MIKOR VÁLIK VESÉLYESSÉ A HASMENÉS ??

Mikor válik veszélyessé a hasmenés?

Tombol a nyár, a hasmenések időszaka. A hasmars többnyire spontán és jól gyógyul. De minél fiatalabb gyermeket érint, annál könnyebben vezethet komplikációkhoz, amelyek közül a folyadékveszteség talaján létrejövő kiszáradás a legveszélyesebb.

Az akut gasztroenteritisz, azaz hasmenés (vagy gyomor-bél hurut) napjainkban világszerte – így hazánkban is – a légúti infekciókat követően a második leggyakoribb betegség. A hasmenések többsége a nyári meleg időszakban jelentkezik.

Kiszáradás

Addig nincs komoly baj, amíg a beteg szomjas, éhes, nyálkahártyái nedvesek, vizeletmennyisége normális. Ám kiszáradásra utalhatnak a következő jelek:

• a nyelv nedvszegény vagy száraz, az ajkak kicserepesedettek;
• mélyen ülő, aláárkolt szemek;
• síráskor a könnyek hiánya;
• a bőr száraz, könnyen ráncolható;
• kis mennyiségű, sötétsárga vagy teljesen hiányzó vizelet (csecsemőnél 6 órán túli száraz pelenka, beesett kutacs);
• nyugtalanság, tudatzavar, görcsök.

Mikor kell kórházba menni?

A beteg állapotának megítélése nem mindig egyszerű. A kórházi kezelés szükségességét a folyadékveszteség mértéke határozza meg. A folyadékvesztés az aktuális és az utolsó mért súly különbségéből kapható meg. Ha ez kevesebb a testsúly 5 százalékánál, akkor enyhe, 5 és 9 százalék között közepes, 10 százalék fölött pedig súlyos a kiszáradás.
Amennyiben a kiszáradás megítélése a közepes vagy a súlyos kategóriába esik, a beteget haladéktalanul kórházba kell szállítani, ahol szükségszerűen infúziós terápiában részesítik.

Az orvos számára fontos információk

Mikor kezdődtek a tünetek?
Volt-e láza a betegnek, és ha igen, mekkora?
Milyen volt a széklet gyakorisága, színe, szaga; volt-e benne vér?
Mikor történt az utolsó vizeletürítés?
Mennyi volt a beteg egészséges állapotban mért testsúlya?
Milyen elfogyasztott élelmiszerre gyanakszunk?
Utazott-e valahová, találkozott-e állatokkal, járt-e strandon, fagyizóban és más hasonló helyeken a beteg?

A teendők

A nyári hasmenés általában enyhe lefolyású, önszabályozó folyamat, melynek terápiáját otthon kell megkezdeni. A legfontosabb a kiszáradás rendezése. A legsürgősebb teendő – a kiváltó októl függetlenül – a mielőbbi folyadék- és ásványianyag-pótlás. Erre a célra recept nélkül is kaphatók a gyógyszertárakban úgynevezett rehidrációs (a kiszáradás megelőzésére szánt) oldatok (ORS), amelyek megfelelő arányban tartalmazzák a szervezet számára szükséges összetevőket (a cukrot, a sót és a különböző ásványi anyagokat). A rehidráló oldatot a tünetek jelentkezését követő első 3-4 órában célszerű gyorsan adagolni, majd adását a hasmenés fennállásáig folytatni. Fogyasztásának némi gátat szab kesernyés, sós íze. Amennyiben az ORS-pótlás kudarcba fullad, adjunk a betegnek általa is szívesen fogyasztott, cukrot is tartalmazó folyadékot, sós rágcsálnivalóval, ami akár ropi vagy sós keksz is lehet, de nem chips!

Kell-e diétázni?

Alapvetően nem kell diétázni, helytelen a beteg napokig tartó koplaltatása. Ha hosszabb ideig nem kerül táplálék a belekbe, az lassítja a bélnyálkahártya gyógyulását. A normál étrendet minél előbb vissza kell állítani. Csecsemőknél nem szabad felfüggeszteni a szoptatást. A tápszerrel táplált csecsemő is kaphatja a megszokott tápszerét, esetleg gyakran kis mennyiséggel kínálva. Szükségtelenek a speciális diéták, kivéve egyes eseteket.

Ritkán, például rotavírus-fertőzés kapcsán károsodnak a vékonybél bolyhai, ezért amikor visszaállunk a tejes étrendre, a tejcukrot nem jól bontja a szervezet. Ilyenkor tejcukorban szegény diétát vezetünk be, vagy az enzimpótlás lehetőségével is élhetünk.
A probiotikumok hatásos kiegészítői lehetnek a kezelésnek. A probiotikumok olyan lacto-, és/vagy bifidobaktériumot tartalmazó készítmények, amelyek jótékony hatást fejtenek ki a belekben, mivel segítenek helyreállítani a bakteriális egyensúlyi állapotot.

#1 Dr.BauerBela

---