Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

Loading

2015. május 13., szerda

NEM KUKA, CSAK NEM BESZÉL – HOGY BÍRJUK SZÓRA?

Vannak gyerekek, akik később kezdenek beszélni. Nem nagy ügy – mondják, akiket nem érint a dolog – majd fog. Remek, de addig mit tehetünk?
Egy előző posztban már írtam a későbbi beszédkezdés, és lassabb fejlődés lehetséges okairól, tüneteiről, az alábbiakban néhány hasznos ötlettel, játékkal egészítem ki az ott leírtakat, remélem, segít néhányaknak legalább a tehetetlenség érzésétől megszabadulni.
Az első szavak megjelenésétől a két-háromszavas mondatok használatáig jó esetben csak egy-másfél év telik el.
 Rosszabb esetben csak úgy a gyerek kétéves kora körül indul meg a beszéd, és az átlagnál sokkkal lassabban fejlődhet a szókincse, a beszédértése, és nehézkesen állnak össze az első mondatok. Az anyák egyre fáradtabban, unottabban és idegesebben igyekeznek egész álló nap laaassan, ta-gol-tan, tőmondatokban beszélni, mondókázni, mesélni, térden lovagoltatni, höcögtetni, énekelni a kis drágának, aki rendszerint oda se bagózik, vagy csak annyit mond, mint az enyém: „Te ne!”
Hogyan vegyük akkor rá a gyereket, hogy mutogatás helyett szavakkal fejezze ki magát?
Kétévesen még túl kicsi ahhoz, hogy szakemberhez hurcoljuk, de már kényelmetlen kérdéseket tesznek fel nekünk a játszótéren, és hát nem beszélő gyerekkel nehéz bezzegelni, milyen okos. Higgyétek el, megpróbáltam.
Először is ne izélgessük egész nap szegényt, és másnak se engedjük, hogy állandóan kérdezgesse, vagy vizsgáztassa a gyereket, vagy éppenhogy „ne értse meg” a mutogatását, mert akkor majd biztosan elmondja majd, mit akar. Nem, nem fogja. A beszélés/nembeszélés ne váljon csatározássá, és a kicsi semmiképp se érezhesse úgy, hogy elégedetlen vele bárki, és nem szereti, mert ő még nem beszél „elég” jól.
Szerencsére vannak módszerek arra, hogy megismertessük, megszerettessük vele a beszéd ritmusát, erősítsük a beszédhez szükséges izmokat, fejlesszük a figyelmét és a beszédértését, felkeltsük a beszédkedvét.
 Fontos, hogy nagyon figyeljünk rá, lehetőség szerint nézzünk minél többet a szemébe, és nagyon-nagyon dicsérjük meg, ha valami újat mondott, minden kis siker számít.
Olvasmányaim és saját tapasztalataim alapján ezek segíthetnek:
·         apró ételek szájjal felszedése tányérról, tálcáról
·         mindenféle érdekes, vicces hang képzése (szájon át, lehetőleg)
·         gyertya-, buborékfújás, vízköpés (kádban), megtanítani egyedül fogat mosni
·         mindenféle formájú, nagyságú üvegből pohárból ivás, akár szívószállal is
·         fúvós hangszerek megszólaltatása (zárható szekrényben elhelyezésük javasolt)
·         ritmushangszerek, kolomp, vagy bármi amit püfölhet valamivel (hátha így meghallgatja a mondókázást, és bekapcsolódik)
·         hívjuk fel a figyelmét minden zajra (sziréna, repülő, kukásautó, kutyaugatás, légyzümmögés, mosógép stb.). Meg is kerestethetjük is vele a zaj forrását, mutathatjuk, hogy ott fent, itt lent stb.
·         állathangok utánzása, képekkel párosítása
·         kedvenc játék közben az adott tevékenységhez kapcsolódó zajok utánzása
·         nagyon egyszerű történetek eljátszása, megpróbálhatjuk rávenni, hogy a játék segítségével kommunikáljon (találkoznak, köszönnek, összeütköznek az autók, ilyesmi)
·         kedvenc mese, vers, történet, ének, élmény eljátszása, elbábozása, hátha bekapcsolódik
·         testrészekhez kapcsolódó, mozgásos, csiklandozós, simogatós mondókák „tánc”: ritmusra ugrálás valami jó gyors zenére, kifulladásig
·         bármilyen egyensúlyérzéket fejlesztő játék, eszköz, mondóka (trambulin, ugrálóvár, ringatás, zsipp-zsupp, tornalabda, futóbicikli, hinta, mérleghinta, körbeforgatás, hosszú csúszda stb.)
·         olyan zenéket, meséket, mondókákat hallgatni, nézni animációval vagy diafilmen, amelyekben rengeteg az ismétlés, így könnyen megtanulható, kántálható. (pl. azwww.egyszervolt.hu-n: Egyszer egy királyfiIciri-piciriA török és a tehenekÉn elmentem a vásárbaA három kiscicaAltatóWeöres Sándor versei, vagy A kiskakas gyémánt félkrajcárja). Ha valamelyik tetszik neki, meg lehet próbálni könyvből felolvasni neki, hátha úgy is elég érdekes lesz, mert már ismeri, érti a szöveget.
·         Ha nem szereti a felolvasott meséket, próbálj meg olyan mesefilmeket keresni neki, amik rövidek, egyszerű a történet, nem túl gyorsak a vágások, „szépen” beszélnek a szinkronhangok, és nem a vizuális ingerek vannak túlsúlyban a történettel szemben. Nekem a bábfilmek jönnek be leginkább (Mirr-murr, A legkisebb ugrifüles, Kis piros traktor, Postás Pat), de többen esküsznek a Bogyó és Babócára is.


#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése