékokkal kiegésziteni akár a magyar irodalomtörténelemről is legyen szó.Habár Ő nagyon is –jól-ismerte ezt az országot, de mióta eltávozott egy negyed évszázad telt el.Következésképpem leirom azt hogyan éltük meg napjainkat,hogyan próbáltunk helytállni azon a helyen ami nekünk rendeltetett.
Jómagam is gondolkoztam azon hogy talán nem is lenne helyénvaló hogy egy akármilyen halandó a 8o éves kor körül, papirra vesse ezeket a sorokat a saját és sorstársai életének,élményanya- gának,kényszerhelyzeteinek történéseiről-főként egy olyan helyzetben amikor-
-egy zseniális korszak, zseniális alkotójáról kell megszólalnia
-amikor az alannyal egy negyedszázada nem cserélte ki gondolatait
-amikor a skála amin játszani akar nagyon széles-irodalom-történelem,szociálspichológia,haza,nemzetmegmentés,szimbólum,önnya-valygás,társadalmi irónia és más életünkhöz fűződő történések.
De mit tehet egy halandó, hogy ha végzetesen sürget az idő és tarsolyában a kényszerüséggel hogy bizonyos értékeket meg kell őrizni a végtelenségnek-különben veszendőek lesznek és a még létezők unszolására elő kell venni a tollat.-mert az ifjú titánok hallgatnak-Nagyon kevés már az élő tanú,vagy ezen néhány között aki rögziteni képes vagy ebben a rohadt-öregeket elmarasztaló világban vállalna egy ilyen munkát.Összegezve tehát ez az én –kényszerhelyzetem- nem feltünőségi viszketegség és ezen kivűl-
-hogy a barátság az barátság marad az –urnákban is.
-hogy a szép de egyben nyomorult emlékezést meg kell ismertetni a fiatalokkal,amikor már nem birnak magukkal
-hogy az irodalomban az abszurdoid és a pamflet az amiben kifejezheti lelke mélyén olykor elviselhetetlen fájdalmait,a kisember is.
-hogy mindennemü nemzettársadat tisztelned kell
-hogy évszazados szimbólumot teremts Szatmárhegynek
-hogy örökös Pantheonja maradjon Szatmárhegy az alkotó
Páskándi Gézának, a mai rohadt öntörvényü világban
- Nem csak emberi sérelmek vezérelnek ezen sorok leirására,A méltó emberi és baráti tisztesség-préseli ki belőlem-sok vajudás után ezeket a munkákat.No meg az a tény hogy ha már –degedünk a nyomortól-legalább gondolkodni,itélkezni,és utálni engedtessék meg nekünk a mindenkori rendek-szánalomra- itélt rétegének.
Számolni,számolok a társadalom szemforgató,az illetéktelenek irozináló, magatartásával is ami a személyes illetékességemet fogja vitatni ennek a feladatnak az elvégzésére.
Ezeknek csak azt üzenem, hogy tették volna kötelességüket
időben és tiszta szivvel,mint ahogyan mi a barátai tettük,városunk egy olyan léptékü ember emlékének megörzéséért mint amilyen a mi zseniális alkotónk Páskándi Géza volt.
Dr.Bauer Béla
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése