| Vetélés - Tragédia áldott állapotban |
Mit értünk vetélés alatt, és milyen fajtáit különböztetjük meg? Mit értünk a köznyelvben gyakran emlegetett „spontán vetélés” alatt?
Vetélésnek a 24. terhességi hét előtt bekövetkezett terhesség-megszakadást nevezzük. Ezt követően már szülésről beszélünk. Az egyik felosztás szerint a vetélés létrejöhet spontán, azaz orvosi beavatkozás nélkül, és orvosi beavatkozás eredményeként. A spontán vetélés esetében a terhesség megszakadása általában valamilyen magzati fejlődési hiba következménye.
Mit jelent a fennakadt vagy megtartott vetélés?
Ilyen névvel illetjük azokat a méhen belüli korai elhalásokat, amikor a magzat és a méh tartalma nem lökődik ki, legfeljebb kevés barnás folyás jelezheti az anyának, hogy valami nincs rendben. Sokszor az sem jelentkezik.
Milyen tényezők vezethetnek vetéléshez, mik a vetélés leggyakoribb okai?
A vetélés leggyakoribb oka a már említett fejlődési hiba, a természet egyfajta – durva kifejezéssel élve – szelekciója. Ezek a rendellenességek az élettel nem összeegyeztethetők. Egyéb okként előfordulhat a méh rendellenessége, illetve a párok valamelyikének rejtett kromoszóma-hibája is.
Mennyire és miként növelik a vetélési kockázatot az egyes élénkítőszerek, a dohányzás vagy a gyógyszerszedés?
A dohányzás – elsősorban érszűkítő hatásánál fogva – az egész várandósságra negatív hatással van. Léteznek bizonyos gyógyszerek, melyek komoly magzatkárosító hatással bírnak, így vetélést is okozhatnak. Tudomásunk szerint a kávé, tea fogyasztása a normál keretek között semmiféle káros hatással nem bír.
A terhesség mely szakaszában a leggyakoribb a vetélés, és mi ennek az oka?
Az első három hónap a legkockázatosabb ilyen szempontból, mert ilyenkor alakulnak ki a magzati szervek, szervrendszerek, mely egy rendkívül finoman szabályozott, összetett folyamat. Az első három hónap után a vetélések száma minimális szintre csökken.
Milyen fizikai tünetekkel jár a vetélés a leggyakoribb okok esetében, és mennyiben térnek el egyénileg ezek a tünetek?
A spontán vetélés leggyakoribb tünete a vérzés és az alhasi görcs. Előfordulhat az is, hogy lázzal jár, ekkor a vetélés oka a méhűrben fellépő gyulladás.
Előfordulhat-e, hogy az anya adott esetben észre sem veszi a vetélést?
A nagyon korai esetekben igen, később már semmiképp.
Feltétlenül vetélésre utal-e a terhesség alatti vérzés? Mikor forduljunk feltétlenül orvoshoz ilyen esetben?
Nem, szerencsére nem feltétlenül. Ilyenkor minden esetben tanácsos orvoshoz fordulni, aki eldönti, hogy mi áll a panasz hátterében és hogy rendben van-e a magzat.
Milyen orvosi szempontok indokolhatják a vetélés megindítását?
Leginkább élettel nem összeegyeztethető elváltozások indokolhatják ezt a beavatkozást.
Nagyobb-e az esélye a vetélésnek, ha már korábban is előfordult, illetve kisebb-e, ha a korábban nem volt rá példa?
Egy vetélés még nem emeli a kockázatot, gyakorlatilag bárkivel előfordulhat, a továbbiakban nem kell attól tartani, hogy nagy valószínüséggel megismétlődik. Két vagy több egymást követő esetben azonban már keresni kell az okot.
Mennyire gyakori, hogy valaki többször is elvetél, és visszavezethető-e ez alkati vagy genetikai okokra?
Ez szerencsére elég ritka, 1 százalék körüli az előfordulása. Az okok között szerepelhet genetikai rendellenesség az apánál vagy anyánál, a méh fejlődési vagy szerzett rendellenessége, esetleg valamilyen immunológiai eltérés.
Milyen hormonális változásokat és lelki folyamatokat indít be a vetélés? Nyilván eltérőek az egyéni reakciók, de mi a leggyakoribb?
A vetélés lelki feldolgozása nehezebb, mint a testi tünetek elviselése. Annak a nőnek, aki szerette volna a gyermeket, egyfajta gyászreakcióval kell szembenéznie, mindenképpen szüksége van lelki támogatásra és türelemre. Hormonálisan a szervezet gyorsan talparaáll, 4-6 hét múlva megjön a menstruáció, és az élet megy tovább.
Mik a tapasztalatai, mennyire befolyásolja a jövőbeli gyermekvállalási kedvet egy ilyen trauma?
Természetesen ez is nagyon egyéni, de a többség nyilvánvalóan több szorongással éli meg az első három hónapot, és a korábbi vetélés időpontja után nyugszik meg valamelyest, amikor meggyőződhet róla, hogy a terhessége ép és egészséges.
Vetélés után mikor foganhat meg a következő gyermek? A lelki tényezőkön kívül van-e bármiféle fizikai időhatár, amit ilyenkor be kell vagy be érdemes tartani?
Erre a szakmában íratlan javaslatok vannak, mely általában 3 hónap. Ugyanakkor egy első trimesteri vetélés nem terheli meg annyira a női szervezetet, hogy ne lehetne sikeres egy, a vetélést követő első peteérés során létrejött fogamzás. Sokszor a párok szeretnék úgymond a maguk számára is minél előbb bebizonyítani, hogy képesek életképes utódot nemzeni.
Mit tehetünk, hogy csökkentsük a vetélés kockázatát a következő terhesség során?
Annál az alapesetnél maradva, hogy egy első trimesteri egy alkalommal bekövetkezett spontán vetélés történt, gyakorlatilag semmit nem tehetünk. A kiegyensúlyozott, egészséges életvitel, egészséges táplálkozás hozzájárulhat a sikerhez.
Milyen tevékenységeket kell kerülnünk a terhesség egyes szakaszaiban, hogy csökkentsük a vetélés kockázatát?
A nehéz fizikai munkát mindenképpen célszerű kerülni, ugyanakkor a könnyű sporttevékenység megengedhető. Látnunk kell, hogy ebben a problémakörben nem sok eszközünk van a megelőzésben.
Léteznek-e olyan vitaminok, gyógyszerek, amik csökkentik a vetélés kockázatát, és mikor indokolt ezeket szedni?
Egyes esetekben megfontolandó a sárgatest hormon pótlása, mely a szervezet természetes hormonja, és felelős a korai terhességek megmaradásáért. Ennek külső pótlása bizonyos esetekben indokolt. Ezen kívül a terhességi multivitaminok lehetnek hasznosak, melyek hiánya meggátolhatja, hogy a magzat ebben a rendkívül fontos első három hónapban kiegyensúlyozott fejlődjön.
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése