Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

Loading

2016. június 17., péntek

A HÁNYÓ GYERMEK

A hányó gyermek
A gyermekgyógyászati gyakorlatban a leggyakrabban előforduló panaszok, tünetek egyike a hányás. Ez a tünet betegségek egész sorát vezetheti be és bár a leggyakoribb kiváltó oka a vírusfertőzés következtében kialakult gyomor-bél hurut (gastroenteritis), a kortól és kísérő tünetektől függően egyéb betegségek is megfontolandók a hányás hátterében.
A hányás lehet akut, hirtelen jelentkező és krónikus, heteken-hónapokon át gyakrabban vagy ritkábban, de nem múlóan fellépő tünet. A következő pár sorban egy rövid összefoglalást szeretnék adni az akut hányással járó betegségekről és pár szóval felvázolni, mi és miért történik az orvosi rendelőben a hányás miatt érkező gyermeknél, illetve mit tehet a szülő otthon.
Az akut hányás messze leggyakoribb oka, mint már említettem a vírusfertőzés következtében kialakuló gastroenteritis. Mivel azonban egyéb betegség is jelentkezhet hányással, ez alapján az első megválaszolandó kérdés, hogy “Van-e a gyermek kora illetve egyéb tünete vagy a kórlefolyás alapján egyéb ok a háttérben, vagy “csak” gastroenteritisszel állunk szemben?”. Következő lépésként eldöntendő, hogy ” A hányás ellenére megoldható-e a szájon át történő folyadékpótlás?”, valamint az, hogy a folyadékhiány mértéke alapján “Szükséges-e kórházi felvétel intravénás folyadékpótlás céljából?”.
Az első kérdés tehát az, ami a szülőket és az orvost is legjobban foglalkoztatja: mitől hány a gyermek.
Ehhez elengedhetetlen a részletes kórtörténet ismerete és a gyermek alapos vizsgálata. Ez utóbbit azért is hangsúlyoznám, mert nem egyszer szembesülünk azzal a kérdéssel hogy a hason kívül mást miért vizsgálunk, miért “kínozzuk” az egyébként is beteg gyermeket. Mi köze a tüdő meghallgatásának vagy a nyak mozgatásának a hányáshoz? Nos, minderre azért van szükség, mert az alábbi betegségek tüneteit keressük:
  • egyéb fertőzések: húgyúti fertőzések, agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás, középfül gyulladás, tüdőgyulladás, hasnyálmirigy gyulladás – melyeket általában magas láz és a gyulladás gócára utaló specifikus jelek kísérnek
  • sebészi beavatkozást igénylő hasi kórképek pl. vakbélgyulladás, hashártyagyulladás, bélelzáródás, invaginatio, pylorus stenosis, fejlődési rendellenességek – melyek a jellegzetes időbeni kórlefolyás, a gyermek kora és a has betapinthatósága alapján merülnek fel /pl. a pylorus stenosis jellegzetesen hat hetes kor környékén, láz nélkül jelentkező sugárhányás tüneteivel jelentkezik/
  • vesekő – amire a periódusokban jelentkező görcsös hasi fájdalom, derékfájdalom vagy lágyéktájra sugárzó fájdalom irányítja a figyelmet és nem egyszer véres vizelet kíséri
  • gastroesophageális reflux - ami jellemzően láztalan gyermeken, étkezés utáni hányás-bukás formájában jelentkezik
  • anyagcsere betegségek pl. diabetes mellitus – felborult anyagcsere esetén /ún. ketoacidózis állapotában/ akár sebészi beavatkozást igénylő betegség tüneteit is utánozhatja
  • agynyomás fokozódással járó állapotok pl. daganat vagy korábbi fejsérülés miatt kialakult vérzés miatt – a trauma már a kórtörténet felvételekor kiderül, ill. a vizsgálat során idegrendszeri eltéréseket találunk. Az agydaganatokra jellemző az általában reggel jelentkező hányás, fejfájás.
  • ételallergiák pl. tehéntej fehérje érzékenység
  • ételfertőzések, ételmérgezések – gyümölcsleves nyáron?
  • migrén - jellemzően láztalan gyermeken, heves fejfájás kíséretében, bevezető tüneteket követően jelentkezik hányás. Gyakran a családban is van migrénes .
  • mérgezések pl. gomba, gyógyszer – általában a kórtörténet felvételekor derül rá fény
Láthatjuk tehát, hogy számos betegség felmerül a hányás hátterében, melyek között az elkülönítés az orvos feladata, azonban a szülőknek is fontos tudni, hogy vannak figyelemfelkeltő jelek, amik az “egyszerű” gatroenteritis helyett más betegség irányába terelik a gondolkodást, és ezek észlelése esetén nagyon fontos a gyermek minél előbbi orvosi vizsgálata. Ilyen alarmírozó tünetnek számít, ha:
  • a gyermek sugárban hány és/vagy
  • feszes puffadt a hasa, felhúzott lábakkal fekszik és/vagy
  • nagyon magas láz kíséri a hányást és/vagy
  • tarkómerevség alakul ki és/vagy
  • véres hányás jelentkezik
Ilyen esetekben az otthoni kezeléssel kísérletezés nem célravezető, amilyen gyorsan lehet, orvoshoz kell fordulni.
A második kérdés az első megválaszolása után, hogy vajon megoldható-e a szájon keresztül történő folyadékpótlás.
Erre a gyermek kora, a hányások sűrűsége adhatja meg a választ, valamint segít a harmadik kérdés megfontolása is, tudniillik, hogy milyen mértékű a kiszáradás. Sajnálatos módon a folyadékveszteség egy bizonyos mértéken túl hányást provokál, így a kiszáradt gyermek szájon át már biztosan nem “tölthető fel” folyadékkal.
A fenti két kérdésre tehát a betegség lefolyása, valamint a vizsgálat eredménye együttesen megadja a választ. A sápadt-bágyadt, aláárkolt, beesett szemű, száraz nyelvű, acetonos leheletű gyermek, aki 15 percenként hány biztosan kórházi felvételre kerül vénás folyadékpótlás céljából. Természetesen a kórházi ápolás csecsemők és kisded korú gyermekek esetében már sokkal enyhébb jelek esetén is indikált, hiszen egy hányás mennyisége arányaiban a testméretekhez viszonyítva sokkal nagyobb mértékű veszteséget jelent pl. egy csecsemő, mint egy 16 éves serdülő esetében.
Mielőtt mindenki megijedne, szeretném megnyugtatásul elárulni, hogy nem kell minden hányó gyermeknek kórházba kerülni, hiszen – ismétlem – az esetek döntő többségében vírusos fertőzésről van szó (illetve az év végi ünnepek közeledtével meg kell említeni a megszokottól eltérő mennyiségű és összetételű étkezés miatt kialakult hányást is), mely magától múló betegség és megfelelő folyadékpótláson, hányingercsillapításon illetve lázcsillapításon kívül egyéb beavatkozást nem igényel.
Mit tegyünk tehát, amennyiben gyermekünk otthon elkezd hányni?
(és a fenti alarmírozó tünetek nem jelentkeznek!)
Gyakran kínáljuk folyadékkal, lehetőleg az elvesztett mennyiséggel arányosan. Célszerű nem csak egy-egy kortyot, hanem 10-15 percenként fél-egy deciliter folyadékot itatni a gyermekkel, hiszen ha a hányás ismétlődik, az a kortytól illetve a decilitertől is ismétlődni fog, azonban óránként pár korty folyadékkal hosszú távon sokkal kevesebb folyadék pótolható, mint deciliterekkel. A hányással elveszett ionok pótlása céljából, valamint azért, mert a gastroenteritiseket általában a hányás után jelentkező hasmenés is kíséri, célszerűen cukrot, sót és folyadékot egyszerre kell adni, aminek jó módja a ropi etetése és cukros tea itatása. Ezzel a sóbevitel is megoldott, valamint ropi fogyasztása után a szomjúságérzet miatt a gyermekek szívesebben isznak. Természetesen rendelkezésre állnak gyógyszertárban kapható készítmények, melyek a fenti összetevőket megfelelő arányban tartalmazzák . Ilyen pl. a Normolyt por valamint a HIP ORS 200, melyeket érdemes használni. Mindezek mellett gyermekeknek való hányinger csillapító gyógyszer is elérhető kúp formájában (Daedalonetta), ami nem hiányozhat a gyermekes család otthoni gyógyszertárából. “Népi megfigyelés”, de a gyakorlatban látjuk a hatásosságát, hogy a hideg, buborékmentes kóla csillapítja a hányingert, emellett megfelelő mennyiségű cukrot is tartalmaz. Érdemes tehát a gyermekkel 1-2 dl hideg kólát itatni buborék kikeverését követően. Amennyiben az otthoni próbálkozások nem járnak sikerrel, illetve a fent már részletezett egyéb tünetek társulnak a hányással, mindenképpen javasolt az orvos (háziorvos, ügyelet) felkeresése és a továbbiakban az egészségügyi szakember feladata a differenciálás a kórképek között illetve a folyadékhiány felmérése és a gyermek hazaengedésének vagy kórházi felvételének eldöntése.
Kórházi felvétel esetén a szülő első kérdése mindig az, hogy mikor mehetnek haza. Nos, amennyiben a hányást gastroenteritis okozza, addig szükséges a kezelés, amíg a hányás tart és amíg a gyermek megfelelően nem itatható szájon át. Ez általában 1-2 napot szokott jelenteni. Amennyiben más betegség okozza a hányást, az adott betegség kezelésétől függő időtartamig szükséges a gyermeket a kórházban tartani. Ez természetesen betegség függő.
A fenti pár sor nem kimerítő részletességű, hiszen ezzel a témával vaskos könyveket lehetne megtölteni, de remélem, hogy a rövid áttekintés segítségül szolgál kezdő és gyakorló szülőknek egyaránt. A fenti szempontokat azért tartottam kiemelendőnek, mert a gyermekek egészsége és az egészségügyi ellátás optimális kihasználása érdekében azt tartom a legfontosabbnak, hogy míg súlyosan beteg gyermekek a lehető legrövidebb időn belül kerüljenek ellátásra (alarmírozó jelek!), addig a kórházi kezelést nem igénylő, enyhe esetekben a gyermekek otthon, családjuk körében gyógyulhassanak.


#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése