Éjszakai rémálmok és
felriadások
- Az éjszakai rémálmok és felriadások félelmetesnek tűnő élmények mind a gyermeknek, mind a szüleinek. Remélem a cikkem segít eloszlatni az ezzel kapcsolatos tévhiteket, és segít megtalálni a megoldást.
Fontos az elején
tisztázni, hogy az éjszakai felriadás és az éjszakai rémálom két különböző
dolog.
Először beszéljünk az
éjszakai felriadásokról:
Általában az éjszaka
első felében fordul elő, a kisgyermek hirtelen felül az ágyban, kiabál, sír,
szemeit tágra nyitja, izzad, remeg, dobálja magát. Pár perc alatt megnyugszik
és alszik tovább, másnap pedig a történtekre nem emlékszik. Az éjszakai
felriadás alatt a gyermek valójában nem ébred fel, ha felébresszük,
akkor zavart, nem tudja, hogy mi történt vele. A felriadás mindig a mély alvási
fázisban következik be, ilyenkor nem álmodunk és nagyon nehezen vagyunk
felébreszthetőek.
Mik a jellemzők
az éjszakai felriadásokra?
- 4-12 éves korban a leggyakoribb,
- a gyermekek néhány százalékánál fordul elő rendszeresen, de egy-egy alkalommal sok gyermeknél jelentkezik,
- kamaszkorra általában megszűnik,
- gyakran társul alvajárással,
- általában az éjszaka első felében jelentkezik.
Mi okozza az éjszakai
felriadásokat?
Az éjszakai
felriadások fő oka a nem megfelelő minőségű vagy mennyiségű alvás. Ami kiváltja a
problémát, az
- stresszes helyzetek, változások a gyermek életében (kevesebb alvás, szorongás)
- nem a megszokott alvási körülmények (új ágy, nyaralás)
- lázas állapot
- erős zajok vagy fények (nehéz elalvás, felébredések éjszaka)
Gyakran társul alvási apnoéval, nyugtalan láb
szindrómával, migrénnel, és fejsérülések kapcsán is kialakulhat.
Mit tehetünk, hogy
megelőzzük az éjszakai felriadásokat?
Fontos
kihangsúlyozni, hogy bár félelmetesnek tűnik, az éjszakai felriadások önmagában
nem ártanak a gyermeknek. Ami inkább a gondot jelenti, azok a következmények: a
nappali álmosság, a félelem az elalvástól, illetve ha a felriadás alatt
veszélyes dolgokat csinál a gyermek: leesik az ágyról, dobálja magát és
megsérül, vagy agresszív másokkal szemben.
Legfontosabb, hogy ne
keltsünk félelmet a gyermekben. Miután ő nem emlékszik az éjszaka
történtekre, ne ecseteljük neki reggel, hogy mennyire megijedtünk az éjjel. Ha
félni fog az elalvástól, az éjszakáktól, azzal csak rontunk a helyzeten.
Fontos, hogy az esték
nyugodtan teljenek, legyen idő a felpörgött kisgyermeknek megnyugodni
elalvás előtt. Próbáljuk csökkenteni a tévé és a számítógép képernyője előtt
töltött időt, helyette inkább beszélgessünk a gyermekkel, ezzel is oldva a
benne felgyülemlett stresszt.
A gyermek életkorának
megfelelő mennyiségű alvás biztosítása a legfontosabb teendő.
Ha gyakran fordul elő
az éjszakai felriadás, akkor érdemes naplót vezetni az alvásokról, az aznapi
eseményekről, ennek segítségével könnyebben rájövünk, hogy mik a kiváltó
tényezők.
Arra is figyeljünk,
hogy teremtsük meg a biztonságos alvási körülményeket az éjszakai felriadások
idejére is. Használjunk sarokvédőket az ágy melletti éles bútorszéleknél, ne
aludjon emeletes ágyban a gyermek, legjobb ha egy alacsony matracon
alszik, ahonnan nem tud leesni. Ha alvajárással is társul a felriadás, akkor
még fontosabb az elővigyázatosság. Legyen egy csengő vagy valamilyen riasztó a
gyermekszoba ajtajánál, hogy biztosan felébredjünk, ha éjszakai kóborlásra
indul a gyermekünk. Figyeljünk a lépcsők biztonságára, az ajtók, ablakok
zárására is.
Mit tegyünk, ha
éjszaka felriad a gyermek?
Ne ébresszük fel a
gyereket, beszéljünk hozzá lassan és nyugodtan, próbáljuk óvatosan
megakadályozni, hogy kárt tegyen magában vagy másokban. Néhány perc elteltével
általában magától megnyugszik, akkor visszafektethetjük aludni.
Ha a felriadás
gyakran jelentkezik és mindig ugyanabban az időben, az is bevált módszer, hogy
előtte 15-30 perccel felébresztjük a gyermeket és pár percig nem hagyjuk
visszaaludni.
Mikor szükséges
orvosi kivizsgálás?
- ha a felriadások egyre gyakoribbak
- ha kamaszkorra sem szűnnek meg
- ha betegséget gyanítunk a háttérben (alvási apnoé)
- ha negatívan befolyásolják a gyermek alvását (keveset alszik, fél aludni)
- illetve bármilyen esetben, ha a kivizsgálás megnyugtat minket vagy a gyermekünket az esetek kezelésével kapcsolatban.
Éjszakai rémálmok:
Általában az
éjszaka második felében jelentkezik, mikor többet álmodunk. Az éjszakai
felriadásoktól abban különbözik, hogy itt egy rossz álom után tényleges
felébredés történik, és az álomképekre emlékszünk is, tudjuk, hogy miért
ébredtünk fel. Gyermekeknél 3-6 éves kor között a leggyakoribb, kamaszkorra itt
is csökken az előfordulás. Kisebb gyermekeknél nehéz a rémálmok és az éjszakai
felriadások elkülönítése, hisz mindkét esetben azt látjuk, hogy a gyermek
hirtelen felkiált, felsír, nyugtalan, izzad vagy reszket. Ami segíthet
eldönteni: ébren van-e a gyermek vagy inkább úgy tűnik, mintha aludna és hogy
emlékszik-e arra, hogy mi történt az éjszaka.
Mi okozhat
rémálmokat?
- Stressz
- Trauma, negatív életesemények
- Félelem, aggódás
- Kialvatlanság
- Alkohol, droghasználat
- Pszichiátriai kórképek
Hogyan előzhetőek meg
a rémálmok?
Sokat segít ebben az
esetben is az alvásnapló vezetése. Nagyon fontos, hogy beszéljünk a
gyermekkel a rémálmairól, hogy miről szóltak, mit érzett közben, szerinte miért
álmodik rosszakat. Ha a háttérben a kisgyermek számára szomorú vagy félelmetes
esemény húzódik meg (haláleset, válás a családban), akkor érdemes szaksegítséget
kérni az esemény feldolgozásához. Ha a gyermek fél este lefeküdni,
elaludni, akkor érdemes vele maradni, míg elalszik, adhatunk neki szörnyűző
plüssállatot, használhatunk éjjeli fényt, nyitva hagyhatjuk a gyermekszoba
ajtaját, és a közös szoba is segíthet.
Orvosi kivizsgálásra szintén szükség
lehet, ha a gyakori rémálmok miatt a gyermek nem akar aludni, vagy valamilyen
betegséget sejtünk a háttérben.
Kérdésed van,
tanácsra van szükséged?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése