Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

2015. november 12., csütörtök

Tévhitek a hiperaktivitás, és a figyelemzavar körül



Tévhitek a hiperaktivitás, és a figyelemzavar körül

A kialakult tévhitek a hiperaktivitás körül
A felsorolt tévhitekkel gyakran találkozni. Miért? Mert nem ismerjük kellően a hiperaktív gyerekek világát, gondolkodását.

Mivel az ő viselkedésük eltér a társadalmilag elvárható viselkedéstől, bizony hajlamosak vagyunk sémákban gondolkodni, holott ez nem csak félrevezető, de sok esetben még ront is a helyzeten.

Régen szó se volt arról, hogy ADD, vagy ADHD! Nemzedékek nőttek fel úgy, hogy egyszerűen problémásnak minősítették a rakoncátlan, lenyugodni képtelen gyereket!

Természetesen nem attól lesz jobb, hogy most neve van a gyereknek (a problémának)! De segít elkerülni a kialakult tévhiteket.

Ha a gyermeke nem diagnosztizáltan hiperaktív, vagy figyelemzavaros, de az alábbi tévhitekkel már hosszú ideje kénytelen szembesülni, akkor a gyermek érdekében hasznos a problémák végére járni!

  • A gyereket nem lehet lefárasztani, mintha mindig fel lenne húzva.

A gyerek úgy tűnik, hogy valóban nem fáradt, és nem is lehet lefárasztani. Jól jön neki, ha rendszeresen sportol, de neki is szüksége van a pihenésre. Ugyanúgy, mint a többi gyereknek. Az lehet, hogy nem tud elaludni, de ennek az oka nem az fáradhatatlanság, hanem egy általános izgalom vagy félelem. Figyelje meg, hogy minél fáradtabb a gyerek annál jobban felpörög.

  • A gyerek nem is figyelemzavaros, hiszen annyira leköti a TV, a játék, hogy ki se lehet onnan robbantani.

A gyerek ettől még szenvedhet figyelemzavarban, de a speciális képi világ (TV, számítógépes játékok annyira erős ingerrel bírnak, hogy itt a figyelmük java része erre koncentrálódik. De az iskolában ettől még egy unalmas (látványilag gyenge) órán a gyermek egyszerűen nem tud koncentrálni.

  • Nem hiperaktív, csak nem normális a gyerek, amikor dühöng.

A gyermeke ekkor el felfokozott izgalmi állapotban van, mely során nem érzékeli azt, ami körülötte történik vagy nem úgy, ahogy azt mi várnánk. Utána, ha ráébred, hogy mit tett, akkor gyötri a lelkiismeret furdalás, tehát tudatában van a tette súlyosságának. Aki nem normális utána sem ismeri fel, hogy a viselkedése helytelen volt.

  • Csak akaraterő kérdése, ha akarna, tudna figyelni.



A figyelemzavar egy olyan állapot, mely során az agy működése módosul, és nem képes arra, hogy koncentráltan egy dologra figyeljen. A biológiai háttérmagyarázat nélkül a gyerekek beszámolóira hagyatkozva a következőt képzeljék el:

A világból érkező információk feldolgozásával egyidejűleg az agy nem csak a jelenben történő eseményekre koncentrál, hanem egyszerre több csatornán (felfoghatjuk egy-egy TV képernyőnek is) a múlt, a jövő, az elképzelt világ jellegzetes eseményeit vetíti Önnek, képpel, és hanggal egyszerre. Amelyik adás erősebb ingert bocsát ki, Ön arra fog figyelni. Közben lehet, hogy a háttérben a tanár magyaráz valamit nyelvtanból, de Ön még mindig ezzel az erősebb ingerrel van elfoglalva, és hiába próbál arra hatni, hogy ez változzon, mert tudja, hogy figyelni kéne az órára, egyszerűen képtelen rá. A figyelemzavarban szenvedő gyerekek arról számolnak be, hogy egyszerűen tehetetlenek, nem tudnak mit kezdeni az agyukban zajló eseményekkel. Tehát ők akarnak ezen változtatni, csak nem tudják hogyan.

  • A hiperaktív gyerekek nagyszájúak, és szemtelenek

Lehetséges. Azonban vizsgáljuk meg a jelenséget, egy másik oldalról! A hiperaktív gyerekek sok olyan visszajelzést kapnak, mely őket minősíti, ez rombolja az önbizalmukat. Sok esetben észre sem veszik mások, hogy ők igyekeznek változtatni a problémás helyzeteken, viselkedésükön. De mivel nem kapnak pozitív visszajelzést ezért idegesek, és dühösek. Sok esetben a nagyszájúság mögött egy félénk gyermek húzódik meg, aki a nagyszájúsággal igyekszik pótolni a saját önbizalomhiányát. Más esetekben teljesen befelé fordulóvá válnak, azt gondolhatjuk róluk, hogy gátlásosak, szorongóak, ami igaz is, de sok esetben a hiperaktivitás, vagy a figyelemzavar húzódik meg a háttérben.

  • A hiperaktív, figyelemzavaros gyerekeknek fogalmuk sincs arról, hogy mi történik velük, és mit tesznek a környezetükkel

Amikor dühösek, vagy szétszórtak úgy tűnik, hogy ott sincsenek, csak testben. De közben mi szülők meglepődünk néha azon, hogy a gyerek pontosan vissza tudja idézni a beszélgetéseket, a gesztusokra is emlékszik. És még valami, a hiperaktív, figyelemzavaros gyerek mivel a figyelme sok síkon mozog egyszerre, ezért olyan dolgokat is érzékel, mely felett könnyen elsiklunk. Veszi a másik ember gesztusait, érzékeli, hogy elfogadják őt, vagy sem. Gyakran azért kergül meg, mert azt érzi, hogy nem fogadják el, nem szeretik. Természetesen itt nem a szülői szeretetről beszélünk, hanem a gyermek szubjektív érzékeléséről (Azt érzem, hogy anya nem szeret!)

  • A hiperaktív gyerekek buták

Nem, sőt az átlagnál okosabbak. Az érzelmi intelligenciájuk nem eléggé fejlett, és könnyen bajba sodorják magukat, de az eszük gyorsan vág, ügyesen kombinál dolgokat, a legtöbbjük vizuális, és ezért gyorsan tanulnak. Természetesen az nem jelenthető ki, hogy minden hiperaktív gyermek zseni, itt is, mint minden ember alkotta csoportban vannak gyengébb képességűek is.

  • Majd kinövi a hiperaktivitást vagy a figyelemzavart!

Gyakori, hogy a hiperaktív, figyelemzavaros gyereknek valamelyik szülője látensen (tüneteket nem mutatóan) vagy tünetekkel együtt hiperaktív vagy figyelemzavaros. A felnőttek nem növik ki a hiperaktivitást, legfeljebb megtanulják kezelni. De ettől még számos problémájuk akad a felnőttkorban a hiperaktivitás miatt.

  • A hiperaktivitás öröklődik

Lehetséges. Cáfolni nem tudom, de mi van akkor, ha csak átvesszük a szüleinktől a problémamegoldó készletet, eszköztárat? Mi van akkor, ha a gyerekkel történt események a gyerekben ugyanazt a hatást váltják ki, mint a szülőben? Ez csak annyit jelentene, hogy a gyerek érzékeli a problémát, és ugyanúgy próbálja megoldani, ahogy a szülő kezelte annak idején ezt a helyzetet.

  • A figyelemzavar, és a hiperaktivitás jobban jellemző a fiúkra



A lányoknál is jelentkezik a figyelemzavar, és a hiperaktivitás, csak kevesebb olyan tünetet produkál, ami szemet szúr nekünk felnőtteknek. A lányoknál inkább az álmodozó magatartás jelentkezik, ami akár megszokott, mert ezt várjuk egy lánytól, és nem azt, hogy pörögjön. A szocializációs különbségek miatt kevésbé vezünk tudomást a lányok figyelemzavaráról. A hiperaktivitással viszont más a helyzet, mert, ha egy lány kezd sajtkukacként viselkedni az senki számára nem elfogadható.
#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése