Hasnyálmirigy-gyulladás (pancreatitis) gyermekkorban
A hasnyálmirigy a hasüregben mélyen, a gyomor és belek mögött található, ezért rejtett és nehezen vizsgálható szervünk.
Benne az ún. külső elválasztású mirigyek emésztőenzimeket, a belső elválasztásúak hormonokat termelnek. Hormontermelésével (pl. inzulin) a szénhidrátanyagcserében, fehérje, szénhidrát és zsírbontó enzimek termelésével az elfogyasztott táplálék emésztésében játszik fontos szerepet. A folyamatosan termelődő és tárolt emésztőenzimek evés kapcsán a kivezető rendszerbe, majd egy speciális, zároizomzattal ellátott nyíláson (papilla Vateri) keresztül a patkóbélbe jutnak. Hasnyálmirigy-gyulladás kialakulása esetén a hasnyálmirigyben termelődő emésztőenzimek már a mirigyen belül aktiválódnak, és károsítják a sejteket, szövetet. Az erre a károsodásra kialakult gyulladásos reakciót nevezzük hasnyálmirigy-gyulladásnak. A gyulladás lehet akut, hirtelen kialakuló vagy lassan kifejlődő, de tartósan fennálló krónikus.Gyermekkorban a hasnyálmirigy gyulladás heveny, akut formáját korábban ritkának gondoltuk, de az újabb epidemiológiai adatok alapján az elmúlt 10-15 évben a gyermekkori előfordulás világszerte növekedést mutat. Két nagyobb vizsgálat szerint, Amerikában és Ausztráliában 100.000 gyermekből évente 3,6, illetve 13,2 betegszik meg. Egy 2011-ben megalakult szervezetnek, a Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoportnak köszönhetően megkezdődött a hazai adatgyűjtés felnőttek és későbbiekben gyermekek körében is.
A nemzetközi vizsgálatok arra is rámutattak, hogy a gyermekkorban ritkán gondolunk hasnyálmirigy gyulladásra. A betegség típusos tünete a tartósan fennálló hasi fájdalom, hányás. Az ilyen panasszal orvoshoz forduló gyermekek esetében gondolnunk kell a hasnyálmirigy gyulladásra is.
Mi okozhat akut hasnyálmirigy-gyulladást?
A hasnyálmirigy gyulladáshoz számos ok vezethet, felnőttkorban gyakori alkoholos eredetű kórformák ritkák, epekövesség okozta hasnyálmirigy gyulladás gyakoribb, mely gyakran az elhízással, örökletes hajlammal áll összefüggésben. Leggyakrabban epeúti betegség, trauma, gyógyszer, szisztémás betegség vagy fertőzés áll a hasnyálmirigy-gyulladás hátterében. A több szervrendszert is érintő ún. multiszisztémás megbetegedések (pl. szepszis, hemolitikus uraemiás szindróma, szisztémás lupus erythematosus) is okozhatnak pancreatitist, ritkábban, de társulhat gyulladásos bélbetegséghez, coeliakiahoz, hátterében a cisztás fibrózist is keresni kell. Számos gyógyszer, mint pl. valproat, mercaptopurin, azathioprin, szteroid, mesalazin és tetracyclinek is okozhatnak akut hasnyálmirigy-gyulladást. A fertőzéses eredetű, metabolikus okokhoz (emelkedett kálcium és triglicerid szintek), a pancreato-biliaris rendszer fejlődési rendellenességeihez (pancreas divisum, anulare) társuló kórformák és az autoimmun pancreatitis ritkák.Azonban az etiológia keresésénél gyakran nem találunk kiváltó okot, így a betegség ismeretlen eredetű marad. Ezen esetekben jelentős szerepet tulajdonítanak a genetikai háttérnek. Fontosnak bizonyul minden olyan esetben, mikor a hasnyálmirigy-gyulladás ismételten lép fel és nem lehet kiváltó okot azonosítani, a genetikai vizsgálatok elvégzése.
Kórházunk gasztroenterológiai részlege csatlakozott a korábban említett munkacsoport pancreas regiszteréhez és lehetőségünk van a hasnyálmirigy betegségben szenvedő gyermekek teljeskörű kivizsgálására, beleértve a genetikai vizsgálatok elvégzését.
Mikor gondoljunk hasnyálmirigy-gyulladásra?
A legjellegzetesebb tünet a hasfájás, mely hirtelen lép fel,
leggyakrabban a gyomortájékon vagy jobb oldalon a bordaív alatt
jelentkezik, kiterjedhet az egész hasra, hátba is sugározhat. A fájdalom
evés után felerősödhet. Jellegzetes tünet még a hányás, mely főleg a
fiatalabb, kisded vagy óvodáskorú gyermekekre jellemző. Kísérheti láz,
sárgaság, nyugtalanság. A hasnyálmirigy-enzimek vérszintje is jellemzően
megemelkedik. A diagnózis felállításában segítségünkre vannak a
képalkotó eljárások, hasi UH vagy szövődményektől és súlyosságtól
függően hasi CT vizsgálat.Minden olyan esetben, mikor tartósan fennálló vagy ismétlődően jelentkező hasi fájdalmat észlelünk javasolt vérből a pancreas enzimek, amiláz vagy lipáz meghatározás elvégzése.
Gyermekkori esetek döntő többsége enyhe lefolyású, súlyos kórformákkal ritkán találkozunk. A súlyos formák a keringési rendszer összeomlásához, sokkhoz is vezethetnek, ami életveszélyes állapotot jelent. Akut pancratitis esetén a gyermekek kórházban történő vizsgálata és ellátása szükséges.
A krónikus hasnyálmirigy-gyulladásról
Az akut pancreatitis enyhe lefolyású, azonban visszatérő epizódokra is számíthatunk, melyek előbb vagy utóbb krónikus pancreatitishez vezethetnek. A hasnyálmirigy-gyulladás következtében idővel a hasnyálmirigy egészséges szövetei gyulladásba jönnek, ciszták keletkezhetnek és a mirigy kivezető rendszerének meszesedése, kőképződés alakulhat ki.
A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás okai gyermekkorban lehetnek az epeutakat és hasnyálmirigyet érintő anatómiai eltérések, ritkán anyagcserezavarok, cisztás fibrózis, de a gyermekek közel felében a kiváltó ok, részletes kivizsgálás ellenére ismeretlen marad.
Az utóbbi idők kutatásai derítettek fényt arra, hogy különböző, az emésztő enzimek termelődésében, aktivációjában és gátlásában szerepet játszó gének károsodása betegség kialakulására hajlamosíthat. A betegség egy ritka formája a családi krónikus recidiváló hasnyálmirigy gyulladás (herediter pancreatitis). A genetikai hajlam mellett a másik leggyakoribb ok, a mirigy krónikus gyulladását illetően, az úgynevezett pancreas vagy epe vezetéket érintő anatómiai variáció, gyulladás vagy kövesség következtében kialakuló obstrukció. Amennyiben a mirigy kivezető csöve hibásan fejlődik ki, nem tudnak megfelelően ürülni az enzimek, így visszatérő gyulladás alakulhat ki.
Tünetek
Krónikus hasnyálmirigy-gyulladás járhat enyhe vagy heves tünetekkel, ami megnehezíti a betegség felismerését. A hasi fájdalom és felszívódási zavarra utaló tünetek, mint például a zsírszékelés, hasmenés és fogyás a jellemző tünetek. A hasi fájdalom típusosan evés kapcsán jelentkezik, és gyakran gátolja gyermekeket az evésben, ami tovább rontja a gyermek tápláltsági állapotát. A gyulladás előrehaladtával a gyermek hasnyálmirigye már nem tud elegendő emésztőenzimet termelni és az enzimek hiánya miatt a belekből nem szívódik fel elegendő tápanyag.A kivizsgálás során szükség lehet vérvételre, hasi ultrahang vizsgálatra, a pontos anatómiai viszonyok és elváltozások megítélésére MRCP-re (MR cholangio-pancreatographia), mely 6 évesnél fiatalabb életkorban általában altatást is igényel. Ritkán, terápiás és egyben diagnosztikus céllal endoszkópos retrográd cholangio pancreatographia (ERCP) elvégzése is szükséges lehet.
A kezelés alapját az enzimpótlás, diétás és életviteli tanácsok alkotják. Akut fellángolásokat követően általában kímélő étrendet kell tartani, előbb a szénhidrátok, később a fehérjék fokozatos bevitelével. Az étrendet krónikus hasnyálmirigy gyulladás esetén a felszívódási zavar, az enzimhiány súlyosságától függően alakítjuk, döntően fűszer- és zsírszegény, durva rostoktól mentes. Számítani kell az ismételt, fájdalommal és heveny gyulladással járó fellángolásokkal. Az idő folyamán kialakulhatnak a krónikus gyulladás szövődményei: pszeudociszta képződés, nekrózis, pancreasvezeték kövesség. Mindegyik esetben kórházi kivizsgálás és esetenként kórházi kezelés szükséges. #1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése