AZ ANTIBIOTIKUMOK INDUKÁLTA HASMENÉSEK

Antibiotikum indukálta hasmenések

A hasmenések csecsemő- és kisgyermekkorban, valamint idős betegek esetében fokozott kockázattal járnak. A dehidratáció és a hiányos folyadékraktározás ezeknél a betegeknél nagyon gyorsan az elektrolit-háztartás felborulásához vezethet, amely kezeletlenül acidózist (savasodást) és életveszélyes kiszáradást okoz.

A kezelési stratégia magában foglalja

a rehidratációt,

az elektrolit-háztartás helyreállítását,

a székletürítés gyakoriságának csökkentését,

a görcsök oldását, valamint
a szubjektív és objektív általános közérzet újbóli megtalálását.

Akut hasmenés

Az akut hasmenéses megbetegedés okaként számításba jöhetnek az egész emésztőrendszer (gasztroenterokolitisz) vagy ennek egyes területeire kiterjedő (gasztritisz, gasztroenteritisz, enteritisz) fertőzések, mérgezések, gyógyszeres vagy táplálkozási hatások, illetve allergiás reakciók.

A vírusos eredetű enteritiszek is gyakran előfordulnak, különösen az úgynevezett nyári hasmenés formájában, amelyre különösen melegen ajánlottak a fitoterapeutikumok.

A hasmenéses megbetegedések további okai gyakran alapulnak a bélfalizomzat hipermotilitásán, hormonális hatásokon, de bizonyos élelmiszerekkel vagy táplálék-összetevőkkel szembeni túlérzékenységen is egy általános allergiás hajlam keretében.

Mivel az akut hasmenések rendszerint banálisak és ezért önkorlátosak, magyarázatukra teljes egészében nincs is szükség, a terápia szempontjából azonban ésszerű a betegség tartamát például uzarával lerövidíteni.

 Antibiotikumokra csak súlyos, bakteriális eredetű hasmenés esetén van szükség.

A hasmenést gyakori székletürítés jellemzi, a fécesz pedig folyós vagy kásás állagú. Akut hasmenés gyakran társul:

– görcsös székelési ingerrel (tenesmus)

– émelygéssel, hányingerrel (nausea) és

– hányással (emesis).

Magától értetődő, hogy a folyadék- és elektrolitveszteséget, melyben a szervezet a hasmenés és a hányás miatt szenved, feltétlenül, tehát azonnal pótolni kell, előnyben részesítve az elektrolitkeverékeket.

Antibiotikum indukálta hasmenések

Egyre gyakoribbak a gyógyszeres eredetű hasmenéses betegségek, melyek

– rosszullét

– hányás

– meteorizmus (haspuffadás, felfúvódás)

– görcsök, valamint

– emésztési zavar (renyhe gyomorműködés, diszpepszia)

kísérő tüneteként jelentkezhetnek.

A hasmenés kórélettanilag felgyorsult, bélen keresztüli áthaladással, csökkent folyadék-visszatartással (reszorpcióval), megnövekedett folyadékelválasztással vagy a három mechanizmus kombinációjával keletkezik.

Éppen hasmenést okozó hatásuk miatt csak kevés gyógyszercsoportnak van gyakorlati jelentősége. Ide tartoznak az

– antibiotikumok

– citosztatikumok

– antacidumok, valamint a

– szív-ér rendszerre ható vegyületek, úgymint a

– digitalis

– kinidin

– prokainamid és

– laxatívumok (hashajtók).

Gyógyszerfüggő hasmenésekről és kórélettani okaikról az 1. táblázat ad felvilágosítást.

A továbbiakban az antibiotikumokat vizsgáljuk meg közelebbről. Szinte minden antibiotikum okozhat hasmenést. Ennek klinikai tünetképe az enyhe, vizes hasmenéstől a véres széklettel járó, súlyos lefolyású betegségig – pszeudomembrános enterokolitisz – változó lehet.

Az orális antibiotikum-terápia kezdésével egyidejűleg ismertté váltak az orvosi eredetű hasmenéses megbetegedések.

Az orvosi szakirodalom bővelkedik olyan közleményekben, melyek a különböző antibiotikumok bélmikroflórára gyakorolt hatásával foglalkoznak. A bél mikroflórája bizonyos mértékben egy ökoszisztémát testesít meg, azaz az emberi szervezet és a bélflóra közötti szimbiózist, mely a rezisztenciában fontos szerepet tölt be. Egy intakt, azaz fiziológiai bélflóra a szervezet védekezőkészségének alapvető feltétele.

A mikrobiális béltenyészet antibiotikum indukálta változása többnyire a székletürítés gyakoriságának növekedéséhez és hasmenés megjelenéséhez vezet. Az efféle hasmenésről feltételezik, hogy az antibiotikum miatt csökken a bélüregben a csíraszám, ami a lehámlott epitéliumból, enzimekből és nyálkahártya-maradványokból felszabaduló mukopoliszacharidok és proteinek csökkent lebomlásához vezet, és közreműködik a bélüregben a kolloidozmotikus vízmegkötés fokozódásában, ami végül elektrolitveszteséget okoz. Ez utóbbi azonban galénuszi elekrolitkeverékekkel kompenzálható.

Az antibiotikummal összefüggő hasmenés szűkebb értelemben többé-kevésbé heves, késleltetve lejátszódó hasmenésekkel jellemezhető, melyek már az antibiotikum-terápia idején elkezdődnek, és ennek befejeztével is fennállhatnak, a betegek általános jó közérzetét pedig nagymértékben rontják.

Az antibiotikus kezeléseket ezért mindig ki kellene egészíteni a hasmenés ellen ható (antidiarrhoicus) növényi uzarával.

Amennyiben ez valamilyen oknál fogva elmarad, és beáll az antibiotikum-függő hasmenés, e növényi hasmenés elleni szerrel utólag is lehet célirányosan terápiát kezdeni.

A terapeutának az uzara mint növényi antidiarrhoicum

– lé

– oldat és

– drazsé

formájában áll rendelkezésre.

Különösen a gyermekgyógyászatban alkalmas leginkább az uzara leve. A kezdőadag kisgyermekeknél és iskolás gyermekeknél az első kezelési napon 7 ml, majd a következő napokon 6 ml, amely a hasmenés megszűnéséig alkalmazandó.

Ami az uzaradrazsét illeti, legyen állandó tagja az utazáskor magunkkal vitt házipatikának! A tinktúrák elsősorban idős betegek kezelésében fontosak.

Végkövetkeztetések

Gyakorlati megfigyelések arra engednek következtetni, hogy az uzara rendkívül megbízható, növényi „hasfogó”, amely kifejezett görcsoldó, bélmotilitást módosító és émelygést megszüntető tulajdonságokkal is rendelkezik.

Az antibiotikum-kezelés kiegészítése uzarával azt eredményezi, hogy a várható antibiotikum indukálta hasmenés elmarad. Ha az antibiotikus kezelés folyamán hasmenés mutatkozik, ez uzara alkalmazásával viszonylag rövid időn belül megszüntethető.

Figyelemre méltó továbbá az a tény, hogy banális nyári hasmenés esetén, melynél nem végezhető kauzális kezelés, uzarával történő terápiával jelentős eredmények érhetők el.

A hasmenés okozta gyomor-bél tünetek már az első kezelési napon gyorsan enyhülnek, és a kezelés további része alatt, vagyis legkésőbb három nap elteltével a betegek ténylegesen panaszmentessé válnak.

Az uzara hatékony fito-antidiarrhoicum, melynek hatékonysága és tolerálhatósága mind gyermekek, mind felnőttek, mind pedig idős betegek gyógyításában bizonyított.

A fito-antidiarrhoicumoknak határozott helye van – és kell lennie! – a természetgyógyász-irányultságú orvosi gyakorlatban, nem utolsósorban azért, mert gyógyszerészeti tulajdonságaikkal és ebből eredő hatásspektrumukkal még további, a gyakorlat számára érdekes indikációs területek határozhatók meg.

Hasmenést kiváltó orvosságok és gyógyszertanilag aktív vegyületek

antibiotikumok	L-dopa
laxatívumok	indometacin
citosztatikumok	kinidin
koleretikumok	p-aminoszalicilsav
kenodezoxikolsav	neomicin
diuretikumok	prokainamid
ganglionblokkolók	vaskészítmények
Rauwolfia-alkaloidok	kolchicin
antacidumok	koffein, teofillin
biguanidok	édesítőszerek (szorbitol, mannitol)
akarbóz	krónikus alkoholizmus

Gyógyszerfüggő hasmenések és kórélettani okaik 

anyagcsoport	mechanizmus
antibiotikumok	a bélflóra megváltozatása, gombatelepek kialakulása, allergiás, pszeudomembrános enterokolitisz
citosztatikumok	sejtregeneráció gátlása a vékonybél hámrétegében diszacharidázok csökkenése, melynek következménye erjedést okozó diszpepszia
antacidumok	ozmotikus hatás korlátozott mértékben abszorbeálható anionokkal és kationokkal
digitalis	csökkent Na- és H2O-reszorpció a bélüregben, a glikozidok elégtelen eltávolítása a bélből
laxatívumok	hidragóg és antiadszorptív hatás

#1 Dr.BauerBela

---