A hét leggyakoribb
tévhit a szülésről
.
Tévhit, hogy fűszeres ételekkel
beindítható a szülés, hogy a szülés a magzatvíz elfolyásával kezdődik, és hogy
az epidurális érzéstelenítéstől az újszülött nehezebben fog szopni.
Összegyűjtöttük a leggyakoribb tévhiteket.
Erről tudnia kell
Amilyenek voltak az édesanya szülései, olyanok lesznek a
lányáé is. Ha az édesanya könnyen szült, a lánya is könnyen fog.
Elképzelhető,
hogy egy nő medencéje örökletesen jól illeszkedik a szüléshez, ám ez csak egy a
sok tényező közül, amelyek befolyásolják, hogy egy szülés mennyire könnyű.
Meghatározóbb például a magzat fekvése és mérete – és a mai újszülöttek
átlagban nagyobbak, mint a korábbi generációk édesanyái által kihordott babák.
A második vagy harmadik gyermek születése már könnyebb
lesz.
A legtöbb nőnél
valóban jellemző, hogy az első szülés a leghosszabb. Ám attól, hogy a
második-harmadik szülés általában rövidebb, nem feltétlenül könnyebb is. Az,
hogy mennyire nehéz egy szülés, függ a magzat már említett fekvésétől,
méreteitől, valamint az anya általános egészségi állapotától. Mivel minden
szülés egyedi, nem lehet kizárni azt sem, hogy a második-harmadik szülésnél
lesz több komplikáció, és szükség lehet például császármetszésre.
Ilyen eset
lehet például a téraránytalanság (a magzat nem fér ki, például túl nagy a
feje), illetve a toxémia (terhességi mérgezés). Az orvos
jellemzően a császármetszést javasolja ikerterhesség, vagy medencevégű fekvés
esetén is, vagy ha feltételezhető, hogy a kismamára a hosszas vajúdás veszélyes
lehet (például ha szívbeteg).
A
császármetszés szakmailag indokolt akkor is, ha az anya élete veszélyben van a
szülés természetes úton történő további folytatása esetén (például
szívinfarktus, tüdőembólia esetén), vagy ha a magzat életét fenyegető esemény
lép fel (a méhlepény idő előtti leválása, oxigénhiány, szívhangok
rosszabbodása, súlyosbodó méhlepényelégtelenség).
Császármetszés után nincs lehetőség hüvelyi úton szülni.
A nők 60-80
százaléka császármetszés után
sikeresen szül hüvelyi úton. A császármetszés utáni hüvelyi szülés fő veszélye a méh
vágásából eredő heg esetleges repedése a hosszas vajúdás következtében. A mai
varróanyagok azonban annyira modernek, hogy a hegrepedés kockázata minimális.
Fontos viszont, hogy a császármetszést követő egy éven belül nem ajánlott a
hüvelyi szülés, ekkor még ugyanis a heg sérülékenyebb.
A szülés beindítható fűszeres ételekkel, hosszú
gyaloglással, vagy ricinusolajjal.
Ezen módszerek
egyike sincs tudományosan alátámasztva. A fűszeres ételek és a ricinusolaj is
az emésztést igazoltan serkenti, hiteles adatok azonban nem támasztják alá,
hogy a szülést is beindítanák.
.
A szülés a magzatvíz elfolyásával kezdődik.
Tévhit, hogy a
leendő anyuka pontosan érzékeli a szülés kezdetét. Olykor a méh összehúzódásai
(kontrakciók) gyengén kezdődnek, és akár napokig is eltartanak, mire érdemes
bemenni a kórházba. Másodszorra-harmadszorra szülők nőknél viszont
előfordulhat, hogy hirtelen centimétereket tágulnak anélkül, hogy észlelnék.
Ugyancsak
gyakori tévhit, hogy a szülés a magzatvíz elfolyásával kezdődik - sok nő a
méhösszehúzódások figyelése helyett a magzatvíz elfolyására vár. Pedig csak minden tizedik nőre jellemző, hogy a
magzatburok méhösszehúzódások nélkül reped meg, a legtöbb nőnél a magzatvíz a
szülés első szakaszának vége felé folyik el. Ezért ahelyett, hogy a kismama a
magzatvíz elfolyására várna, inkább a méhösszehúzódásokra koncentráljon, és ha
azok között már csak 10 perces időközök telnek el, érdemes elindulni a
kórházba.
A szülés fájdalom és szenvedés.
Bár a
„fájdalommal szülöd gyermeked” fenyegetés már a Bibliában is szerepel,
valójában a legtöbb nő nem szenvedésként emlékszik vissza szüléseire. Ennek
oka, hogy a szülés az esetek többségében fokozatosan zajló folyamat. Először
órákon át csak kis kontrakciók vannak, amelyek bár érezhetőek, különösen
fájdalmasnak nem nevezhetők. Ahogy telnek az órák, a méhösszehúzódásak egyre
hosszabbak és egyre intenzívebbek – ez fájdalommal jár, de nem feltétlenül
jelent szenvedést. A szülés legintenzívebb, legfájóbb kitolási szakasza pedig a
legtöbb nőnél kifejezetten rövid.
Ha pedig valaki
tudja magáról, hogy nehezen viseli a fájdalmat, érdemes előre tájékozódnia a
gyógyszer nélküli (pszichoprofilaxis, aktív szülés, TENS-elektrostimuláció, vízben
vajúdás, hipnózis, akupunktúra) és a gyógyszeres fájdalomcsillapítási
módszerekről (kábító fájdalomcsillapítók, lokális érzéstelenítés, epidurális
érzéstelenítés).
Az epidurális érzéstelenítés lelassítja a szülést, növeli
a császármetszés kockázatát, és káros az újszülöttre.
A legtöbb
tévhit az epidurális érzéstelenítést (EDA) lengi körül, pedig nagyon hatékony,
szinte teljes fájdalommentességet biztosít a szülés egész idejére, és ráadásul
kevés anyai és magzati kockázattal kell számolni.
Epidurális
érzéstelenítéskor a tűt két csigolya között vezetik be ülő vagy oldalfekvő
helyzetben. Ezután a tűn keresztül egy finom csövet juttatnak a gerincet borító
zsák fölé, majd a tűt kihúzzák. Az érzéstelenítőt ezután a katéteren keresztül
szükség szerint adagolják. Többnyire infúzió bekötése is szükségessé válik.
Jellemzően ágyhoz kötöttséggel jár, de ma már szúrnak úgynevezett "sétáló
EDA-t" is, ami mellett a kismama mozogni is képes. Sajnos, ez egyelőre
kevés kórházban elterjedt, az EDA-val legtöbbször ágyban történik a vajúdás.
Az epidurális
érzéstelenítéssel kapcsolatos leggyakoribb panasz a vizeletvisszatartási
probléma, ugyanis ilyenkor a kismama gyakran azt sem érzi, hogy pisilnie kell.
Ezen azonban egy vékony kis katéter segítségével könnyen és fájdalommentesen lehet
segíteni. Mellékhatás lehet még a kitolási szak megnyúlása, a nyomási reflex
csökkenése, de ezek a szülésvezetés módjának megváltoztatásával orvosolhatóak.
Ritkán vérnyomásesés, remegés, zsibbadásérzés az alsó végtagon, átmeneti,
foltos érzéskiesések, szédülés, hányinger, viszketés, hátfájás, szakszerűtlen
beadásnál 36-48 óra múlva kínzó fejfájás is előfordulhat.
Tévhit, hogy az
epidurális érzéstelenítés szükségszerűen császármetszéshez vezet. Tény azonban,
hogy jellemzően azok a nők kérik, akik nagyobb fájdalmat élnek meg, ami már
önmagában jelezhet egy nehezebb lefolyású, hosszabb, esetleg császármetszéssel
záruló szülést. A gyógyszeres fájdalomcsillapítási módszerek közül az
epidurális érzéstelenítésnek van a legcsekélyebb hatása az újszülöttre, hiteles
adatok nem támasztják alá, hogy az EDA-t kapó nők babái lehangoltabbak és
nehezebben szopnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése