HÁLÁM LETÉTEMÉNYE
Részlet-Az
alkotás kényszere-című írásomból.
A hála a legszebb elejtett szó vagy leírt mondat
egyike emberi létünkben. Ezen sorokkal hálámat szeretném kifejezni azért az 57
év szeretetért,hitért,gondoskodásért amit Tőled kaptam Emikém. Személyesen úgy
élem meg hogy a szeretet,gondoskodás,együttérzés, az emberi
szolidaritás-egyszóval a jólelkűség nagyrészt genetikai adomány és kisebb
részben környezeti nevelési ráhatás kérdése. De az elmúlt hosszú évek
meggyőztek arról, hogy nem csak ennyi, hanem az Úr kivételes adománya is.
Ez a lelki gazdagság,amit a szeretet és áldozatkészség összetevőjeként érzékeltem
a hosszú évtizedek folyamán
személyiségedben végigkísért
egész életeden és egyszerűen nem tudtál más lenni. Nem tudtál ártani
senkinek.
Ilyennek ismertem meg egyetemista koromban és
ismerem 57 év házasság után a feleségemet DR:BAUER KLIMAI EMILIÁT. Az a mély
tisztelet amit akkor éreztem iránta amikor hosszú hónapokon vagy akár
éveken keresztül a súlyos beteg édesanyját,édesapját,az én szeretett apámat
saját otthonukban vagy otthonunkban az elmúlásig ápolta,tartotta bennük az
egyre fogyó lelki vigaszt,és elvégezte a legintimebb,legelemibb betegellátási
munkát is minden gyermeknek példamutató lehet. Mindig azt vallottad hogy legyen
bármilyen sikeres a karriered, de ha - egy meggyötört életút után- magadra
hagyod gyötrelmes gondolataikkal a tehetetlen szüleidet a lelkiismeret
furdalás mindvégig elkísér,és emészt. Ugyanezt a gondoskodást,biztonságot
éreztem melletted én is életem minden napján. Diákkori szerelem volt a maga
utánozhatatlan érzelmi és eszményi nagyszerűségével. Miután elvégeztük az
egyetemet,végigjártad a körorvosi pálya összes buktatóit./Kapnikbánya-Vetés-Pálfalva/
Végül is a Szatmári MONDIALA készruha gyár főorvosa voltál, összesen
megszakítás nélkül 3o évig. Emberi tulajdonságaidból eredendően
emberközelben,megértéssel kiváló gyakorlati érzékkel láttad el nagyon nehéz
feladatodat. Volt betegeid ma is sok szeretettel és hálával üdvözölnek ha találkoznak
veled.
Marosvásárhelyi
emlékkép egyetemi éveink idejéből- 1957-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése