A lányok nemi
érése
A nőiességgel, a női szereppel való azonosulás lelkileg és
testileg meghatározó időszaka a kamaszkor. A fiatal lányok többsége örömmel
szemléli a változásokat a testén, még akkor is, ha ennek az átalakulásnak
természetesen vannak kevésbé kellemes velejárói is. Ilyenkor merül fel
legintenzívebben az a kérdés is, hogy ki vagyok én, és milyen szeretnék lenni?
Azt azonban tartsuk szem előtt, hogy a biológiai érettség nem egyenlő a lelki
érettséggel.
A nőiességgel, a női szereppel való azonosulás lelkileg és
testileg meghatározó időszaka a kamaszkor. A fiatal lányok többsége örömmel
szemléli a változásokat a testén, még akkor is, ha ennek az átalakulásnak
természetesen vannak kevésbé kellemes velejárói is. Ilyenkor merül fel
legintenzívebben az a kérdés is, hogy ki vagyok én, és milyen szeretnék lenni?
Azt azonban tartsuk szem előtt, hogy a biológiai érettség nem egyenlő a lelki
érettséggel.
A kamaszkorban alakulnak ki azok a szembetűnő testi
különbségek, amelyek a nőies vagy férfias megjelenést hozzák létre. Ezek a
másodlagos nemi jellegek. Lányoknál a legmeghatározóbb az emlő fejlődése, amely
sokszor túlzott figyelmet – akár szorongást is – vált ki belőlük. Alig van
kamaszlány, aki éppen elégedett lenne a melle alakjával vagy nagyságával.
A nemi érés kezdetekor először a bimbó domborodik ki, majd a
bimbóudvar kiterebélyesedik. Ezt követően az emlőmirigyek, majd a zsírszövet
szaporodásának következtében az emlő egésze növekszik. Érdekes módon a bal emlő
fejlődése általában valamivel megelőzi a jobbét. Kisfokú alak- és méretbeli
eltérés a két emlő között a serdülőkor után is megmaradhat. Az emlőnek külön
jelentőséget ad, hogy a nőiesség egyik feltűnő jele, sőt szimbóluma. Alakja és
nagysága részben genetikai, részben külső hatásoktól (pl.: életkor,
táplálkozás) függ.
A szeméremszőrzet kialakulása általában az emlő fejlődésével
párhuzamosan történik, noha a serdülőkor kezdetének első jele az emlőbimbók
kiemelkedése szokott lenni. A szeméremszőrzet először a nagyajkakon, majd a
szeméremdombon jelenik meg. Ezt követően alakul ki a lányok jellemző
háromszög-alakú fanszőrzete. A hónaljszőrzet később, általában az első havi
vérzés után nő ki.
A szeméremtest lényegében a lányok külső nemi szervét, tehát
a szeméremszőrzettel borított szeméremdombot, a nagy- és kisajkakat, a csiklót
és a hüvelybemenetet foglalja magában. Serdülőkorban a szeméremtest
alakváltozása elsősorban a zsírlerakódás következménye. Elsőként a nagyajkak
növekedése figyelhető meg, amely így befedi a kisajkakat. A hüvelybemenetet a
hüvely felé a szűzhártya határolja.
A hüvely a serdülés időszakában megnyúlik és tágabb is lesz,
de ami még fontosabb: megindul a biológiai működése. A hüvely belső borítása
hám, így eltérően a száj és más testüregek nyálkahártyájától, inkább a bőrhöz
hasonlítható. Élénk rózsaszínű és nedves, mint a testüregek általában. Tejsavat
termelő baktériumok laknak benn, ezért savas kémhatású a hüvelyváladék. A savas
pH a hüvelybe kerülő kórokozókkal szemben védelmet nyújt.
A nemi működés nyilvánvaló jele lányoknál a menstruáció. Az
első menstruáció általában 12 és 13 életév között jelentkezik. Amennyiben a
lány 16 éves koráig sem menstruál, érdemes egy gyermeknőgyógyászt felkeresni. A
nemi életet élő lányoknál a havi vérzés negatív terhességi próbaként is
értékelhető, ezért a vérzés elmaradásakor mindig ki kell zárni a terhességet.
Az első vérzés után átlag 1,5 év alatt válik rendszeressé a havi vérzés, mely
ezután átlag 23 és 35 naponta lép fel az első naptól számítva.
A havi vérzés a méhhel kapcsolatos, de a ciklikus változások
egyéb jelei az egész szervezetben megfigyelhetők. A nemi ciklus közvetlen
kiváltója a petefészekben termelődő hormonok (tüszőhormon és sárgatest hormon).
A nemi érés valószínűleg attól indul meg, hogy az agy szexuális központjának az
érzékenysége csökken a tüszőhormonnal szemben. Emiatt a szexuális központban
egy speciális szabályozó hormon termelődik, és így beindul a lányok ún.
biológiai órája, amely nemzőképes korukban a jellemző nemi-ciklust irányítja.
Bár a nők életében mintegy 500 nemi-ciklussal lehet
számolni, többségük azonban csak 1-3 gyermekre vállalkozik. A nők
nemi-ciklusának döntő többségében a méhnyálkahártya leválik, bekövetkezik a
havi vérzés. Ez a tüsző- és sárgatest hormon szintjének együttes leesésére
vezethető vissza.
A nemi-érés szabályozása tehát bonyolult, soktényezős
folyamat. Bármely szokatlan hatás (stressz, betegség, utazás stb.) a normál
ciklus zavarához vezethet. A nagyon sovány lányoknál az első havi-vérzés később
vagy egyáltalán nem jelentkezik. Versenyszerűen sportolóknál, balett
táncosnőknél gyakran marad ki a menstruáció. Ennek oka, hogy kutatások szerint
a havi vérzés jelentkezéséhez az szükséges, hogy a felnőttkori testmagasságot
közel elérő lányok testtömegének közel egynegyedét zsírszövet tegye ki. A nemi
érés előtt a sovány testtömeg (izomzat, csont, bőr, zsigerek) és a zsírszövet
aránya 5:1-hez, az első vérzés bekövetkeztekor 3:1-hez. A későbbiekben a
szabályos ciklus és a termékenység feltétele, hogy a testtömeg 28%-át
zsírszövet alkossa a nőknél. Fontos ezt hangsúlyozni, hiszen részben a divatos
karcsú (sovány) szépségideálból adódó étkezési zavarok éppen a serdülőkorú
lányokat súlyosan veszélyeztetik. Pedig valószínűleg már az ősi kultúrák is
sejtették a termékenység és a női zsírszövet összefüggését, hiszen az ősi
termékenység szimbólumok meglepően kövér nőket ábrázolnak.
Ha nem is ezt az ideált követjük, fontos, hogy a nőiesség
elfogadása, a női szereppel való azonosulás egyben a női domborulatok, a női
alkat puhaságának felvállalását is jelenti.
Dr. Erős Erika – szexuál-pszichológus
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése