Váz- és izomrendszer betegségek – a csípő- és a combcsont egyes rendellenességei-
-A medencecsont nagyméretű páros csont, amelynek legvaskosabb részén található a kifelé tekintő, félgömb alakú gödör, a csípőízület ízvápája.
- Az ízvápa a combcsont fejét és a combnyak egy részét foglalja magába. A combcsontok egymástól való távolságát a medence szélessége határozza meg.
-Az emberi test legerősebb és leghosszabb csontja a combcsont, amelynek felső végén ízületi porccal fedett, megközelítőleg gömb alakú fej található, ami a medencecsonthoz ízesül, majd elkeskenyedő nyakban folytatódik.
- A combcsont felső végén található másik két kiemelkedés a csípőizmok tapadási helyei.
-A combcsont alsó vége a térdízületekhez tartozik.
Fiatal gyermekeknél a combcsontok abnormális, befelé forduló helyzete miatt a térdek szembenéznek, a lábujjak összeérhetnek. A rendellenesség nyolc éves kor után ortopédiai ellátást igényel.
Csecsemőknél a combcsontok kifelé fordulása figyelhető meg, amely rendszerint megszűnik, amikor a gyermek járni kezd.
A csípőízület veleszületett, vagy öröklött ficamánál (csípőficamnál)
-a medencecsonton az ízületi árok nem fejlődött ki, ezért a combfej részben az ízületi vápán kívül helyezkedik el, az érintett oldalon pedig a végtag kissé kifelé fordulhat, rövidebbnek tűnhet.
A csípőcsont fejletlensége következtében a combcsont feje részben vagy teljesen is kicsúszhat az ízületi vápából, ami a végtag megrövidülésével, sántítással jár. A kétoldali csípőficam kacsázó járást okoz.
Serdülőkorban a combcsont növekvő, felső végének ficama következtében
-combfájdalom, térdfájdalom, csípőfájdalom, sántítás jöhet létre.
Fiatal gyermekeknél hasonló tünetekkel járhat a combcsont epifízisének aszeptikus elhalása (Legg–Calvé–Perthes-szindróma), amikor a csövescsontok ízületi vége, az ízületet alkotó csontok valamilyen okból kifolyólag elpusztulnak.
Általában nagy súlytöbblettel rendelkező serdülők betegsége a combfej epifízisének ficama, amikor a combcsont felső, növekvő vége a normális helyzetét elhagyja.
-A rendellenesség tünetei: a csípő merevségének enyhülése nyugalmi állapotban, a térd felé kisugárzó csípőfájdalom a comb belső felszínén, sántítás, kifelé csavarodó láb.
-A combcsont feje az elégtelen vérellátás következtében elpusztulhat.
Baleseti csípőficam, amikor nagyobb erő kiemeli az ízfejet az ízvápából.
Kezelés
A csípőcsont fejletlenségének korai kezelésével elkerülhető a későbbi károsodás (végtag megrövidülés, sántítás), a csípőt távolított, terpesztett helyzetben tartó pólyázással.
A gyermekek csípőficamának helyretételét követően rögzítés szükséges. Idősebbeknél szükség lehet műtéti beavatkozásra, a csípő deformitásainak korrigálására.
A combcsontfej epifízis ficamánál helyreállító sebészeti beavatkozásra lehet szükség, amikor a növekedési zónát visszahelyezve az ottmaradást fémszegekkel biztosítják, majd néhány hétig gipszkötéssel rögzítik a végtagot.
Baleseti csípőficamnál azonnali ellátásra, helyretételre van szükség, a combfej-elhalás megelőzésére.
Váz- és izomrendszer betegségek – a térd és a lábfej rendellenességei
-A térdízület az emberi test legnagyobb és legbonyolultabb ízülete, amelyet a combcsont, a sípcsont és a térdkalács alkot.
-A térdkalács a térdízület tokjába elöl beágyazott, szelíd-gesztenyéhez hasonló alakú, csak valamivel laposabb csont. A szárkapocs csak másodlagosan vesz részt a térdízület felépítésében, a rajta tapadó szalagokkal.
A lábszárat alkotó lábszárcsontok a két hosszú csöves csont, a sípcsont és a szárkapocs.
Ó-láb a lábszár jellegzetes elváltozása,
-amelynél az egyik vagy mindkét lábszár csontjai és a térd kifelé, oldalfelé, domború. A kétoldali deformálódás miatt az alsó végtagok Ó betűhöz hasonlóak.
Oka általában mészszegény, vagy gyenge csontok, amely oka többnyire angolkór (a csont fejlődésében zavart okozó anyagcsere-betegség, D-vitaminhiány. D-vitaminra van szükség a kalcium csontokba épüléséhez), de fejlődési rendellenesség is lehet. A csontok nem bírják el a terhet, elgörbülnek. Kezelés nélkül a későbbi években a térd ízületi gyulladásához vezethet.
.
Az X-láb elváltozásnál a térdek, a lábszárak és a combok X-alakot vesznek fel.
-Az X középső része a térd. Súlyosabb degeneráció esetén is általában kilenc éves korig magától rendbe jön.
Serdülő korban ismeretlen oknál fogva a térdkalács alatti porc pusztulása következhet be.
-A térdkalács porclágyulása (kondromalácia patelle) főként lépcsőn járáskor fellépő erős térdfájdalommal járhat.
Az újszülöttek lábfej-rendellenessége
-rendszerint minden kezelés nélkül rendbe jön. Az újszülöttek lábfej ívének zsírpárnái lúdtalpasságot mutathat, de lábujjra állítva az újszülöttet, a lábfej íve szépen látható.
Idősebb gyermekeknél a lúdtalp lábfájdalmat, vagy lábgörcsöt okozhat.
Kezelés
Az Ó-láb kialakulása általában megelőzhető. A létrejött betegség műtéti megoldására kerülhet sor, a láb görbületének részleges vagy teljes korrekciójára, amelynél a lábszárcsontokat átvésik, egyenesbe állítják, majd rögzítik.
Ha az X-láb tíz éves kor körüli időre nem javult, műtéti eljárással szüntethető meg.
A térdkalács porclágyulása a térdet körülvevő izmok nyújtó tornagyakorlatával kezelhető, a lehetőség szerint elkerülendő minden fájdalommal járó tevékenység, a fájdalom kezelése fájdalomcsillapítókkal történhet.
Öt éves kor körüli gyermekek lúdtalp elváltozása gyógycipő hordásával, vagy a cípőbe helyezett belülről kifelé döntő sarokemelővel, súlyos esetben lúdtalpbetéttel, gyógytornával, kavicsonjárással gyógyítható.
Váz- és izomrendszer betegségek – Ehlers–Danlos-szindróma
Az Ehlers–Danlos-szindróma ismeretlen eredetű, rendkívül ritka, veleszületett, öröklődő betegség.
A kötőszövet és az izomszövet felépítésének a génrendellenességek következtében kialakult zavara miatt az ízületek és a bőr alatti kötőszövet túlnyújtható, vagyis a betegséget szokatlanul rugalmas ízületek és -bőr, valamint a szövetek törékenysége jellemzi.
A test felszínén keletkezett apró sérülések következtében hatalmas, tátongó sebek jöhetnek létre elhúzódó sebgyógyulással, a sebészeti beavatkozásoknál a varratok kiszakadhatnak a törékeny szövetekből.
A rendkívül laza ízületek miatt igen gyakoriak az ízületi ficamok és rándulások.
A gerincelváltozások (púp kialakulása) és szinte kivétel nélkül lúdtalp megjelenése kísérheti a tüneteket.
A belső szervek is rendkívül sérülékenyek, ami komoly problémákat okozhat műtéti beavatkozások alkalmával, de azon kívül is, pl. sérvek, bélkiboltosulások, bélperforáció jöhet létre, megrepedhetnek a vérerek, amelyek súlyos vérzésnél halált okozhatnak.
Terhesség esetén az Ehlers–Danlos-szindróma koraszüléshez, a magzatburok korai repedéséhez, a szülésnél súlyos vérzésekhez vezethet.
A felsoroltak ellenére a szindróma – a néhány súlyosan kóros esetet kivéve – általában nem jár komoly következményekkel.
Kezelés
A betegség kezelésére nincs lehetőség.
A sérülések nagyrészt megelőzhetők az öltözködéssel, valamint a sérülést okozó helyzetek kerülésével.
Családtervezésnél az Ehlers–Danlos-szindróma esetén genetikai tanácsadás szükséges, az öröklődés kockázatának meghatározására.
Váz- és izomrendszer betegségek – gerincferdülés
-A gerincoszlopot egymáson elhelyezkedő csigolyák és a közöttük található porckorongok alkotják, ezek teszik rugalmassá a gerincoszlopot.
-Az első nyakcsigolya a koponyával ízesül.
-A gerincoszlop csigolyái: nyaki, háti, ágyéki, keresztcsonti és farkcsigolya.
-A csigolyák nyílásai gerinccsatornát képeznek, ebben fut végig a gerincvelő az agytörzs alsó végétől majdnem a gerinccsatorna alsó végéig.
A gerincvelő a gerinccsatornában elhelyezkedő idegközpont, ujjnyi vastag agyszövetből áll, amelyben az idegsejthalmazok a szürkeállományt, a szürkeállomány körül elhelyezkedő fehérállományt pedig idegrosttömegek alkotják. A szürkeállomány idegsejtjei érző, mozgató és vegetatív gerincvelői központokat képeznek és idegrostok útján az agyi központokkal állnak összeköttetésben vagyis az agy, a törzs és a végtagok közötti ingerületvezetést végzik.
A felnőtt embernél a nyaki rész előre domború (lordózis),
- a háti szakasz hátra domború (kifózis),
- az ágyéki szakasz ismét előre domborodó, a keresztcsonti és a farkcsonti szakasz szintén hátra domborodik. A gerinc tehát egészében színuszgörbe-szerű lefutású.
-A gerincoszlop görbületei nem veleszületettek, újszülöttnél csak a keresztcsonti görbület van meg. A többi görbület később alakul ki.
A gerincoszlop felső és alsó pontja ugyanazon függőleges vonalba esik, a test súlyvonala álló helyzetben több csigolyát is metsz, a hajlatok és görbületek kiegyenlítik egymást.
A súlyvonal előtti területek súlya a mögöttük levőkkel egyforma kell, hogy legyen, ezért az aránytalan súlyszaporulat terhesség, vagy hasra hízás megváltoztatja a test egyensúlyi helyzetét, és a felsőtest hátrahelyezését okozza.
A gerincoszlop statikai viszonyának megváltozása, amikor vagy előre dől fokozottabban a keresztcsont a medencével együtt a csípőízület körül (a derék homorúbb, a has előre boltosul), vagy a gerinc normális görbülete fokozódik a hát tájékán (a gerinc a háti részen kipúposodik, a mellkas pedig behorpad).
A gerincferdülésnél a gerincszakasz valamelyik oldalra ívszerűen meggörbül, és a kóros gerincszakasz csigolyái is elfordulnak tengelyük körül, a bordákkal együtt. A legtöbb görbület a gerinc felső szakaszán jobbra domború, míg a gerinc alsó szakaszán balra.
A legnagyobb görbület felett vagy alatt ellenkező irányú kiegészítő görbületek alakulhatnak ki, amelyek a gerinc statikai biztonságát szolgálják.
A gerinc kóros görbülete, a gerincferdülés rendkívül sok gyermeket érint.
-Lehet veleszületett rendellenesség, a később kialakuló gerincferdülés oka lehet angolkór, csontritkulás, tartási rendellenességek, gyenge izomzat, a gyermekek fejlődése során rosszul rendeződhetnek el a csontok vagy a létrehozó ok ismeretlen.
A gerincferdülés tünetei: az egyik váll magasabban áll a másiknál, vagy a felvett ruha nem egyformán áll mindkét oldalon.
Az enyhe gerincferdülés rendszerint tünetmentes. A fokozottabbnál hosszabb idejű ülés vagy állás után hátfájdalom, a háti izom fájdalma jelentkezhet.
Kezelés
-A gerincferdülés diagnosztizálása fizikális és röntgenvizsgálattal történhet.
Iskolai rutinvizsgálatoknál a fizikális vizsgálat alkalmával jól látható az előrehajló gyermek kóros gerincgörbülete.
A kezelésnél legfontosabb megakadályozni a gerincferdülés fokozódását, de megfelelő gyógytornával sok esetben a hátizomzat erősítésével a gerincferdülés csökkenése érhető el.
A gerincferdülés kezelésére nagyon jó a gyógytorna mellett az aktív úszás, és minden hátizmot erősítő sport.
Szükség lehet merevítő viselésére, a további romlás elkerülésére.
Az erősen romló, súlyosbodó gerincferdülést sebészeti beavatkozással korrigálják.
A kezeletlen gerincferdülésnél szemmel látható, súlyos és maradandó testi elváltozás jöhet létre.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése