Sajgó test,
meggyötört lélek - bántalmazott gyermek
Mindkettő hosszútávú káros következményekkel
jár, mivel a gyerek felé azt az üzenetet hordozza, hogy nem szerethető, az
igényei nem fontosak, és a testével nem önmaga rendelkezik.
Érzelmi erőszak
Érzelmi
erőszaknak számít minden olyan cselekmény, amely a gyerekben
tehetetlenségérzetet, zavarodottságot, félelmet vagy bűntudatot kelt.
Leggyakoribb
példái a gyerek sértegetése, megszégyenítése vagy megalázása (gyakran más
családtagok vagy idegenek előtt is), képességeinek, hobbijainak vagy barátainak
leszólása, elhagyással, örökbeadással vagy egyéb ijesztő dologgal való
fenyegetése, a gyerekkel való kiabálás, ordítozás vagy trágár beszéd,
berendezési tárgyak dobálása, a gyerek számára fontos tárgyak összetörése,
fokozott és indokolatlan kontroll vagy rettegést kiváltó viselkedés a gyerek
mindennapi cselekedetei kapcsán (ruházat, barátok, iskolai jegyek folyamatos és
elnyomó felügyelete), stb.
Gyerek elleni
érzelmi erőszaknak számít a gyerek anyjának bántalmazása is, akár a gyerek
előtt, akár titokban (pl. a másik szobában vagy fojtott hangon) történik.
Testi erőszak
Testi (fizikai)
erőszaknak számít minden olyan cselekedet, amely a gyerek teste, illetve testi
integritása ellen irányul. Ide tartozik a gyerek rázása, dobálása vagy
lökdösése, megpofozása, kézzel vagy bármilyen tárggyal való megütése, megrúgása,
fojtogatása, megégetése, leforrázása vagy hidegnek való kitevése, szobájába
vagy egyéb helyre való bezárása, a lakásból való kizárása, alvás-, táplálék-
vagy folyadékmegvonással történő büntetése, stb.
Szexuális erőszak
Az érzelmi és a
testi erőszakkal ellentétben a gyerekek szexuális bántalmazását nem mindig
kíséri nyílt kényszerítés és erőszak. Az elkövetők gyakran nyílt vagy burkolt
zsarolással, kedveskedéssel vagy megtévesztéssel veszik rá a gyerekeket a
szexuális cselekményekben való aktív részvételre, ezért az ilyen cselekményeket
a szexuális visszaélés vagy abúzus kifejezésekkel szokták megnevezni.
A felek
életkorából és a gyerek függő helyzetéből adódó hatalmi kiegyensúlyozatlanság
miatt a felnőttek és a gyerekek közötti mindennemű szexuális kapcsolat káros és
elfogadhatatlan, még akkor is, ha a gyerek a beleegyezését adta.
A szexuális
erőszak tipikus példái: a gyerek intim testrészeinek fogdosása vagy rávétele,
hogy valakit ilyen helyeken érintsen meg, a gyerek előtti maszturbálás,
pornográf felvételek nézésére vagy abban szereplésre való kényszerítés,
szexuális cselekményekre való rábírás, behatolás.
A gyerekeket a
leggyakrabban nem idegenek molesztálják szexuálisan, hanem családtagok és
közeli ismerősök (szomszéd, családi jó barát, tanár, pap)
http://www.patikamagazin.hu/betegszervezetek/cikkek/cikk/81/9.
http://www.patikamagazin.hu/betegszervezetek/cikkek/cikk/81/9.
Amennyiben az
elkövető szülő vagy nevelőszülő tehát olyan bizalmi személy, akinek mind
erkölcsileg, mind hivatalosan az lenne a feladata, hogy védje és óvja a
gyereket , a szexuális erőszakot incesztusnak nevezzük.
Az incesztus
nemcsak azt jeleni, hogy a gondozó megerőszakolja a gyereket vagy egyéb súlyos
szexuális cselekményt követ el vele; hatásaiban nem kevésbé káros az
úgynevezett incesztuózus hangulat, amikor a gyereket valamelyik szülő
folyamatosan szexualizálja: fejlődő testét szexuális töltettel nézi vagy ilyen
megjegyzéseket tesz, nem engedi, hogy a gyerek magára zárja az ajtót öltözés
vagy a fürdőszobai teendői alatt, a gyerek számára zavaróan meztelenkedik,
féltékenyen felügyeli és kikérdezi a gyerek másik nemmel folytatott viszonyait,
promiszkuitással vádolja (pl. Biztos minden fiúval lefekszel.), stb.
Elhanyagolás
Az elhanyagolás
valamely alapvető szülői feladatnak való nem-megfelelést jelenti, amikor a
gyerek alap testi és lelki igényei figyelmetlenség vagy szándékosság miatt nem
kerülnek kielégítésre:
·
táplálkozás: a gyerek nem kap enni, kiszárad, pénz és
segítség nélkül egyedül kell gondoskodnia bizonyos étkezésekről),
·
ruháztatás: nincs az évszaknak megfelelő ruhája, ruházata
piszkos vagy elhanyagolt,
·
működőképes és élhető életkörülmények biztosítása: a
lakás mocskos és bogaras, nincs fűtés, az alapvető higiénés funkciók nem
működnek, áttekinthetetlen rendetlenség uralkodik, a gyereknek nincs saját
élettere a játékhoz és a tanuláshoz,
·
az életkori sajátosságokat nem figyelembevevő feladatokra
kényszerítés: háztartásvezetés vagy kisebb testvérek gondozásának átruházása,
gyerek tanulmányi haladásának akadályozása vagy nyomon követésének
elmulasztása,
·
szeretetmegvonás: nem figyelni a gyerek örömeinek,
bánatainak figyelmen kívül hagyása, közös programból való kitiltás,
szeretetmegvonással büntetés, szobába zavarás, vagy bezárás,
·
az egészség veszélyeztetése: a gyereket nem orvoshoz
vinni, amikor beteg, allergiájának nem megfelelő ételekkel etetni, testi
adottságait vagy fogyatékát nem figyelembe vevő elfoglaltságokra járatni) stb.
A bántás nem mindig bántalmazás
Sokszor
felmerül a gyereket nevelő felnőttekben a kérdés, hogy ha néha megpofozza a
gyerekét vagy kiabál vele, akkor ő is bántalmazó szülő? Aggodalomra azonban
nincs ok: a bántalmazott gyerekek világosan és pontosan elkülöníthetők az
alapvetően szeretetben és biztonságban élő gyerekektől.
Az a gyerek,
akivel gondozója alkalmanként fáradtsága, idegessége vagy türelmetlensége miatt
kiabál, még nem okvetlenül bántalmazott, hiszen ez önmagában nem bántalmazás,
csak bántás.
Bántalmazásnak
azt nevezzük, amikor valaki:
·
a)Visszatérően és rendszeresen ugyanazokat a bántásokat
követi el egy rábízott gyerek ellen.
·
b)A gyerek bántását jogosultságérzéssel vagy a gyerek
rosszaságával magyarázza, ezért a bántalmazást nem bocsánatkérés és a jövőbeli
szülői viselkedés megváltozása követi, hanem további hasonló szülői túlkapások.
·
c)A gyerek kimutathatóan lelkileg és gyakran testileg is
sérül.
Egy egészséges
és felnőtt személyiségű szülő büntetetés helyett magyaráz, mert nem a gyerek
frusztráló viselkedése által keltett dühe irányítja, hanem az a tudatos döntés,
hogy számára minden körülmény között a gyerek boldogsága és biztonsága az
elsődleges szempont.
Ha egy gyereket
bántalmaznak, viselkedésében és gondolkodásában egy sor eltéveszthetetlen tünet
jelenik meg: tehetetlenséget, rettegést, megalázottságot és bűntudatot érez, és
ezek az érzések a szülői feloldás hiányában az évek során átveszik az
irányítást a gyerek személyiségszerveződése és világlátásának alakulása fölött.
A gyerekbántalmazás hatásai
·
Testi következmények:
o Sebek,
zúzódások, törések
o Az állandó
rettegés és bizonytalanság okozta pszichoszomatikus betegségek: hasmenés,
fejfájás, orvosi ok nélküli súlyos megbetegedések, allergiák kialakulása.
·
Lelki és viselkedésbeli következmények.
o Elmagányosodás,
gátlásosság, belső rosszaságtudat és bűntudat, hamis én kialakulása ( Ha az
emberek megtudnák, valójában milyen vagyok, mindenki eltaszítana. ),
o agresszió a
kortársakkal,
o öngyilkosság
fontolgatása vagy öngyilkossági kísérletek,
o szökési
kísérletek,
o drog- vagy
alkoholfogyasztás, bűncselekmények és bandák felé sodródás.
·
Felnőttkori hatások
o Depresszió,
elmagányosodás,
o nehézkes vagy
nem létező intim kapcsolatok,
o alkohol vagy
drogfüggőség, ismételt önveszélyeztetés (pl. újabb bántalmazó kapcsolatok nem
elhagyása).
Mit tehetek, ha tudom, hogy egy gyereket bántalmaznak?
Az első feladat
a gyerek biztonságának megteremtése amennyire lehet, a nem-bántalmazó
családtagok maximális bevonásával. Ez bizonyos esetekben elég jó megoldás
lehet, ám sokszor nincs a közvetlen környezetben olyan mozgósítható családtag,
vagy éppen ők jelentik a veszélyt. Ilyenkor külső segítségre lesz szükség: akár
a rendőrség, akár a gyerekjóléti szolgálatok munkatársainak személyében.
Fontos tudni,
hogy a 2003. márciusában született 2003/13-as számú rendőrfőkapitányi
intézkedés értelmében a rendőrség köteles minden családon belüli erőszakra
utaló esetben a helyszínre kivonulni, és amennyiben kiskorúak is érintettek,
adatlapot felvenni az ott látottakról, amelyet a helyi gyerekjóléti
szolgálatnak tovább kell küldeniük.
Ha az itt
leírtakon túl további kérdései vannak, az alábbi elérhetőségeken léphet
kapcsolatba segítő szakemberekkel:
·
területileg illetékes gyermekjóléti szolgálat,
·
területileg illetékes rendőrkapitányság áldozatvédelmi
referense,
·
NANE Egyesület segélyvonala: 06 80 505 101 ( minden este
hattól tíz óráig)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése