n
Érzelmi fejlődés
Egy gyermeknek
fokozatosan alakul ki a személyisége, a saját egyéni érzésvilága és
viselkedése, amellyel a külső világ történéseire reagál. A társas
kapcsolatok, elsősorban a szülő, alakítja kezdetben, hogy hogyan kell
egyes helyzetekben viselkednie, mi az adott társadalmi norma. A
viselkedésére adott visszajelzések alapján alakul ki benne mi a helyes, a
jó, és mi a helytelen, a rossz viselkedés. Igazodnak az elvárásokhoz és
a későbbiekben természetes módon alakul ki az erkölcsisége.
A személyiség fontos összetevője az
énkép, amely a gyermek önmagáról kialakított képe. Elhatárolja magát a
környezetétől, elkülöníti a tárgyakat és saját magát. Felfedezi a
testét, a nemeket és a nemek közti különbségeket. Tud céljairól,
vágyairól beszélni, ismeri tulajdonságait. Érzelmi kifejezése testi
megnyilvánulásokkal is jár. Ha haragszik, toporzékol és kiabál. Ha örül,
ugrál és ujjong. Később fokozatosan alakul ki érzelmei kontrollálása, a
szélsőséges megnyilvánulások fegyelmezése, a gátlás beépítése, vagyis
az önkontroll.
Személyiségfejlődésének a legjobb eszköze
a játék. Egy óvodás gyermek mérhetetlenül kíváncsi és jó megfigyelő. A
világ történéseit, környezetét a játéka folyamán másolja, a történt
eseményeket eljátssza. Belebújik mások bőrébe, ilyenkor lesz orvos, vagy
fűszeres, megtörtént és képzelt szituációkban. Az élmények játékban
való újraélése sok szorongást, feszültséget is felold, pl az orvostól
való félelmet. A történeteket alakítva közösen eljátszhatjuk a szerepek
érzelmeit, haragosak lehetünk, nevethetünk, grimaszolhatunk. Ilyenkor a
gyermek kiéli az érzelmek testi kifejeződését, ismerkedik vele, hogy
pontosan mit érez, és hogy ezzel az érzéssel hogyan birkózzon meg.
Az óvodás korban a kortársakkal való
játék is fontos szereppel bír. Az együttjátszás alatt fejlődik a
kommunikáció, a változatos szituációk megtanítják őket az osztozásra, az
együttműködésre, figyelni fognak egymásra, és megszületnek az első
barátságok. Eleinte persze külső szempontok alapján választanak barátot,
mert annak szép a ruhája, gyors a kisautója, de később fontosabb
szempont lesz a belső érték szerinti választás, jószívű, kedves, stb.
Sok baráti érzelmi kötődés ebben a korban labilis, mégsem ritkák az
életre szóló, óvodás barátságok.
Egy gyermek érzelmi fejlődését a mesék is
elősegítik. Miközben hallgatja a mesét, befelé is figyel. Belső képet
készít, ezeknek a segítségével és ugyanannak a mesének újra és újra
meghallgatásával oldja feszültségét. Évszázadok óta nem változnak a
mesék, tartalmuk hasonló. A rossz elpusztul, a jó viszontagságos
megpróbáltatások után elnyeri méltó jutalmát. A pozitív végkifejlet
segíti a felgyűlt agressziót, félelmeket, indulatokat a mesehős
kalandjaihoz kapcsolódóan feloldani.
A legegyszerűbb módja, hogy a gyermekek
lelkivilágáról, érzelmeiről képet kapjunk, ha rajzoltatjuk őket.
Érzéseiket tükrözni fogja a rajz témája, az, hogy a papír melyik részére
rajzolnak, milyen nagyok vagy kicsit a használt formák, milyen a
színvilág.A színek nagyon jó szűrést adnak az érzelmek felismerésére. Ha
csemeténk előszeretettel használ erős, élénk színeket, sokkal
magabiztosabb, mint a pasztell-színeket használó érzékenyebb és
visszafogottabb társa. Ha sok a fekete szín az alkotásban, érdemes
odafigyelni, mi történt vele, miért szomorú, mit az, amit nem tud
feldolgozni. Figyeljünk rá, hogy gyermekünknek biztonságot nyújtó,
szeretetteljes légkört teremtsünk mindig, a későbbi egészséges érzelmi
élet alapja ez.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése