A dohányzás története és a dohányzás káros hatásai
A dohányzás története és a dohányzás káros hatásai
Milyen káros okai lehetnek? Mindenki tudja, de a dohányosokat sajnos nem érdekli. Pedig az életünkkel játszunk
Mi is az a dohány növény:
- A dohányzás a burgonyafélék családjába tartozó dohánynövény kezeletlen vagy előkezelt levelinek élvezete.
-Már az ókor óta ismert, hogyha egyes meggyújtott vagy izzó növények füstjét beszívják, akkor vagy élénkítő, vagy ellenkezőleg, kábító hatást érnek el.
- Például a kendermagot tüzes kőre, később tüzes fémlapra hintettek, és fölé hajoltak, hogy kábító füstjét belélegezzék.
-Hasonló okból terjedt el a martilapu füstjének „fogyasztása” és az afrikai, ázsiai és eurázsiai területeken az ópiumpipázás (vízipipa).
Honnan is ered a dohányzás:
-A dohányzást az Észak-Amerikai őslakosoktól vették át az Euirópai emberek, feltehetően először Kolombus és társai láttak pipázó indiánokat.
- Portugáliából 1560-ban Jean Nicot francia diplomata terjesztette tovább (az ő nevét őrzi a dohány Nicotiana tabacum és alkaloidjának nikotin elnevezése).
- Magát a növényt annyira becsesnek tartották, hogy szentfű, isteni fű, szent kereszt füve, mindenre hasznos fű stb. elnevezésekkel illették, és nemcsak élvezeti szerként, hanem különböző megbetegedések gyógyszereként, sőt eleinte dísznövényként is használták.
- Magyarországon a török hódoltsággal, állítólag a XVI. század második felében terjedt el a dohánytermesztés.
- Ennek még az sem szabta határát, hogy például Törökországban és Angliában előfordult, hogy halálbüntetéssel sújtották, az egyház pedig kiátkozással bűntette a dohányzókat.
- Hazánkban a XVII. századból maradtak fenn olyan erdélyi rendelkezések, amelyeket a dohányzás szigorú visszaszorításának érdekében hoztak. Általában pénzbüntetéssel sújtották a dohányzáson kapottakat. Mindezek ellenére a dohányzás szokása és vele együtt a dohánytermesztés az egész világon elterjedt.
A dohányzás indiánoktól eredő ősi formája a pipázás.
-Emellett egyes népek és bizonyos foglalkozású egyének között a dohánylevél élvezetének más formája, így a tubákolás (dohánypor felszippantása az orrba) és a bagózás (különlegesen előkezelt, préselt dohány rágása) is elterjedt.
- Az időt és figyelmet igénylő, bizonyos fokig nehézkes pipázás mellett és helyett elterjedt az összesodort dohánylevelekből készült szivar és kb. 100 év óta – először katonák által készített – papirosba csavart vagdalt dohánylevél, a cigaretta élvezete is. Utóbbi ma a legelterjedtebb és legszokványosabb formája a dohányzásnak.
A dohányzás káros hatásai:
- A nikotin egyike a dohánynövény anyagainak.
-. Levegőn megbarnuló, lúgos kémhatású, erősen csípős ízű és dohányszagú olajos folyadék.
- A szárított dohánylevelek 1-2% nikotint tartalmaznak, de ennek nagy részét eltávolítják magas hőmérsékleten való szárítással. 20-60 mg-ja már halált okozhat.
-A dohányzás első alkalommal kellemetlenségekkel jár: hányás, verejtékezés, gyengeség stb.
-Azonban későbbi alkalmakkor kellemes lehet, például az étkezés után keletkező fáradtság és álmosság leküzdésére.
-Az emésztőmirigyek és belek működése fokozódik, így elősegíti az emésztést. A dohányzás mellékvesére gyakorolt hatásával fokozhatja a vércukor mennyiségét, emelheti a vérnyomást, csökkentheti az éhségérzést, valamint a hasi vérerek szűkítésével növelheti az agy vérellátását, ezáltal a szellemi munkát segíti elő.
- A dohányzással párhuzamban évek során kialakuló reflexek megnyugtatóan hatnak, csökkentik az idegességet, de ezek a leszokás legnagyobb akadályai.
-Az átélt előnyös hatások miatt a nikotinfüggők nehezen tudnak leszokni szenvedélyükről, amelyek elhagyása kellemetlen kiesési (idegességi) tünetekkel, valamint az esetek egy részében az étvágy fokozódása miatt testsúlynövekedéssel jár.
-A dohány nikotintartalmának 30-60%-ka kerül a füstbe és a dohányzás módjától (lassan, gyorsan, tüdőre szívva) függően annak 20-90%-ka a szervezetbe jut.
- Kis része a vizelettel kiválasztódik, jelentősebb része a szervezetben lebomlik (a lebontásban elsősorban a tüdő, máj és vese vesz részt).
- Erős dohányos szervezetébe óránként 0,01-0,02 gramm nikotin kerül; a halálos adag pedig 0,06 gramm.
- Feltehetően a dohányosok valamiféle ellenállásra tesznek szert, miután 10 g dohány, mintegy 2-3 cigaretta halálos adagját tartalmazza (tápcsatornákból való felszívódás utján).
A káros hatásoknak három fő forrása van: a hőhatás, a mechanikus hatás (pipázásnál) és a kátrányszármazékok hatása.
- Pipázóknál az ajak- és nyelvrák, cigarettázóknál a gége- és tüdőrák a gyakoribb, mint a nemdohányzók között.
-Ezenkívül a szív és érbetegségekre is káros következménnyel van a dohányzás.
-A cigaretta szempontjából a filter sem igazán csökkenti a káros hatásokat.
Egészségügyi veszélyek közül lássuk a legsúlyosabb betegségek csoportja a rák.
- A dohányzás okozhat ajak-, szájüreg-, gége-, valamint nyelőcsőrákot. Ezek a betegségek általában minden dohányost sújtanak, hiszen a füst a légzőszervrendszer ezen részeihez mindenféleképpen eljut.
-Ugyanezen okok miatt lehet még tüdő-, légcső- és hörgőrák is lehet a káros hatás. A dohány élvezete nikotintartalma miatt okozója lehet még hasnyálmirigy- és veseráknak is. Ez természetesen még nem az összes betegség amit okozhat a dohányzás.
Az előbb felsoroltakon kívül más légzőszervi betegségek is előfordulnak a dohányzóknál.
- A füst káros hatása az idült hörgőgyulladásban és tüdőtágulatban mutatkozik meg. Előidézhet még asztmát is.
A dohány “hatóanyaga” (a nikotin) jelentős torzulást okozhat a keringési szervrendszerben is.
- Például gyakran magas vérnyomást vagy koszorúér-betegségeket, okoz. Ezenkívül károsítja még az érfalakat is. Így okozója lehet agyér betegségeknek, érszűkületnek, amurizmának és érelmeszesedésnek.
Fontos, hogy a kismamáknak nem szabad dohányozniuk, mivel a nikotin átjuthat a magzatba, szoptatáskor pedig bekerülhet az anyatejbe.
- Így a gyermeknél gyakran alacsony születési súly, légzési zavarok figyelhetőek meg. Előfordulhat, hogy a kisgyermek még csecsemő korában meghal vagy nikotin függő lesz.
-Azonban a leggyakoribb hatásai a dohányzásnak a mélyebb hang, a gégehurut, az étvágytalanság, a szédülés, az álmatlanság, esetenként még látásromlás is; összefoglalóan az idült nikotinmérgezés.
A dohányzás káros hatásainak rizikója a cigarettázásról való le szokás után hosszú évekkel kezd csak csökkenni.
- Viszont valószínűsíthetőleg ha valaki 30 éves kora előtt leszokik a cigarettázásról a szervezetéből, mind a kátrány mind az egyéb káros anyag maradványok 40 éves koráig kiürülhet és a sérült szervek regenerálódhatnak, ezáltal csökkentve a dohányzás maradandó káros hatásait.
A dohányzás veszélyeiről teljesen ma már senki sem védett, tulajdonképpen dohányzók és nemdohányzók helyett helyesebb aktív és passzív dohányzókról beszélni.
-A dohányzás elterjedésével arányosan a társadalmi közösségekben egyre kevesebb lehetőség adódott a passzív dohányzók részére, hogy dohányfüstmentes környezetben éljenek és dolgozzanak, mind a mai napig, amikor is bevezették a dohányzó területek elkülönítéséről szóló törvényt.
A passzív dohányzásról akár kétszerte károsabb lehet, mint az aktív dohányzás.
-Bizonyítja ezt, hogy ha például egy gyermek kora kisgyermekkorától dohányfüstös családban nevelkedik, az amikor középiskolás korában tüdőszűrésen vesz részt, a tüdeje egy nagyon erős dohányoséhoz hasonlítható.
-A felmérések szerint a családok több mint fele dohányzik
http://www.google.hu
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése