Így tarts háziállatot a gyerekek mellett
A kisgyerekek – és persze a nagyobbak is – időről időre
azzal nyaggatják a szüleiket, hogy vegyenek valamilyen háziállatot. Rosszabb
esetben beállítanak egy kóbor cicával vagy kutyával, ami miatt aztán főhet apa
és anya feje. Pedig ez nem is gond igazából, mert ha a család megengedheti
magának, kifejezetten jót tesz a gyerekeknek, ha háziállatok közelében nőhetnek
fel.
Ha kutyát,
macskát, nyulat, tengerimalacot vagy papagájt szeretne a gyerek, ne rémüljünk
meg és ne utasítsuk el azonnal. Igaz, hogy az állattartással járnak bizonyos
kötelezettségek –gondok, ha így tetszik – de sok-sok öröm és más haszon is
származik belőle a gyerekre nézve.
Sokan azért félnek állatot venni a
kisgyereknek, mert attól tartanak, hogy megbetegítheti. Különösen erős az az
aggodalom, ha egészen pici gyermek is van a családban. Ezek az aggályok azonban
rendszerint alaptalanok, és ha a normális higiéniai szabályokat betartják a
családban, nem fogja a gyereket megbetegíteni a házi kedvenc.
Mikor kapjon a gyerek állatot?
Ha állatot tartunk, felelősséget
veszünk a nyakunkba. Ha pedig gyereknek vesszük, akkor kétszeres a felelősség,
hiszen eleinte magunknak kell gondoskodni az állatról, de egyúttal meg kell
erre tanítani a gyereket is. Ilyen szempontból jobb, ha idősebb már a gyermek –
legalább 8-9 éves –, mert kisebb korában még csak kedves játékszernek tekinti
az állatot, és nem is lenne képes sem ellátni, sem belátni, hogy az állat
gondozást igényel. A nagyobbaknak viszont kitűnő apropó lehet már arra egy kisállat, hogy
megtanítsuk, mit jelent a másik iránti felelősség.
Attól viszont őrizkedjünk, hogy kifejezetten nevelő
célzattal vegyünk állatot a gyereknek, mert ebben komoly buktatók vannak. Rossz esetben
egy életre megutálhatja az állattartás, és ha nincs sikerélménye, még az
önbizalmát, énképét is tönkreteheti ez a húzás. Kutyust, cicust vagy bármilyen
más állatot azért vegyünk, mert szeretnénk vele élni. Ha a gondozáshoz nincs
érzéke a gyermeknek, akkor szó nélkül át kell venni tőle ezt a feladatot, de
attól még ugyanúgy szeretheti és játszópajtásának, gazdájának érezheti magát.
Majd ha nagyobb lesz, újra megpróbálkozhat önállóan is a felelős
állattartással.
Milyen állatot kapjon a gyerek?
A másik kérdés, ami a kisállatok
kapcsán gyakran előjön, hogy milyen állatot válasszunk. Ebből a szempontból az a mérvadó,
hogy milyen körülményeket tudunk biztosítani az új családtagnak. Hiába
szeretnénk nagytestű kutyák, ha belvárosi tömbházban lakunk 55 négyzetméteren:
ennek mi és az állat is csak kárát látja. Ellenben egy terrárium tartott
hörcsög, egy papagájpár, de még egy macska is remekül éldegélhet ilyen
környezetben. A kisállatok többsége egészen pici gyermek mellett is tartható,
tehát nem az a kérdés, hogy bántja-e majd a kicsit vagy sem az állat, hanem
hogy őt bántják-e azok a körülmények, amiket mi nyújtani tudunk neki.
Nem lesz tőle beteg?
A kisállattartással kapcsolatos
aggodalmak sorában – és a kifogások között is – előkelő helyen szerepelnek az
egészségügyi szempontok: a pici gyereket megfertőzi majd a cica vagy a kutya,
elkap ilyen-olyan betegséget a madaraktól és a tengerimalactól. Ebből a
szempontból a leggyakoribb problémát nem a fertőzések jelentik (azok igen
ritkán fordulnak elő akkor, ha tisztán tartjuk mind a gyereket mind az
állatot), hanem az allergia. Sajnos egyre többen érzékenyek nem csak a növények
virágporára hanem az állatszőrre is, és ez az érzékenység áradásul rendszerint
akkor derül csak ki, amikor a már az otthonunkba került a kisállat. Ha valaki
allergiás tüneteket produkál az állatszőrre, akkor nincs mit tenni, vissza kell
vinni oda az újdonsült kiskedvencet, ahol vettük.
A lehetséges betegségek közül ki kell
viszont emelni a férgességet és a toxoplazmózist. Ez utóbbi a terhes kismamákat
fenyegeti, különösen, ha macska van a közelükben. Sokan tünetmentesen átesnek még a
terhesség előtt ezen a fertőzésen és védetté válnak, de aki teherbe esik, annak
mindenképpen tanácsos a közvetlen közeléből eltávolítani a macskákat – főleg ha
kicsi, zárt térben éltak addig együtt, és elvégeztetni egy toxoplazmózis
vizsgálatot. A gyermeket azonban nem kell a cicáktól távol tartani, sőt
kifejezetten jó, ha a kislányok minél előbb átesnek a „segítségükkel” a
toxoplazmózison, és így védetté válnak már, mire kismama korba lépnek.
A férgesség talán a leggyakoribb
fertőzés, amit a környezetünkben lévő állatoktól, leginkább a házi kedvencektől
kapunk el. Ennek
elsősorban az eber az oka, aki hagyja, hogy a kutyája arcon nyalja, a fejét az
állat bundájába dugja, puszilgatja, és ezzel nagy valószínűséggel átviszi a
szervezetébe az állatban élősködő férgek petéit, ha az állaton nem hajtottak
végre megfelelő féregirtást. A másik módja a fertőzésnek az, ha nem tartjuk
kordában a kedvencünk bolhaállományát –magyarul nem írtjuk ki azt –, mert ezek
a vérszívók nagyon gyakran közvetítik az állatról az emberre a féregpetéket. Megfelelő
gondozással, higiéniai szabályokkal azonban ezek a fertőzések elkerülhetők.
Gyerekbarát kutyafajták
Végezetül had
ajánljunk néhány kifejezetten gyerekbarát kutyafajtát azoknak, aki azon törik a
fejüket, hogy gyermeküket – vagy a családot – meglepnék egy négylábú társsal.
Beagle – barátságos,
szelíd, humoros temperamentumú kutya. Egész nap el tud játszani a gyerekekkel,
ugyanakkor rendkívül intelligens és gondoskodó is: a gyerekekre gondosan vigyáz
és megvédi őket a bajtól.
Bichon Frise – energikus és
életvidám kutya, ráadásul nagyon aranyos külleme is van, ezért a gyerekek
kifejezetten szeretik a társaságát. Jól tartható lakásban, de napi rendszeres
mozgásra is szüksége van, ezen kívül dús szőrzete odafigyelő ápolást igényel. A
gyerekekkel kedvesen és szeretetteljesen bánik.
Amerikai Cocker
Spániel – szelíd,
intelligens és vidám természerű kutya, amely lakásban is jólérzi magát, de a
napi futtatásáról gondoskodni kell, mert mozgásigénye nagy. Az egyedüllétet
nehezen viseli, szeret állandóan a figyelem központjában lenni, de a
gyerekekkel odaadóan viselkedik és szívesen játszik velük.
Mopsz – Nem csak jó
házőrzők, hanem kifejezetten gyengéd és szellemes játszópajtásai a gyerekeknek.
Barátságos, játékos kutyák mind a családtagokkal, mind az idegenekkel szemben.
Angol Bulldog – Talán ez a
fajta a legnagyszerűbb barátja a gyerekeknek: rendkívül sok szeretetet és
gyengédséget mutat feléjük, a türelme szinte végtelen, ugyanakkor tanulékony
kutya is. A fiatal állatok energiája kimeríthetetlen, az idősebbek már jóval
higgadtabbak.
Törpe Schnauzer – Tanulékony,
könnyen képezhető kutya, amely nagyon jól tud a gyermekek alkalmazkodni.
Szívesen játszik velük, miközben házőrzőként is megállja a helyét. Bátor, éber,
sőt időnként harcias is, és bár vannak nála türelmesebb fajták is, a gyerekek
mellé jó választás lehet, főleg, ha már kölyökként a családhoz kerül.
Magyar Vizsla – Igazi
családi kutya, amely igen aktív és könnyen tanítható. Gyekeke számára az egyik
legideálísabb fajta, mert rendkívül szelíd, gondoskodó, csendes, ugyanakkor
magabiztos és hűséges is. Nagy előnye, hogy nincs „kutyaszaga”.
Boxer – Birka
türelme van a gyerekekhez, ugyanakkor szívesen játszik velük. Kíváncsi, hűséges
és rendíthetetlen jellemű állat, amely szeret részt venni a család
programjaiban és kedveli az emberek társaságát. nagyon hűséges, jó barát.
Golden
Retviever – Energikus és
játékos kutya. A gyerekek bármilyen bohóságra rá tudnak venni. Szelíd a
természetes és roppant figyelmes is egyúttal, a gyerekeket pedig gondosan őrzi
és vigyázza játék közben.
Ír Szetter – Vérbeli
családi kutya, aminek óriási a mozgásigénye. Kis lakásba ezért nem való, de ha
eleget futhat és rendszeresen foglalkoznak vele, kitartó barátja lesz a
gyerekeknek. Intelligens, tiszta állat és igen játékos, de ha elhanyagolják,
makaccsá, morózussá válik.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése