A külső nemi
szervek és a hüvely anatómiája, működése
A harmincszorosára
tágulni képes cső
A hüvely három hónapos
magzati korra készül el. Csak egy kis kamaszkori igazítás szükséges, és kész is
a nemi életre. A közösüléskor szűknek, a gyermekszüléshez hihetetlenül tágnak
kell lennie...
Ha szemérmesen akarunk közelíteni a hüvelyhez, induljunk el a szeméremdombról (mons pubis), amit a
kamaszkortól kezdve a felső határán jellegzetes domború ívvel záródó fanszőrzet
fed. Alatta a domb formáját a serdüléskor kialakuló zsírpárna adja, ami még a
legsoványabb nőknél is megtalálható. Innen lejjebb haladva a szőrzet ráhúzódik
a nagy szeméremajkak külső
felszínére is, hátrafelé azonban egyre ritkásabb. A két nagyajkat hátul
harántredő köti össze. A nagyajkak szintén bőr alatti zsírszövettől duzzadnak.
Köztük a gáttájék hasadéka, a szeméremrés (rima pudendi) fekszik, ami a külső
nemi szerveket rejti.
Az összefekvő nagy szeméremajkak alatt a hasadék felső csúcsában, a szeméremrés
kezdete mögött kapucni szerű bőrredő alatt
a csikló borsó nagyságú csomója (glans clitoridis) bújik meg. A csikló a
férfi hímvesszőjének megfelelő, ún. erektilis szövet, melynek erekciója és
vérbősége azonban nem olyan feltűnő. Tőle lefelé két alig elszarusodott bőrredő, a kisajkak húzódnak lefelé, és a
hüvelynyílás hátsó széle mögötti redőben találkoznak újra össze. A kisajkak
belső felszíne folyamatosan megy át valódi nyálkahártyába. A kisajkak által
közrefogott résbe (vestibulum vaginae) nyílik a csikló alatt nagyjából 2 cm-re a húgycső, illetve alatta, lejjebb a hüvely nyílása, valamint
néhány mirigy-kivezető nyílás. Szexuális izgalomnál ezekben vizes nyálka
képződik, mely elönti a szeméremrést (lubrikatio). A Bartholin-mirigyek kivezetői közvetlenül a kisajkak tövénél
nyílnak. A belőlük ürülő nyákos váladék síkosítja a bejáratot, a hímvessző
behatolásával pedig az egész hüvelyt.
h i r d e t é s
Hatoljunk mélyebbre az
ismeretekben!
A női belső nemi szervek legkívül eső tagja a
hüvely, egy jól táguló, 8-10 cm hosszú és 2-3 cm széles, izmos falú, elölről és
hátulról lapított cső. Az álló nő függőleges helyzetéhez képest 30-40 fokos
szöget bezárva indul enyhén hátrafelé dőlve a kismedence belseje felé. Elülső fala mintegy másfél
cm-rel rövidebb, mert a méh, illetve a méhszáj a függőlegeshez képest 70 fokban
előre dőlő tengellyel csatlakozik hozzá. A hüvelybe felülről mintegy belóg,
befordul a méhnyak hüvelyi része (portio vaginalis cervicis), amit a hüvely
körülölel. Itt egy kisebb, elülső és egy nagyobb, hátsó hüvelyboltozat (fornix
vaginae) alakul ki.
Azok az óvatlan nők, akik nem kívánt gyermekáldásuktól orvosi segítség nélkül szerettek volna megszabadulni, e boltozatnál akadhattak el a művelethez használt eszközzel, és a hátsó boltozat falánál átszúrva súlyos sérüléseket okoztak magunknak.
A hüvely hátsó fala kötőszövetes sövénnyel (septum rectovaginale) fekszik neki a végbélhez. A cső elülső oldala pedig a hólyaghoz és a húgycsőhöz fekszik.
Azok az óvatlan nők, akik nem kívánt gyermekáldásuktól orvosi segítség nélkül szerettek volna megszabadulni, e boltozatnál akadhattak el a művelethez használt eszközzel, és a hátsó boltozat falánál átszúrva súlyos sérüléseket okoztak magunknak.
A hüvely hátsó fala kötőszövetes sövénnyel (septum rectovaginale) fekszik neki a végbélhez. A cső elülső oldala pedig a hólyaghoz és a húgycsőhöz fekszik.
A hüvelynyálkahártya
Ahogy már volt róla szó, a hüvelybemenet a
szeméremajkak között elhelyezkedő mélyedésben bújik meg. Az első közösülés
előtt a nyílást a végbélnyíláshoz közelebbi felén egy változatos formájú,
általában félhold alakú nyálkahártyaredő, a szűzhártya szűkíti be, de teljesen
nem zárhatja el, mert az akadályozná a menstruációs vér távozását. Később a szétszakadozott
szűzhártya a hüvelynyílás körüli apró nyálkahártyacsomók formájában emlékeztet
csak a nő egykori érintetlenségére.
A hüvelyt belülről el nem szarusodó többrétegű, mirigyes laphám borítja, melynek magassága és felépítése a nő korától és nemi hormonháztartásának állapotától függ. Serdülés előtt álló lányokban a hám sima, és csak nagyon kevés váladékot termel, de az első menstruáció jelentkezése előtt a hüvelyváladék mennyisége az ösztrogén hatásra megnőhet, és szagtalan, fehéres, üveges folyásként jelenhet meg a hüvely nyílásában. A nemi érés során a felnőtt hüvelyre jellemző nyálkahártya redők is kialakulnak, melyek felfelé nyitott V betűkbe rendeződnek. Feladatuk többek között a befogadandó hímvessző ingerlése.
A menstruációs ciklus meghatározó hormonjai, az ösztrogén és a progeszteron havi ritmusban is befolyásolja a nyálkahártya állapotát, hatásuk nyomán - kicsit a méhnyálkahártyához hasonlóan - szüntelen átépül.
A hüvelyváladék az ösztrogén hormon hatására, illetve jellegzetes baktériumflórájának (Döderlein féle tejsavbacillusok) köszönhetően 4-4,5-ös pH-jú, azaz enyhén savas kémhatású. A szervezet célja ezzel a kívülről érkező, a nemi szerveket veszélyeztető kórokozók elleni védelem, és a hüvely tisztán tartása. A szintén ösztrogén hatására képződő glikogén adja a hasznos tejsavbaktériumok táplálékforrását.
A hüvelyt belülről el nem szarusodó többrétegű, mirigyes laphám borítja, melynek magassága és felépítése a nő korától és nemi hormonháztartásának állapotától függ. Serdülés előtt álló lányokban a hám sima, és csak nagyon kevés váladékot termel, de az első menstruáció jelentkezése előtt a hüvelyváladék mennyisége az ösztrogén hatásra megnőhet, és szagtalan, fehéres, üveges folyásként jelenhet meg a hüvely nyílásában. A nemi érés során a felnőtt hüvelyre jellemző nyálkahártya redők is kialakulnak, melyek felfelé nyitott V betűkbe rendeződnek. Feladatuk többek között a befogadandó hímvessző ingerlése.
A menstruációs ciklus meghatározó hormonjai, az ösztrogén és a progeszteron havi ritmusban is befolyásolja a nyálkahártya állapotát, hatásuk nyomán - kicsit a méhnyálkahártyához hasonlóan - szüntelen átépül.
A hüvelyváladék az ösztrogén hormon hatására, illetve jellegzetes baktériumflórájának (Döderlein féle tejsavbacillusok) köszönhetően 4-4,5-ös pH-jú, azaz enyhén savas kémhatású. A szervezet célja ezzel a kívülről érkező, a nemi szerveket veszélyeztető kórokozók elleni védelem, és a hüvely tisztán tartása. A szintén ösztrogén hatására képződő glikogén adja a hasznos tejsavbaktériumok táplálékforrását.
Több feladathoz egyetlen
jól kitalált szerkezet
Eddig is kiderült már, hogy
a hüvely egyes tulajdonságait milyen működés indokolja, de foglaljuk most
össze, milyen feladatoknak is kell eleget tennie. Lényegében háromnak:
1. Lehetővé teszi a menstruációs vér távozását. A menstruáció idején a hüvely kissé szárazabb, kevesebb hüvelyváladék termelődik, kémhatása is kevésbé savas a hormonok és a távozó vér együttes hatására.
2. A hüvely a női szervezet kopulációs, azaz párzószerve. Közösüléskor kifejezetten kellemes helyet kell adjon a hímvesszőnek, és befogadja az abból távozó ondót.
A hüvely enyhén savas kémhatását az ide eresztett spermiumok nem kedvelik, igyekeznek minél gyorsabban elhagyni a terepet a sokkal lúgosabb méhnyak irányába. Érdekes módon közvetlenül az ovuláció után a vegyhatás egy kicsit még savanyúbb, és glikogénben gazdag.
Nyilvánvaló, mire föl ez a változás: A női hüvely egyszerűen kedvében akar járni a férfiaknak, illetve a hímivarsejteknek, hogy azok minél sikeresebben eljussanak a hüvelyből a méhnyakon és a méhen át a petevezető felé.
A hüvely viszonylag gyengén beidegzett szerv. Többek között ezért is vitatott, hogy a nők kéjérzésénél (orgazmus) a hüvely belsejéből származó ingerekkel van dolgunk, vagy a hüvely mozgásai valójában csiklói örömérzést váltanak ki. Így a német nőgyógyász, Ernst Gräfenberg által beazonosított, a hüvely elülső falán a bemenettől mintegy 3-4 cm-re lévő, viszonylag gazdagon beidegzett G-pont szerepe is csak nagyjából ismert.
3. Végül a hüvely a szülésnél a szülőcsatorna részeként lehetővé teszi a gyermek világra jöttét. A hüvelynek a közösüléshez épp megfelelőn szűk csatornája ilyenkor csaknem harmincszorosára képes tágulni, majd utána lényegében az eredeti szűk keresztmetszet áll helyre. Erre a trükkre különleges szöveti szerkezete teszi képessé.
1. Lehetővé teszi a menstruációs vér távozását. A menstruáció idején a hüvely kissé szárazabb, kevesebb hüvelyváladék termelődik, kémhatása is kevésbé savas a hormonok és a távozó vér együttes hatására.
2. A hüvely a női szervezet kopulációs, azaz párzószerve. Közösüléskor kifejezetten kellemes helyet kell adjon a hímvesszőnek, és befogadja az abból távozó ondót.
A hüvely enyhén savas kémhatását az ide eresztett spermiumok nem kedvelik, igyekeznek minél gyorsabban elhagyni a terepet a sokkal lúgosabb méhnyak irányába. Érdekes módon közvetlenül az ovuláció után a vegyhatás egy kicsit még savanyúbb, és glikogénben gazdag.
Nyilvánvaló, mire föl ez a változás: A női hüvely egyszerűen kedvében akar járni a férfiaknak, illetve a hímivarsejteknek, hogy azok minél sikeresebben eljussanak a hüvelyből a méhnyakon és a méhen át a petevezető felé.
A hüvely viszonylag gyengén beidegzett szerv. Többek között ezért is vitatott, hogy a nők kéjérzésénél (orgazmus) a hüvely belsejéből származó ingerekkel van dolgunk, vagy a hüvely mozgásai valójában csiklói örömérzést váltanak ki. Így a német nőgyógyász, Ernst Gräfenberg által beazonosított, a hüvely elülső falán a bemenettől mintegy 3-4 cm-re lévő, viszonylag gazdagon beidegzett G-pont szerepe is csak nagyjából ismert.
3. Végül a hüvely a szülésnél a szülőcsatorna részeként lehetővé teszi a gyermek világra jöttét. A hüvelynek a közösüléshez épp megfelelőn szűk csatornája ilyenkor csaknem harmincszorosára képes tágulni, majd utána lényegében az eredeti szűk keresztmetszet áll helyre. Erre a trükkre különleges szöveti szerkezete teszi képessé.
Izmos feladat
A hüvely falára az a
jellemző, hogy hiányzik belőle az üreges szervekre jellemző réteges szerkezet,
ami például a méhnél is megtalálható. A nyálkahártya még viszonylag jól
elkülöníthető, de alatta a rugalmas és elasztikus rostokat tartalmazó kötőszövetes
állomány annyira szorosan szövődik össze a simaizom-rostokkal, hogy nem
különíthető el a szervezetünk izmos csöveire jellemző, körkörös és hosszanti
lefutású izomkötegek rétege. Miért ilyen a felépítése, és miért különbözik
ennyire a méhszájétól, ami éppúgy a szülőcsatorna szakasza, ráadásul még
szomszédos is? Azért, mert ez a filcszerűen tömör szövet jól állja a sarat
akkor is, amikor a szülőcsatorna hüvelyi szakaszára érő baba nagyon erőteljesen
kitágítja azt. Egy réteges szerkezetű cső egyes rétegei óhatatlanul
elcsúsznának egymáson, s szabályos szerkezetük nem viselné el sérülés nélkül
azt a gyors tágulást, amit a hüvelynek kell kibírnia. Gondoljunk csak bele,
hogy míg a méhnek kilenc hosszú hónapja van arra, hogy babaméretűre nőjön,
addig a hüvelynek ezt szinte percek alatt kell produkálnia.
A hüvely a szülés rendkívül jól regenerálódni, pár nap alatt eredeti méretére húzódik össze, esetleges sérülései nagyon hamar gyógyulnak.
A teljesség kedvéért végül meg kell jegyezni, hogy a hüvelyfal belső simaizmain kívül harántcsíkolt izom (musculus pubococcigeus) is körülveszi, mely a medencefenék izomzatának része. Ezek segítségével a hüvely akaratlagos mozgatása is lehetséges, és elsajátítható.
A hüvely a szülés rendkívül jól regenerálódni, pár nap alatt eredeti méretére húzódik össze, esetleges sérülései nagyon hamar gyógyulnak.
A teljesség kedvéért végül meg kell jegyezni, hogy a hüvelyfal belső simaizmain kívül harántcsíkolt izom (musculus pubococcigeus) is körülveszi, mely a medencefenék izomzatának része. Ezek segítségével a hüvely akaratlagos mozgatása is lehetséges, és elsajátítható.
A KÜLSŐ NEMI SZERVEK
-nagyajkak
-csikló/clitoris/
-kisajkak.
-hüvelyvestibulum
-hüvelycsatorna
-szűzhártya
A SZŰZHÁRTYA ANATÓMIAI VÁLTOZATAI
1-
2-
3-
4-A szűzhártya teljes ekzáródása a fekgyülemlet menstruációs vérrel./Atrezia hymenális/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése