Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

Loading

2015. október 6., kedd

EGY FÓBIA VÁLTÁS TÖRTÉNETE



 EGY FÓBIA VÁLTÁS TÖRTÉNETE


Gyermekkorom és egész életem egyik legádázabb harca a köménymagleves ellen folyt.
Én úgy hiszem hogy ez a küzdelem már a méhen belüli életemben megkezdődött,mert a nagy viták közepette ami egy tányér köménymagleves  körül folyt szegény édesanyám azt mondta hogy már a terhessége alatt amikor Ő köménymaglevest evett lényegesen többet rugdalóztam a pocijában.
Születés után mikor  már –nagykanalas- lettem kitört a családi őrjöngés az illető –létyó-körül.
Először a szép magyar szavak hatásos meseszerű erejével próbáltak meggyőzni. De én nem álltam rúdnak. Össze szorítottam a szám és úgy szemléltem a körülöttem – szeretett de bebugyúlt családom tagjait akik ráadásul láthatóan vidáman kanalazták az átkozott löttyöt.
Amikor aztán egy akkori felkapott sláger szövege meggyőzte őket arról hogy- Minden hiába nem lehet….akkor következett a drámai kínzóeszközök bemutatása. a sarokba szórt lófogú kukorica,nádvessző mutogatás ha nem eszem meg azt a kétéltű kis féregszerű növényt amit meg vagyok győződve hogy nem is a mindenható teremtett.
Iskolás koromban már a bejárati kapunál megéreztem az aznapi menü szagát és rohantam a keresztanyámhoz hogy elkerüljem a megszokott,már,már rituálévá vált családi kabaréműsort. Keresztanyám is utálta a  szóban forgó levest, úgy hogy ő lett az én csiki-csukim.
Miután az orvosok is megnyugtatták a családomat hogy ez ellen nincs védőoltás és főként allergiát sem okoz, kezdték kerülni az úgymond szülő-gyermek konfliktus elmérgesedését.
Elkerültem az egyetemre –ott nem idegesítettem senkit ezzel a sztorival, különben  számba se vették volna. Ott minden nap lencse vagy makaróni volt a sláger. /makaróni hússal-makaróni szósszal-vagy makaróni makarónival./
A sors végzetszerűen  ismét aláásta nyugalmamat immár felnőttkoromban,egy olyan dologgal ami nagyon hasonlít az én köménymagleves elleni hadakozásaimhoz.
Talán gyermekkoromban is nem annyira az az általam utált leves volt az ellenállásom fő indoka,hanem az hogy mindenki győzködött hogy az milyen finom,mennyire erősít,milyen okos leszek tőle stb.
Megváltozott tartalmilag a fóbiáim skálája-ma meg arról győzködnek hogy milyen szép és jó minden ebben a botcsinálta demokráciában/véleményem szerint egyeseknek/hogy csak emberségből csinálják azt amit nem csinálnak és majd 20-30 év múlva lubickolni fogok én is a csokoládé fürdőben.
Közben eszméletlen dolgokat látok a média közvetítéseiben- szánalmasan és becstelenül hazudozó, közpénzt rabló,már,már,csíkos rabruhában tetszelgő parlamenti képviselőket,ingyen cirkusz ízű választásokat,fehér hattyúknak álcázott luxusprostituált sztorikat,égig érő plakátokat dagadt arcú férfiakkal stb
Mindezeket átélvén elzárom a T.V.-ét és megkérem a páromat hogy főzzön nekem holnap ebédre egy finom köménymaglevest.


#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése