MIKOR KEZD EL BESZÉLNI A BABA ??

Mikor kezd el beszélni a baba?

A beszédfejlődés legalább annyi fejtörést szokott okozni a szülőknek, mint a mozgásfejlődés. Az egyik baba már nagyon hamar szavakat mond, a másik még 2 évesen is inkább csak babanyelven “karattyol”. A sokféle tanács, mások tapasztalatai (“az én fiam másfél évesen más körmondatokban beszélt”) pedig még inkább megijeszthetik azt a szülőt, aki úgy érzi, a gyermeke fejlődése nem normális.

De mi számít normálisnak? Mi befolyásolja a lassabb vagy éppen a gyorsabb beszédfejlődést? És mikor kell segítséget kérni?

A babák az első szavaikat nagyjából 10-14 hónapos között valamikor mondják ki. Innentől mondhatjuk azt, hogy a baba már “beszél”. Sokan mégis azt gondolják, hogy a gyermekük még nem beszél, mert még nem mond mondatokat, nem mondja utánuk a mondókát, csak néhány szót használ, azokat is inkább csak babanyelven mondja, ezek egyike sem elvárás azonban a kicsi részéről.

Apropó: mit jelent pontosan a babanyelv? A legtöbb baba először nem a teljes szavakat mondja ki, inkább csak a szavak elejét vagy a hangzását utánozza. Tehát lehet, hogy elsőként nem azt mondja, hogy “mama”, hanem azt, hogy “mmm”, vagy a víz helyett azt mondja “veve” vagy pedig “izzzz”. Az első szavakat nem feltétlenül ejti ki a száján tisztán és érthetően, inkább csak próbálja utánozni őket.

A beszédfejlődés hosszú folyamat. A gügyögéssel kezdődik, amely egyre inkább értelmes szavakhoz kezd hasonlítani és ezzel párhuzamosan egyre ügyesebben érteti meg a baba magát kézzel-lábbal és hangokkal is: rámutat a tárgyakra, különféle hangokkal jelzi, ha tetszik neki valami, ha valamit akar, ha valami nem tetszik neki stb. Néhány baba 1-2 éves kor között akár teljesen külön babanyelvet is kialakíthat a szülők számára érthetetlen szavakból, mások inkább kevesebb szóval és több mutogatással, hangadással magyaráznak. Ezekben az egyedi “nyelvekben” kap aztán helyet először csak néhány szó, többnyire azok, amiket nagyon fontosnak talál a kicsi, hogy a szülei megértsék (pl. adj inni, enni, szopizni stb., kedvenc állatka, családtagok nevei), illetve az ezekre hasonlító “babaszavak”. Később ehhez egyre több szó csatlakozik, egyre tisztább kiejtéssel, míg végül teljesen elmarad a babanyelv és egyre hosszabb mondatokban beszél a baba.

Először a főneveket tanulja meg a kicsi és csak azután következnek az igék, ezért is van az, hogy sokáig nem tud mondatokban beszélni, hiszen a magyar ragozó nyelv. Más a helyzet a kétnyelvű babákkal, ha pl. az angol a második anyanyelv, ott sokkal hamarabb kezdenek el rövidebb mondatokban beszélni a gyerekek.

A beszédfejlődésben nagyon fontos szerepe van az utánzási készségnek. A baba szinte mindent utánzáson keresztül sajátít el, ezért nagyon fontos, hogy sokat beszélgessünk vele a hétköznapok során. A különféle mondókák, mozgásos gyakorlatok, utánzós játékok (pl. állatok mozgását utánozni, állathangokat utánozni) is jók lehetnek, de a legjobb ösztönző a mindennapokban használt beszéd.

A beszédfejlődést mindig megelőzi a beszédértés. Jó jel, ha a baba ugyan még nem beszél, de láthatóan már sok mindent megért és reagál is a szavainkra.

Mitől függ a tempó?

1) Öröklés: ha a szülők bármelyike nagyon korán vagy későn kezdett beszélni, ez a gyermeküknél is jelentkezhet.

2) A születési sorrend: az első gyermek általában később kezd el beszélni, hiszen a szülei teljes figyelme rá irányul és félszavakból is megértik egymást. A hamar született második gyermek azonban hamarabb fog beszélni, mert rá kevesebb figyelem jut, meg kell értetnie, amit szeretne.

3) A baba neme: A lányok általában hamarabb mondják ki az első szavukat, mint a fiúk

4) Több nyelv: A kétnyelvű családokban a babák általában később kezdenek el beszélni és az egyik nyelvet általában sokkal többet használják egy darabig, mint a másikat, de aztán a másikon is megszólalnak.

5) Változatos környezet: Azok a gyerekek, akiknek több testvére van otthon, vagy családtagokkal lakik együtt, vagy akik bölcsibe járnak, hamarabb beszélnek, mert sokkal több inger éri őket és többféle emberrel kell megértetniük magukat.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A legtöbb kisgyermek 3 éves koráig elkezd beszélni.

– 1 éves kor előtt mindenképpen forduljunk orvoshoz, ha a korábban (fél éves kora előtt) gügyögő baba már egyáltalán nem használja a hangját, vagy csak visítozik – ez hallásproblémára utalhat.
– Ha az 1 éves kor feletti gyermek egyáltalán nem használ szavakat, hangokat, inkább csak mutogat.
– Ha a baba hirtelen zajokra nem reagál, ha nem fordul oda, amikor a nevén szólítod (6 hónapos kor után).
– Ha a kicsi a beszédet nem használja kommunikációra (tud mondani szavakat, esetleg utánoz is, de nem kommunikál beszéddel).
– Ha a már megtanult szavakat használja mindig, nem kezd el folyamatosan új szavakat is használni a beszédében.
– Ha 3 évesen még egyáltalán nem beszél.

#1 Dr.BauerBela

---