Minden szülő a legjobbat szeretné gyermekének. Nem mindig tudatosítjuk azonban, hogy nem jó mindenáron a „legjobb“ szülőnek lenni, olyannak, aki gyermekének mindent megvásárol, amit az akar, vagy megoldja helyette a problémáit és akárhányszor leesik, mindig felveszi. Az ilyen módszerrel számos fontos leckétől fosztjuk meg gyermekünket, mellyel még gyerekkorában kellene megbirkóznia, amikor a következmények még nem fájnak annyira, mint felnőttkorban. Annak érdekében, hogy gyermekeink kompetens, felelősségteljes és érett személyiséggé váljanak, olykor hagynunk kell, hogy elessenek és újból felálljanak, de azt is, hogy nehezebbnek tűnő helyzeteket oldjanak meg önállóan. Milyen hibákat követünk el leggyakrabban és hogyan kerülhetjük el ezeket?
A gyerekeket a stressz leküzdésére is tanítanunk kellene, de vajon miképpen tehetjük ezt?
1. Nem engedjük, hogy a gyerek kockáztasson és hibákat kövessen el
Sokan más véleményen vannak azt állítva, hogy csak védeni akarják a gyereküket. Igen, erre szükség van, viszont tudnunk kell, hogy mikor hagyjuk a gyereket elesni és csalódni, hogy ne féljen ettől és megtanulja, hogy ez is ugyanúgy az élethez tartozik, mint a siker és az öröm. Képletesen szólva, gyermekünknek annyiszor kellene megütnie magát, amíg meg nem tanulja, hogy horzsolásokkal és ütésekkel is tud élni. Ez kell ahhoz, hogy ne féljen újra kimenni a játszótérre, még akkor sem, ha eleshet. Ugyanis az élet is így működik.
2. A segítség részünkről nagyon korán érkezik
Azt mondják, hogy manapság a szülők helikopterként röpködnek gyermekeik körül és szinte állandóan lesik őket. Amint észrevesznek egy pici gondot, leereszkednek hozzájuk, megoldják azt és ezután ismét figyelőállásba helyezkednek. A gyerekek így megszokják azt, hogy minden probléma egyszerűen, magától megoldódik, anélkül, hogy ők ezért felelősséggel tartoznának. Ezért hagyjuk gyermekeinket, hogy saját problémáikat igyekezzenek saját maguk megoldani. Olykor nehéz távol tartani magunkat, főleg, ha azt látjuk, nehezebben megy nekik a megoldás. De bízzunk bennük és abban, hogy segítségünk nélkül is boldogulnak.
3. Alaptalanul jutalmazunk
Valamikor népszerűek voltak a „részvételért adott érmek és díjak“, de bebizonyosodott, hogy a gyerekekre nem voltak jó hatással. Amennyiben a szülők a gyerek átlagon aluli eredményeit is kiemelik és eltekintenek rossz viselkedésétől, a gyerek nem lesz képes elviselni a veszteség érzését. Az is lehet, hogy hazudni kezd eredményeit illetően, vagy csalni csupán azért, mert nem képes felvállalni saját sikertelenségét.
4. Megengedjük azt, amit nem kellene
A gyerekeknek nem kell mindig megkapniuk azt, amit szeretnének. Első csalódásuk hamarosan elmúlik, de az elkényeztetettség és az érzés, hogy erőfeszítések nélkül mindig megkapják azt, amire vágynak, már nem. Tanuljunk meg olykor nemet mondani, még akkor is, ha gyermekünknek legszívesebben a kék eget is lehoznánk. Ne tanítsuk őket arra, hogy a jó jegyekért anyagi jutalmat kapnak. Önmagában a jó jegy kell, hogy jelentse számukra a jutalmat és a sikert. Ha mindenért ajándékot kapnak, nem lesz belső motivációjuk, a siker és az öröm feltétel nélküli érzését pedig egyáltalán nem ismerik meg.
5. Szégyelljük saját múltbéli hibáinkat
Sok szülő régi önmagát állítja példaként gyereke elé: „Bezzeg én a te korodban...“ Tanuljunk meg beszélni saját hibáinkról is, melyeket az ő korukban követtünk el, mondjuk el, mit éreztünk és mit tanultunk belőle. Ezekből a dolgokból a gyerekek megtanulnak párhuzamot vonni és a mi tapasztalatunk segíthet nekik abban, hogy saját maguk ilyen hibát ne kövessenek el. Értékelni fogják az őszinteségünket és sebezhetőségünket.
6. Az intelligencia nem egyenlő az érettséggel
Ha egy gyermek intelligens, ez még nem jelenti azt, hogy érett és felkészült az életre. Figyeljünk viselkedésének egyéb aspektusaira is és ne csak az intelligenciájára koncentráljunk. Jó iránytű ebben az, ha önállósága mértékét összehasonlítjuk kortársainak önállóságával. Amennyiben a többi gyerek önállóbb, mint a sajátja, nevelje nagyobb felelősségvállalásra és bízzon abban, hogy ezzel megbirkózik.
7. Bort iszunk, vizet prédikálunk
Legjobb tanács a szülők számára: neveljünk példával. Amikor a gyerek látja, hogy szavaink és cselekedeteink összhangban vannak, becsülni fognak minket. Megérti, hogy ha kételkedés nélkül képesek vagyunk nehéz erkölcsi döntések meghozatalára, akkor ő is képes lesz erre. Hagyjuk magunk mögött a gazdagabb, boldogabb és jobb embereket. Gyermekünk követni fogja példánkat.
Gyemekeink nevelésében ugyanazt a szempontot kell szem előtt tartani, mint saját sikeres életünket illetően: tanuljuk meg a jelen örömeivel szemben előnyben részesíteni jövőbeli sikereinket. Ez minden téren érvényes, akár az egészséges táplálkozásról, akár a pénzügyek gazdasági vonatkozásairól, akár a kiváló iskolai és munkahelyi eredmények eléréséről legyen szó.
Annak érdekében, hogy sikeres és öntudatos egyéneket neveljünk a jövő generáció számára, egyszerűen csak néhány alapelvet kell betartanunk:
- Engedjük, hogy gyermekünk bonyolultabb feladatokat is kipróbáljon és hagyjuk, hogy megtapasztalhassa a sikertelenséget is.
- Beszélgessünk velük tetteik következményeiről – legyen az akár jó, akár rossz.
- Engedjük, hogy bekapcsolódjanak a türelmet és kitartást igénylő tevékenységekbe is, melyek a jövőbeni sikerek érdekében olykor a mindennapi örömök lemondását jelentik (sportversenyre való felkészülés, hangszeren történő játék, stb.).
- Tanítsuk meg őket, hogy nem csinálhatnak mindent egyszerre, s hogy az élet döntésekből és kompromisszumokból á
- Beszéljünk nekik a jövőről, a lehetőségeikről – mutassuk meg az utakat, melyek ezekhez a lehetőségekhez vezetnek.
- Bízzuk meg őket olyan dolgokkal, melyek a felnőttkorral kapcsolatos felelősséggel járnak (a rájuk bízott pénz kezelése és hasonlók).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése