A pályaválasztás dilemmái
„Mi leszel, ha nagy leszel?”
Olyan sokszor hallják diákjaink ezt a kérdést..! És a válasz sajnos
egyáltalán nem olyan egyszerű napjainkban, mint volt néhány évvel
ezelőtt. Megváltozott, és szinte áttekinthetetlenné vált az
oktatási/felvételi rendszer, nélkülözhetetlenné vált az élethosszig
tartó tanulás, folyamatos a váltás kényszere. Azt hiszem, a
pályaválasztás életünk egyik legnagyobb, és legfontosabb döntése, amit
komolyan kell átgondolnunk, és kiszámítanunk, megvizsgálnunk, stb.
Sokan már kisgyermekkoruk óta tudni
vélik, melyik a legmegfelelőbb szakma, és a legjobb képzés számukra.
Valószínű azonban, hogy többen vannak azok a középiskolások, akiknek még
a tizenkettedik osztályba lépés idején sem kristályosodott ki igazán,
mik szeretnének lenni majdan. Már tizenegyedikes korukban azzal
foglalkoznak diákjaink, hogy mik a felvételi tárgyak az orvosira, a
képzőművészetire meg a tájépítészeti szakra. Számolgatják pontjaikat,
latolgatják esélyeiket, és eközben számtalan kérdés megfogalmazódik
bennük, mint pl. „Mi lesz, ha nem tudom felvenni ezt a fakultációt? Mi
lesz, ha csak négyes leszek töriből? Mi lesz, ha nagyon megemelik a
ponthatárokat? Mi lesz, ha, mi lesz ha…”
De nem csak a tizenegyedikesek, a tizenkettedikesek érdekeltek a dologban, hanem a tízedikesek, akik fakultáció-választás előtt állnak, a kilencedikesek, akiket most kezd el foglalkoztatni a téma, a nyolcadikosok, akiket érdekel egy-egy tárgy, meg a kis hetedikesek, akik még meg vannak szeppenve, de azért nekik is fontos ez a dolog. Kérdés, hogy lehet-e jól dönteni? Lehet-e az embernek olyan hivatása, hiszen ezt tartjuk a legfontosabbnak, amit szeret, és még jól is fizet? És mi a fontosabb? Az, hogy szeressem, vagy az, hogy megélhessek belőle? Mi kerüljön előtérbe?
Pályát választani több mint egyszerűen eldönteni, mivel fog az egyén a jövőben pénzt keresni. A választott foglalkozás kihat az ember egész életmódjára, és a sikeres karrierépülés az egyén jólléte szempontjából igen fontos. Elengedhetetlen, hogy a fiatal idejekorán elkezdjen tájékozódni a pályalehetőségek felől, és a lehető legtájékozottabban lépjen a munkaerőpiacra. A fiatalok többsége még mindig külső hatásra választ pályát, pedig hosszútávon csak a belső hajtóerő és az érdeklődés okoz elégedettséget és tartja szakmájukban a munkavállalókat. A fiatalokat tanulmányaik alatt a folyamatos megfelelési kényszer viszi előre. A főiskolára vagy egyetemre való bejutáshoz szükséges pontok megszerzése (sokszor kényszeres hajszolása) mellett nem jut idejük alaposabban körülnézni a világban. Kevesen tájékozottak a személyiségükhöz, érdeklődési körükhöz illő foglalkozásokról. A pályaválasztásban erősen érződik a család hatása. Emellett megjelent, és egyre erősebb befolyásoló tényező a média. Jelenleg nincs biztos szakma és diploma, a XXI. század munkavállalójának egyik legfontosabb tulajdonsága a megújulás képessége. A fő okok: a munkaerőpiac instabilitása, valamint a bizonytalanná vált foglalkoztatás. A frissen végzetteknek életük folyamán valószínűleg tucatnyi munkahelyen kell majd bizonyítani az alkalmasságukat. A továbblépéshez még további képzésekbe kell beruházniuk, mert nem szalaszthatják el a kínálkozó lehetőségeket. Ezért fontos, hogy a pályaválasztás előtt megfelelően mérlegeljünk, mérjük fel képességeinket és lehetőségeinket. Bár a szülők ma már az óvoda választására is komoly hangsúlyt helyeznek, a pályaválasztás jövőre is kiható döntésével inkább középiskola után szembesül a továbbtanuló.
Sokan gondolják úgy, hogy diploma nélkül ma már nem boldogulnak. Azonban egy rosszul megválasztott irány, divatból választott szakma sem jelent jó kezdést a szakmai pályafutáshoz. A szülői nyomásra választott életpálya pedig a legritkább esetekben. Magyarországon a pályaválasztási tanácsadás igénybevételi lehetősége annyira szűkös, és a szülők gyakran annyira tájékozatlanok, hogy a magyar fiatalok sok esetben csak néhány szakmát látnak maguk előtt. Továbbtanulási szándékaik ennek megfelelően alakulnak: a legtöbben mérnökök, közgazdászok vagy jogászok szeretnének lenni. Pedig az élethosszig tartó tanulást elváró munkaerő piaci igények követésével jól felépíthető a pályaválasztási szakma számára már évtizedek óta ismert elv: egy személyiség - sok tucat foglalkozás.
Jelentősen csökkenthető a rossz választás veszélye, ha a fiataloknak sikerül meglelniük az érdeklődési körüknek megfelelő tevékenységi területet - függetlenül attól, hogy mekkora az adott terület társadalmi megbecsülése és a vele szerezhető bevételek. A fiatalokat leginkább az egyes szakmák jól csengő nevei, a presztízs és az anyagi vonzatok motiválják, sokszor ezért is választanak rosszul.
De nem csak a tizenegyedikesek, a tizenkettedikesek érdekeltek a dologban, hanem a tízedikesek, akik fakultáció-választás előtt állnak, a kilencedikesek, akiket most kezd el foglalkoztatni a téma, a nyolcadikosok, akiket érdekel egy-egy tárgy, meg a kis hetedikesek, akik még meg vannak szeppenve, de azért nekik is fontos ez a dolog. Kérdés, hogy lehet-e jól dönteni? Lehet-e az embernek olyan hivatása, hiszen ezt tartjuk a legfontosabbnak, amit szeret, és még jól is fizet? És mi a fontosabb? Az, hogy szeressem, vagy az, hogy megélhessek belőle? Mi kerüljön előtérbe?
Pályát választani több mint egyszerűen eldönteni, mivel fog az egyén a jövőben pénzt keresni. A választott foglalkozás kihat az ember egész életmódjára, és a sikeres karrierépülés az egyén jólléte szempontjából igen fontos. Elengedhetetlen, hogy a fiatal idejekorán elkezdjen tájékozódni a pályalehetőségek felől, és a lehető legtájékozottabban lépjen a munkaerőpiacra. A fiatalok többsége még mindig külső hatásra választ pályát, pedig hosszútávon csak a belső hajtóerő és az érdeklődés okoz elégedettséget és tartja szakmájukban a munkavállalókat. A fiatalokat tanulmányaik alatt a folyamatos megfelelési kényszer viszi előre. A főiskolára vagy egyetemre való bejutáshoz szükséges pontok megszerzése (sokszor kényszeres hajszolása) mellett nem jut idejük alaposabban körülnézni a világban. Kevesen tájékozottak a személyiségükhöz, érdeklődési körükhöz illő foglalkozásokról. A pályaválasztásban erősen érződik a család hatása. Emellett megjelent, és egyre erősebb befolyásoló tényező a média. Jelenleg nincs biztos szakma és diploma, a XXI. század munkavállalójának egyik legfontosabb tulajdonsága a megújulás képessége. A fő okok: a munkaerőpiac instabilitása, valamint a bizonytalanná vált foglalkoztatás. A frissen végzetteknek életük folyamán valószínűleg tucatnyi munkahelyen kell majd bizonyítani az alkalmasságukat. A továbblépéshez még további képzésekbe kell beruházniuk, mert nem szalaszthatják el a kínálkozó lehetőségeket. Ezért fontos, hogy a pályaválasztás előtt megfelelően mérlegeljünk, mérjük fel képességeinket és lehetőségeinket. Bár a szülők ma már az óvoda választására is komoly hangsúlyt helyeznek, a pályaválasztás jövőre is kiható döntésével inkább középiskola után szembesül a továbbtanuló.
Sokan gondolják úgy, hogy diploma nélkül ma már nem boldogulnak. Azonban egy rosszul megválasztott irány, divatból választott szakma sem jelent jó kezdést a szakmai pályafutáshoz. A szülői nyomásra választott életpálya pedig a legritkább esetekben. Magyarországon a pályaválasztási tanácsadás igénybevételi lehetősége annyira szűkös, és a szülők gyakran annyira tájékozatlanok, hogy a magyar fiatalok sok esetben csak néhány szakmát látnak maguk előtt. Továbbtanulási szándékaik ennek megfelelően alakulnak: a legtöbben mérnökök, közgazdászok vagy jogászok szeretnének lenni. Pedig az élethosszig tartó tanulást elváró munkaerő piaci igények követésével jól felépíthető a pályaválasztási szakma számára már évtizedek óta ismert elv: egy személyiség - sok tucat foglalkozás.
Jelentősen csökkenthető a rossz választás veszélye, ha a fiataloknak sikerül meglelniük az érdeklődési körüknek megfelelő tevékenységi területet - függetlenül attól, hogy mekkora az adott terület társadalmi megbecsülése és a vele szerezhető bevételek. A fiatalokat leginkább az egyes szakmák jól csengő nevei, a presztízs és az anyagi vonzatok motiválják, sokszor ezért is választanak rosszul.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése