Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

Loading

2017. október 3., kedd

A tartáshibák következményei és megelőzése



A gyermek és serdülőkorban végzett életkorhoz kötött vizsgálatok, pálya és szakmai alkalmasság céljából végzett vizsgálatok során talált rendellenességek sorát a testtartási hibák (egyes vizsgálatok szerint 60-90%) vezetik. A testtartáshiba nem betegség, azonban ha rögzül, akkor a gerinc nem fiziológiás terhelése miatt később, a fiatal felnőttkortól kezdve a gerinc degeneratív elváltozásainak kialakulásához, vagyis a gerinc porckopásához, visszatérő fájdalmakhoz vezethet. A tartáshiba lényege, hogy a testtartás eltér a biomechanikailag helyes tartástól.
A tartáshiba felismerése: a Matthias teszt kivitelezése
Felszólítjuk a gyermeket, hogy egyenesen álló helyzetben szorítsa össze farizmait, húzza be a hasát, zárja a lapockáit, és ezt a helyzetet megtartva egyszerre nyújtsa mindkét karját előre a váll magasságában. Ezt a helyzetet kell megtartania 30 másodpercig. Ha a gyermek kezdetben helyesen áll (lapockái nem emelkednek előre, medencéje nem billen előre), és ezt a testhelyzetet képes 30 másodpercig megtartani, akkor a Matthias tesztet hibátlanul hajtotta végre.
A gyermek izomgyengesége feltételezhető és tartáshibára utal, ha:
– kezdetben még helyesen áll,
– azonban 30 másodpercen belül bármikor megszűnik a lapockák és a medence helyes tartása (lapockái előemelkednek, medencéje előrebillen).
Még kifejezettebb a gyermek izomgyengesége, ha:
– kezdetben sem képes nyújtott karokkal helyesen állni,
– lapockái előre emelkednek, medencéje előrebillen.
Szokták pontokkal is értékelni a Matthias tesztet:
– 0 pont = hibátlan kivitelezés
– 1 pont = kisebb fokú izomgyengeség (első fokú tartásgyengesség)
– 2 pont = kifejezettebb izomgyengeség (másodfokú tartásgyengeség)
A mozgásszervek rendellenességeinek (ezen belül a tartáshibák) megelőzése
Az IS (Idiopathias Scoliosis) és az AIS (Adolescens Idiopathias Scoliosis), valamint a M. Scheuermann betegségeket megelőzni nem tudjuk, megelőzni vagy csökkenteni csak ezek felnőttkori következményeit lehet. A lúdtalp és a tartáshibák megelőzésének módszerei azonban ismertek. A tartáshibák megelőzésére szolgáló már ismertetett módszerek (sok mozgás, az iskolástáska súlyának optimalizálása és helyes használata, az iskolabútorok és a számítógépes munkahely megfelelő kiképzése mellett a tartáshibák megelőzésére szolgáló speciális mozgásanyag iskolai testnevelésbe való integrálása jelent nagy előrelépést.
Tartásjavító torna
A tartáshibák megelőzésére a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását, automatizálást és fenntartását szolgáló speciális mozgásanyagnak az iskolai testnevelés keretében történő rendszeres végzése szolgálja. Mivel az ülő, mozgásszegény életmód folyamatosan ellene hat a helyes testtartásnak, ezért a tartásjavító tornát is éveken át, rendszeresen kell végezni. A speciális mozgásanyag elsajátítására akkreditált pedagógus-továbbképző program működik az ország számos testnevelési tanszékén.
A mozgásanyag végzését a Nemzeti Alaptanterv minden évfolyam testnevelésében előírja, és szerepel a testnevelési kerettantervekben is. Kívánatos, hogy az iskolaegészségügyi szolgálat szorgalmazza, valóban minden gyermek részesüljön ebben az egészségvédő, prevenciós mozgásban.
A talptornát, vagy lábtornát szintén a testnevelés részeként kellene a gyermekeknek elsajátítaniuk, és jó lenne, ha tanulás közben is önállóan végeznék naponta ( bizonyos mozdulatai a padban ülve is elvégezhetők). Bár gyermekkorban még nem jelentkezik a gát gyengesége, mégis az ülő életmód miatt a gázizmok is erősítésre szorulnak, főleg lányoknál. A helyes testtartás alapmozdulata, a medence középállásba helyezése egyúttal a gátizmokat is működteti, erősíti, s ezt a hatást fokozza a tartásjavító torna számos testhelyzete és mozdulata. (A medence középállásba helyezését azzal érjük el, ha a farizmokat megfeszítjük és eközben a hasat behúzzuk. A farizmok erőteljes megfeszítése együtt jár a gát izmainak megfeszülésével is, és ez erősíti ezeket az izmokat.)
A Magyar Gerincgyógyászati Társaság tartásjavító tornájának oktatására és iskolai testnevelésben történő végzésére vonatkozó jogszabályi előírások:
A gerinc és ízületvédelem elméleti és gyakorlati oktatása a tanárképzésben is hangsúlyossá válik, mert az erre vonatkozó előírás megjelenik a Nemzeti Alaptantervben.
A 243/2003. (XII.17.) kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról:
„Testnevelés és sport”, „Alapelvek és célok” alatt:
„A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag alkalmazása minden évfolyamon, a hatékonyság érdekében pontos végrehajtással, a pontos végrehajtás megőrzése mellett a korosztálynak és a tanórán alkalmazott egyéb mozgásanyagnak megfelelően kiegészítve, változatossá téve. Légzőtorna. A gerinc-, és ízületvédelem szabályainak betartása a testnevelési tananyag egészében.”
A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló, 17/2004. (V.20.) OM rendeletben foglaltak szerint:
„A biomechanikailag helyes testtartást tudatosító, kialakító, automatizáló és fenntartó gyakorlatok rendszeres végzése (valamint légzőgyakorlatok) a gimnasztika részeként, testtájanként végighaladva a testtartásért felelős valamennyi izomcsoport erősítését és nyújtását szolgáló mozgásanyagon, a tanév során folyamatosan ismételve, a kiindulási és véghelyzetek pontos megtartására, valamint a lassú és pontos kivitelezésre ügyelve, a hibás kivitelezés javításával, valamint a korosztály jellemzőinek megfelelő illesztéssel a testnevelési óra többi eleméhez.”. (A korábbi kerettantervi rendeletben is szerepel a tartásjavító torna, különböző megfogalmazásokban.)
A 44 /2002. (III.21.) kormányrendelet a testkulturális felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről:
„A testkulturális felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményei:
4.2 Alapozó szakterületi elméleti és gyakorlati ismeretek:
” […] A testnevelő és gyógytestnevelő tanár, a rekreáció, valamint a szakedző szakokon az első témakörben hangsúlyt kell fektetni a gerinc – és izületvédelem elméleti és gyakorlati ismereteire.”
A 46/2003 (IV.16.) Országgyűlési határozattal elfogadott Népegészségügyi Program „Mozgásszervi betegségek csökkentése” című alprogramja az alábbi célkitűzést tartalmazza (megjelent a Magyar Közlöny 2003. évi 38. számban)
„Az iskolai „normál” testnevelésben váljék általánossá a gerinc porckopásos betegségeinek elsődleges megelőzését szolgáló speciális tartásjavító torna rendszeres végzése. Tartáshiba és lúdtalp miatt ne kerüljenek a gyermekek gyógytestnevelésre: mivel a megelőzésnek általánosan kell megvalósulnia, ennek a normál iskolai testnevelésben kell történnie.”
Iskolai testnevelés, gyógytestnevelés, gyógytorna.
Az iskolai differenciált testnevelésre vonatkozó szabályozás és a végrehajtást segítő módszertani irányelv alapja, hogy minden gyermek az egészségi állapotának megfelelő testi nevelésben részesüljön, és a rendszeres mozgásos tevékenységből lehetőleg egyetlen gyermek se maradjon ki.
Az iskolai testnevelésből a gerincbeteg gyermek sem maradhat ki, ha van olyan gyakorlat, amit nem végezhet, arról a szakorvos és gyógytornász tájékoztassa az iskolaorvost.
A gerincbeteg gyermek kezelésének alapvető része az egészségügyi főiskolán képzett gyógytornász által a beteg gyermek részére, egyénileg összeállított és betanított gyógytorna, amelyet otthon naponta kell végezni. Kívánatos a szülő részvétele a betanításon, hogy otthon a gyermeket segítse és ellenőrizze. Helyes, ha időnként a gyógytornász is ellenőrzi, jól végzi-e a gyermek a gyakorlatokat. A gyógytestnevelő a gyógytornásztól eltérő feladatokra képzett, a gyógytornászt nem helyettesítheti.
Mindazonáltal kívánatos, hogy amennyiben az iskolának van gyógytestnevelője, a gerincbeteg gyermek számára előírt gyakorlatokat ő is megismerje, szükség esetén ezek elvégzésében legyen a gyermek segítségére.
Az iskolai testnevelés számára (mint láttuk fentebb) ma már előírás minden évfolyamon a tartásjavító és lábtorna végeztetése. A tartásjavító torna pontos szakmai megnevezése: „A biomechanikailag helyes testtartást tudatosító, kialakító, automatizáló és fenntartó gyakorlatok rendszeres végzése (beleértve a légző gyakorlatokat is) a gimnasztika részeként; testtájanként végighaladva a testtartásért felelős valamennyi izomcsoport erősítését és nyújtását szolgáló mozgásanyagon. Ennek során ügyelni kell a kiindulási és véghelyzetek pontos megtartására, a lassú és pontos kivitelezésre, a hibás kivitelezés javítására.”
A gyakorlatokat a tanév során folyamatosan ismételni kell és a korosztály jellemzőinek megfelelően illeszteni kell a testnevelési óra többi eleméhez. A megfelelő tartásjavító torna rendszeres végzése eredményképpen a gyermek testtartásáért felelős izmai erősödnek és nyúlnak (zsugorodásuk csökken), és ezáltal létrejöhet és automatizálódhat a medence helyes középállása és az izomegyensúly, kialakulhat, automatizálódhat a helyes testtartás, amely – ha folytatódik a mozgásgazdag életvitel – megvédi a gerincet a degeneratív elváltozásoktól.
#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése