Vajon
nem kellene már ágytisztának lennie? Elvigyem orvoshoz? Már megint
bepisilt éjjel, miközben a szomszéd gyerekével egy éve nem fordult elő
hasonló, normális ez? – bizonyára ismerős kérdések ezek, hiszen minden
szülő számára okoznak néha kellemetlen perceket a gyerekek
vizelettartással kapcsolatos problémái. Dr. Sándor György
csecsemő-gyermekgyógyász és nephrológus szakorvossal beszélgettünk a
témáról.
|
Kezdjük
a legalapvetőbb kérdéssel, ami ugyanakkor korántsem egyértelmű a válasz
a szülők számára: mikortól tekinthető problémának az éjszakai, illetve
nappali bepisilés?A
nappali bepisilés esetében egyszerűbb a válasz: amennyiben már
kialakult a szobatisztaság, vagyis megbízhatóan jelzi a gyermek, ha
pisilnie kell, mégis mindennaposan jelentkeznek a problémák (például
vizelet elcsepegés, gyakori és erős vizelési ingerek, fájdalmas
pisilés), arra oda kell figyelni, és minél hamarabb orvoshoz kell
fordulni. Az éjszakai ágytisztaság általában 4 éves korig kialakul, a
lányoknál 5, a fiúknál 6 éves korig nem tekintjük egyértelműen kórosnak a
rendszeres éjszakai bepisilést. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy
nem kell vele foglalkozni, de gyógyszeres kezelést a legtöbb esetben
csak ezután kezdünk. Ami nagyon fontos, ha a probléma folyamatos
feszültséget okoz a családban, illetve a gyermekben, akkor az életkortól
függetlenül mindenképpen forduljanak a szülők orvoshoz, hogy választ
kaphassanak a kérdéseikre, oldódjon a feszültség és szükség esetén
megkezdődhessen a kezelés.
Milyen kezelést kell érteni ezalatt pontosan?A
kezelés alapját életmódbeli változások jelentik, melyek a
folyadékbevitel és a vizeletürítési szokások változtatásán keresztül
segítik a gyógyulást. Ez igaz az éjszakai bevizelésre és a nappali
tünetekre, az inkontinenciára is.
Mit jelentenek az életmódbeli változtatások?Nagyon
oda kell figyelni arra, mikor, hogyan és mit iszik a gyermek, mert
ebben a korban inkább az a jellemző, hogy napközben az óvodában, később
az iskolában nem fogyasztanak elég folyadékot, majd otthon délután és
este rengeteget isznak, pótolják a hiányt. Ez pedig úgyszólván megágyaz
az éjszakai bepisilésnek, különösen, ha még azt is tekintetbe vesszük,
hogy sokaknál a húgyhólyag tárolókapacitása elmarad az életkori
átlagtól. Ki kell alakítani a folyadékbevitel folyamatos, egyenletes
napközbeni elosztását, támogatni, segíteni kell a gyerekeket, hogy az
óvodában, az iskolában is igyanak bőségesen, és természetesen legyen
lehetőségük eljutni a vécére, ahol nyugodt környezetben pisilhetnek! Ez
utóbbi kiemelten fontos, biztosítani kell a lehetőséget! Az éjszakai
bepisilés alapvető oka ebben az életkorban az, hogy nem ébrednek fel a
gyerekek amikor a húgyhólyag megtelik, így az szabályosan kiürül – ebben
az esetben az ágyba. Ennek az oka, hogy éjjelre még nem alakult ki
teljes biztonsággal az a kommunikációs folyamat, amelynek révén eljut a
központi idegrendszerhez az információ, hogy a húgyhólyagfeszül,
megtelt, és így ez nem ébreszti fel a gyermeket. Ez nem azt jelenti,
hogy ezek a gyermekek az átlagosnál mélyebben alszanak. Napközben ebben a
korban már tökéletesen működik ez a mechanizmus, de az éjszaka bepisilő
gyermekek esetében nem jósolható meg, hogy éjszakára mikor lesz
megbízható az ébresztő „reflex”, előfordulhat, hogy csak 10-11, sőt,
néha csak 15 éves korra alakul ki. Az alapvető életmódbeli
változtatásokon túl gyógyszeres kezeléssel befolyásolhatjuk a húgyhólyag
tárolókapacitását, arra ösztönözhetjük a vesét, hogy éjszaka
koncentrált és kis mennyiségű vizeletet „állítson elő” és segíthetünk
kialakítani a hólyagteltségre várt ébredést egy speciális berendezéssel
(enuresis alarm), illetve használhatjuk ezek különböző kombinációját.
Mindig egyénre szabottan kell megtervezni a kezelést, tekintetbe véve
azt is, hogy mit fogad el, miben partner az adott család. A nappali
bepisilés (inkontinencia) esetében a probléma összetettebb. Először a
vizelési szokások megfigyelésével, illetve eszközös vizsgálatokkal
(vizeletáramlás-mérés, hólyagnyomás-mérés)a hólyagműködési zavar
jellegét kell tisztázni. Ezt követően az úgynevezett funkcionális – nem
szervi eredetű – hólyagműködési zavarok esetében a komplex uroterápia
módszerét használjuk, ami speciális gyógytornát (medencefenék-torna),
biofeedback kondícionálást, pszichés támogatást és gyógyszeres kezelést
is jelent.
A fentiek mellett lelki okok mennyire játszhatnak közre? Ugyanis gyakran ezeket szokták emlegetni a bepisilés hátterében…Az
éjszakai bevizelés két típusa között ebből a szempontbóljelentős a
különbség. Az egyik az éjszakai bepisilés elsődleges (primer) változata,
amikor a gyermek még soha nem volt teljesen ágytiszta, vagyis nem telt
el fél év anélkül, hogy ne pisilt volna be éjszaka.Ezekben az esetekben
általában az imént vázolt problémák valamelyikéről van szó, nagyon
ritka, hogy kizárólag lelki ok legyen a háttérben. A másodlagos,
szekunder eset, amikor valakinél már kialakult az ágytisztaság, de aztán
„visszaesik”, és ismét bepisil éjjelente. Ilyenkor is állhat a
háttérben például valamilyen fertőzés, de tipikusan ezek azok az esetek,
amikor családi vagy iskolai gondok okozzák a visszaesést. Ebbe a válás,
a költözés, a testvér születése éppúgy beletartozhat, mint bármi más,
ami kibillenti a gyermeket a megszokott, biztonságos életritmusából. Én
egyébként úgy látom, a közvélekedésben túlbecsülik a lelki okok, a
pszichés zavarok kóroki szerepét, elsősorban ahhoz képest, hogy mennyire
jelentősek a bepisilés lelki következményei. Ha nem kezeljük, ha nem
foglalkozunk vele, akkor ilyen következmények – például önértékelési
zavar, önbizalom-csökkenés – törvényszerűen kialakulnak. Szükséges az
együttműködés gyermekpszichológussal, a családterapeutával, hiszen gyors
eredményt csak a minden okra, körülményre és következményre is
összpontosító „csapatmunkában” végzett kezelés hozhat. A nappali
inkontinencia, a funkcionális hólyagműködési zavarok hátterében
gyakrabban állnak pszichés okok, súlyosabbak a következmények, ezért a
kezelési gyakorlatunkban az első pillanattól kezdve együttműködünk a
pszichológus kollégákkal. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a felsorolt
okok szinte mindig együtt, változatos kombinációban és mértékben
vezetnek a bepisiléshez. Az orvosi vizsgálatok célja ezek pontos
feltérképezése, mivel ez lesz a kezelési javaslat alapja.
A nappali bepisilés eszerint akkor súlyosabb gondokról árulkodik?A
korábbiakban már érintettük ezt a kérdést is, az elmondottakat
egészítem ki,ebben az esetkörben két fő csoportról beszélhetünk. Az
egyik itt is a szervi – leggyakrabban veleszületett – rendellenességek,
problémák köre, melyek miatt a gyermek nem tudja a vizeletét tartani.
Ilyenkor természetesen azonnal orvoshoz kell fordulni. Ezeket a
rendellenességekethatékony szűrővizsgálatok segítenek felismerni. A
másik a funkcionális zavarok csoportja, amikor a vizeletürítésben
szerepet játszó szervek anatómiailag épek, de a működésük megváltozik.
Itt beszélhetünk túlműködésről (overactive bladder), amikor kis
kapacitású a húgyhólyag, és a gyermek naponta akár tizenötször is rohan a
vécére, de még így is jelentkezhet vizelet-elcsepegés (sürgősségi
inkontinencia). A másik véglet, amikor valakinek „lusta” hólyagja van,
amely túltágul, nem ürül megfelelően, csak jelentős mennyiségű
maradékkal, ez természetesen a fertőzéseknek is melegágyat jelent. Az
ilyen funkcionális zavarok alapja a medencefenék izomzat, az akaratlagos
záróizom rendellenes működése.
Mennyire gyakoriak ezek a rendellenességek Magyarországon, akár az éjszakai, akár a nappali változatot tekintve?Magyarországon
az éjszakai bevizelés a hatéves korosztály mintegy 10-15 százalékát
érinti. A nappali panaszok (funkcionális hólyagműködési zavarok,
inkontinencia) előfordulási gyakorisága a 6–12 éves korosztályban 4-8
százalék. Ez utóbbi csupán becsült adat, nincs pontos hazai felmérés
ezzel kapcsolatban. Sokkal fontosabb adat, hogy ezeknek a gyerekeknek
hány százaléka jut el az orvoshoz és kap megfelelő orvosi kezelést! Ez
utóbbi sajnos lényegesen kisebb arányban valósul meg! Az előfordulási
gyakoriság alapján hozzávetőlegesen minden tizedik első osztályos
kisgyermek még rendszeresen bepisil éjszaka. Számukra a gyakori
bepisilés miatt az iskolai közösség, a programok, az utazások, a
táborok, de akár egy barátnál alvás is megoldandó – és a legtöbbször
megoldhatatlan – problémát jelentenek. A programok elmulasztása, a
különbözőség érzése az önbizalom csökkenéshez, a társas kapcsolatok
zavarához vezethet, ezt pedig mindenképp meg kell előzni. Fiúknál
egyébként gyakrabban fordul elő ez a probléma, és jellemző a családi
halmozódás is: ha gyermekkorában az egyik szülő bepisilt, 50 százalék,
ha mindkét szülő küzdött hasonló problémával, akkor 75 százalék a
gyermekeik esélye az éjszakai bepisilésre. Kezelés nélkül az éjszaka
rendszeresen bepisilő gyermekek 15 százaléka lesz évente „magától”
ágytiszta. A funkcionális hólyagműködési zavarok maguktól teljesen nem
gyógyulnak meg, ráadásul itt mindig egy önerősítő, folyamatosan
súlyosbodó problémákkal, úgynevezett ördögi körről beszélünk. Mindez
roppant komoly feszültséget és további lelki problémákat is okoz a
gyermeknél, nem is beszélve arról, hogy az esetleges visszatérő
vesemedence-gyulladások, fertőzések miatt hosszabb távon akár komoly
vesekárosodás is kialakulhat. Ami Magyarországot illeti, mindkét
probléma aluldiagnosztizált, és még az alapellátási szinten sem
beszélünk annyit a témáról, mint amennyit kellene,. Az információ hiánya
jelenti a legnagyobb gondot, a szülők nem tudják pontosan, mikor és
kihez fordulhatnak. A leggyakrabban a szervi okok kizárása miatt
keresnek orvost, pedig ez például az elsődleges éjszakai bepisilés
esetében nagy valószínűséggel nincs jelen és ennél fontosabb a
kezelésről, a teendőkről beszélni és cselekedni!
Mi ilyenkor az első lépés?Első
körben a házi gyermekorvosi rendelőben elvégezhető egyszerű
vizsgálatokkal kizárhatók az esetleges szervi problémák (például
vizeletfertőzés) és feltérképezhetők a tünetek. Ezek alapján, amennyiben
szükséges, a gyermek vesegyógyász (nephrológus) szakorvos irányításával
folytatódnak a vizsgálatok és állítható fel a végleges diagnózis. A
vizsgálatok döntően megfigyelést jelentenek, ultrahang és alapvető
laboratóriumi vizsgálatok lehetnek szükségesek. A korábban említett
eszközös vizsgálatokról csak ezt követően lehet és kell dönteni.
A már említettek mellett mit emelne még ki?Mint
említettem, nagyon fontos, hogy a gyermekek délelőtt, az óvodában és az
iskolában is sokat igyanak, és ne csak otthon, a délutáni és az esti
órákban fogyasszanak folyadékot. Hasonlóan lényeges, hogy rendszeresen
menjenek el pisilni, ne halogassák a vizeletürítést. Előfordulhat, hogy a
délutáni, esti nagy mennyiségű tej- vagy kakaófogyasztást is vissza
kell fogni, és a nassolással, chipsekkel, és rágcsálnivalókkal okozott
nagy sóbevitel is előnytelen. A kezelés alapja a megfelelő
folyadékfogyasztás, a rendszeres időközönkénti, két-három óránként
megejtett nyugodt, tiszta körülmények közötti pisilés. Amennyiben mindez
működik, úgy nő a siker esélye is. Ha mindez nem elegendő, az éjszakai
időszakra a hólyagkapacitás gyógyszeresen növelhető, a megfelelő
készítmény alkalmazásával az éjszakai vizelet mennyisége csökkenthető,
koncentráltsága és sűrűsége növelhető. Előfordulhat, hogy a sikeres
kezeléshez a különböző készítmények megfelelő kombinációja szükséges. A
gyógyszeres kezelés részleteit természetesen csak személyre szabottan,
orvosi vizsgálat során lehet tisztázni,illetve léteznek bizonyos
éjszakai ébresztő-berendezések, úgynevezett enuresis alarmok,
csepp-csengők is, méghozzá több változatban. A kezelés lényege ezekben
az esetekben, hogy az alsóneműben elhelyezett érzékelő a pisilés
kezdetén a folyadékot érzékelve, a vállon elhelyezett kisméretű
berendezést aktiválja, amely így hangot ad ki. Ez a hanginger indítja el
azt a folyamatot, aminek a végeredménye az, hogy a gyermekek éjszaka is
képesek lesznek a vizeletüket visszatartani, vagy felébrednek arra,
hogy a húgyhólyagjuk megtelt. Ezen ébresztő berendezések hatékonysága
bizonyított. Néha ugyanakkor szükséges lehet az alarm és a gyógyszeres
kezelések kombinálására is. A nappali vizeletvesztés, az inkontinencia
kezelésében döntő jelentőségű a több szakma munkáját ötvöző komplex
uroterápia, amit a Vizelési Tréning Programban tíz éve sikeresen
alkalmazunk. A Programot kollégáimmal, Dr. Juhász Zsolt és Dr.
Oberritter Zsolt gyermeksebész szakorvosokkal együtt irányítjuk. A
honlapunkon a szülők kérdéseit is várjuk, segítünk az elindulásban, a
megfelelő szakrendelésre irányításban! A rendelésemen az éjszakai és
nappali vizelettartási problémák vizsgálatát is végzem. Reményeink
szerint rövidesen elindul az éjszakai bevizelés kivizsgálását és
kezelését lehetővé tevő programunk is, ahol a gyors diagnózis és a
hatékony kezelés elindítása érdekében egy helyen, egy időben biztosítjuk
az érintett szakmák elérhetőségét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése