Ezek az influenza tünetei és kezelési lehetőségei
Az influenza az egyik leggyakoribb,
nagy tömegeket érintő, gyorsan terjedő vírusos légúti megbetegedés. Fontos,
hogy a gyógyulásunk érdekében tisztában legyünk a terjedésével, a tüneteivel és
a gyógymódokkal!
Jelentőségét a megbetegedettek magas
száma, és a nagyszámú, esetenként halálos kimenetelű szövődmények adják.
Hazánkban minden évben a késő-ősztől kora-tavaszig terjedő időszakban lépnek
fel influenzajárványok, melyek 2-3 évenként több százezer megbetegedést
okoznak. Ezeket a visszatérő járványos megbetegedéseket szezonális influenzának
nevezzük.
A
kórokozó
Az influenzavírusnak három típusa
ismert, az A, B és C típus. Közülük a B és a C kevéssé változékony, kisebb
szezonális járványokért, közösségekben előforduló légúti megbetegedésekért
felelős, a klinikai tünetek, főleg a C típus esetén, kevéssé súlyosak, a
betegség általában pár nap alatt gyógyul. A nagyobb járványokért az A típus
a felelős.
Az influenza A vírusnak számos
altípusa van, melyeket két felszíni fehérjéje alapján különíthetünk el. Az
egyik fehérje a haemagglutinin (H), melynek döntő szerepe van abban, hogy
milyen sejteket képes a vírus megfertőzni, beleértve azt is, hogy milyen
élőlényt (madarakat, emlősállatokat, embereket) tud megbetegíteni. A másik
fehérje a neuraminidáz (N), mely a sejtekben felszaporodott vírus sejtből való
kilépéséért és terjedéséért felelős. A H fehérjének 16, az N-nek 9 változata
ismert. Emberről emberre terjedő járványokért a H1N1, a H2N2 és a H3N2
altípus a felelős. Súlyos emberi megbetegedést, közel 60 %-os halálozást
okozhat a madarak H5N1 influenza vírusa.
Vírusfertőzés
és immunválasz
Az immunrendszer
felismeri a vírus felszíni fehérjéit, ellenük antitesteket, az adott fehérjével
reagálni képes ellenanyagokat termel. Az antitestek a felszíni fehérjékhez
kötődve meggátolják azt, hogy a vírus újabb sejteket fertőzzön meg, ezáltal a
beteg meggyógyul. Influenza esetén a kellő mennyiségű antitest termelése
körülbelül 7 napot vesz igénybe, ez magyarázza azt, hogy az influenza egy hét
alatt lezajlik. A vérkeringésben tartósan jelelevő antitestek védelmet
nyújtanak az azonos felszíni fehérjét hordozó vírus ismételt támadása ellen,
ezt nevezzük kórokozó specifikus immunitásnak.
Az influenza A vírus szaporodása
során viszonylag gyorsan képes megváltoztatni felszíni fehérjéinek szerkezetét.
Ennek alapja a vírus génállományában bekövetkező kis változás (pont-mutáció),
amely kihat a felszíni fehérjék szerkezetére is. A felszíni fehérjék kis
változása is elég ahhoz, hogy a korábbi fertőzés során termelődött antitestek
már nem nyújtanak biztonságos védelmet. Minél nagyobb mértékű a felszíni
fehérjék változása, annál inkább csökken a korábban megszerzett immunitás. Nő
a vírussal szemben fogékony személyek száma, akik között a vírus tovább
terjedhet. Ez a magyarázata a vissza-vissza visszatérő szezonális járványoknak.
Ennél sokkal mélyrehatóbb genetikai
változás jöhet létre kétféle influenzavírus kereszteződése során. Ez a ritka
esemény akkor következhet be, ha ugyanaz a sejt egymástól eltérő
influenzavírusokkal fertőződik, amelyek párhuzamos szaporodásuk során egész
gén-szakaszokat cserélhetnek ki egymással. A géncsere olyan új influenzavírust
eredményezhet, amely ellen a világ népességének túlnyomó többsége védtelen,
elterjedve világjárványt, pándémiát hozhat létre. Természetesen ennek
alapfeltétele az is, hogy a kórokozó influenza vírus olyan altípusba tartozzon,
amely képes az emberi légúti nyálkahártya-sejteket megfertőzni és
emberről-emberre terjedni.
Az
influenza tünetei
Hazai tapasztalatok eddig leginkább
a szezonális influenzával vannak, ezért elsőként a szezonális influenza
lezajlását, szövődményeit ismertetjük. Az influenza lappangási ideje a fertőzéstől
számítva néhány óra, 1-2 nap. A betegségre kezdetben sokkal inkább
jellemzőek az általános panaszok, mint a légúti tünetek.
Hirtelen kezdődő láz,
gyakran hidegrázással, borzongásokkal, fejfájás, végtag- vagy izületi
fájdalmak, szegycsont körüli fájdalom, fáradtság, rossz közérzet, étvágytalanság a kezdeti panaszok.
Gyermekkorban gyakori az émelygés, hányinger, hányás, olykor hasmenés is.
Kétségtelen, hogy nem ritka a száraz köhögés, mely csak később válik
hurutossá, kaparó érzés a torokban, toroklobosság, később orrfolyás is
felléphet. Fokozatos kezdet, láztalanul vagy hőemelkedéssel kísért hurutos
köhögés, nátha inkább más légúti vírusfertőzésre utal.
A tünetek rendszerint 3-4 nap alatt
javulnak, a betegség az esetek túlnyomó többségében egy hét alatt gyógyul.
Szövődmények nem gyakoriak, bár a betegek igen magas száma miatt nagy a
jelentőségük.
Az influenza rendszerint magas
lázzal jár Forrás: shutterstock.com
Szövődmények
Másodlagos, bakteriális tüdőgyulladás: a szezonális
influenzával összefüggő halálozás fő oka. Az influenzavírus a légúti
nyálkahártyákat károsítja, ez kaput nyit a baktériumok behatolásának. A
vírusfertőzés által legyengített szervezetben a baktériumok súlyos
tüdőgyulladást (pneumónia) okoznak. Különösen veszélyeztetettek a csecsemők, az
idősek (a halálesetek 80 %-a 60 évesnél idősebb!), a krónikus tüdő-, szív-,
máj- vagy vesebetegségben szenvedők, cukorbetegek, valamint a bármely okból
csökkent védekezőképességűek (immunhiány állapot). A tüdőgyulladás rendszerint
a láz csökkenése után 1-3 nappal jelentkezik, ismét emelkedő láz, köhögés,
nehézlégzés, mellkasi szúró fájdalom hívhatja fel rá a figyelmet.
Elsődleges, virális tüdőgyulladás: ritka, de igen magas halálozású szövődmény. Fokozottan
veszélyeztetettek az immunkárosodottak, de az esetek egy részében olyan fiatal
felnőttekben is előfordul, akik nem tartoznak semmilyen fokozott kockázati
csoportba. Az influenza akut szakában (2-5. nap) jelentkezik: fokozódó
nehézlégzés, véressé váló köpet hívja fel rá a figyelmet. Fizikális
vizsgálattal alig ismerhető fel, a mellkasröntgen jellemző elváltozásokat
mutat. Általában súlyos lefolyású, intenzív osztályos ellátást igényel, az
antibiotikumok hatástalanok
Középfülgyulladás, arcüreg
gyulladás: csecsemő- és kisdedkorban
viszonylag gyakori szövődmény. Antibiotikumokkal jól kezelhető.
Reye-szindróma: igen ritka, de magas halálozású szövődmény, amely szinte
kizárólag gyermekkorban (16 éves kor alatt) fordul elő. Jellemzője a központi
idegrendszeri érintettségre utaló zavartság és a súlyos májkárosodás jelei.
Főleg azokban a gyerekekben fordul elő, akik influenza során szalicil tartalmú
gyógyszert (aspirin, kalmopyrin) kapnak. Ezért ezek adása gyermekkori
influenzában kerülendő, más lázcsillapítót kell választani, ha szükséges.
Pándémiás
(H1N1) influenza
A Mexikóban és az Egyesült
Államokban 2009. március-áprilisban felbukkant vírus. A megfigyelések alapján a
pándémiás vírus okozta megbetegedések lezajlása hasonló a szezonális
influenzához. Eltérés a hosszabb lappangási idő (2-7 nap), és a kormegoszlás: a
betegség leggyakoribb az iskolás- és különösen a fiatal felnőttkorban.
Lehetséges, hogy ez elsősorban abból adódik, hogy az utóbbi korosztály többet
utazik külföldre (járvánnyal sújtott országba), ahol fertőződnek és hazahozzák
a betegséget. A kormegoszlással is összefügg, hogy a legtöbb fertőzés enyhe,
magától gyógyul. Súlyosabb lefolyásra, másodlagos bakteriális
tüdőgyulladásra kell számítani, ha az influenzás krónikus alapbetegségben
szenved (lásd szezonális influenza). Kiemelt odafigyelést igényelnek a
csökkent védekezőképességű, immunhiányos személyek, akik az antibiotikumokkal
nem gyógyítható elsődleges virális tüdőgyulladásra lehetnek hajlamosak. Külön
kiemelendő a várandós anyák veszélyeztetettsége, amely többszörösen meghaladja
az átlagos népességét.
Az
influenza kezelése
Az enyhe esetek nem igényelnek
speciális kezelést. Ágynyugalom elősegíti a gyógyulást, fontos a megfelelő folyadékpótlás
(különösen gyermekkorban, amikor az influenza gyomor-béltüneteket okoz). A
megfelelő lázcsillapítás (acetaminophen, ibuprofen jó hatású,
gyermekkorban ne alkalmazzunk aspirint!) javítja a tüneteket. Mindenképpen
célszerű orvoshoz fordulni, ha a betegnek krónikus alapbetegsége van, ha
terhes, ha 1 évesnél fiatalabb, ha állapota hirtelen rosszabbodik, ha 5 nap
után nem javul az állapota.
Külön odafigyelést igényelnek a
fokozott kockázatú csoportokba tartozók, akiknél abban az esetben, ha hazánkban
is járványos terjedésnek indul az új pándémiás vírus, az influenza első
tüneteinek jelentkezésekor el kell kezdeni a vírusellenes kezelést. Tüdőgyulladásra
utaló jelek esetén ezt a kezelést megfelelő antibiotikumok adásával kell
kiegészíteni.
Megelőzés
Az influenzavírust a beteg a
klinikai tünetek kezdetétől annak végéig (általában 7 napig) üríti
orrváladékával és köhögés közben képződött cseppekkel. 1 méteren
belüli kontaktus a beteggel fokozott fertőzési veszéllyel jár. A kockázati
csoportokba tartozók kerüljék a betegekkel való szoros kontaktust, ha ez nem
kerülhető el, szájmaszk használata megakadályozhatja a cseppfertőzést.
Átmenetileg a váladékkal szennyezett kezek és tárgyak is terjeszthetik a vírust.
Gyakori késmosás (szappannal és meleg vízzel), az esetlegesen szennyezett
tárgyak (a beteg által is megfogott kilincs) tisztítása szokásos
tisztítószerekkel megfelelő hatású.
Specifikus profilaxist biztosít a védőoltás,
melyet feltétlenül javasolunk minden magasabb kockázatú csoportba tartozó
személynek, de ne felejtkezzünk el arról, hogy egészséges, nem immunhiányos
fiatal felnőttekben is kialakulhat életveszélyes tüdőgyulladás
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése