Szeszélyes a gyerek – 1. rész

2012.12.28.

Szeszélyes – mi mindent jelenthet ez a jelző egy gyermek esetében! Mielőtt beskatulyáznánk szeszélyes csemeténket, gondoljuk át jól, hogyan segíthetnénk rajta.

Mi hajtja ezeket a gyerekeket, hogy addig provokálják a szüleiket, amíg azok ki nem borulnak? Miért akarják felhívni magukra a figyelmet, és miért kommunikálnak ilyen konfliktusos módon? A pszichológusok szerint egy szeszélyes és „kiborító” gyermek mindig szenved valamitől. A szülők feladata türelmesen megfejteni, mit akar ezzel a viselkedésével csemetéjük kifejezni – még ha gyakran emiatt el is veszítik a hidegvérüket.

Folyton a ruhám szélébe kapaszkodik!

„Néhány hónapja a kisfiam igazi kis zsarnok lett: birtokolni akar, követelőző – panaszkodik Katalin, a 16 hónapos Lacika édesanyja. – Korábban vidám, jókedvű és barátságos volt. Most semmiségek miatt sírva fakad, elbújik, ha számára ismeretlen vagy hozzá kevéssé közelálló személy érkezik hozzánk.”

Valóban szeszélyes gyermekről lenne szó?

Ebben a korban (olykor néhány hónappal előbb vagy később) minden gyereknek nehezére esik akár a legkisebb mértékben is elkülönülnie az édesanyjától, ami természetesen aggodalommal tölti el. Ez az időszak a születése újbóli „aktualizálása” – magyarázzák a pszichoanalitikusok. 9 hónapot töltött a mamája hasában, majd kb. ugyanannyit, vagy még többet azon kívül – innen erednek a nehézségek. Ha erre figyelemmel vagyunk, sokkal könnyebben elviseljük azokat az időszakokat, amikor a gyermek követelőző, csak hozzánk ragaszkodik, függ tőlünk, mint a születése utáni első hónapban. Egy fő tanács van ezeknek a szeszélyeknek a könnyebb elviselésére: türelem, türelem! Lassacskán majd a gyermek nem fogja igényelni az anyja (szülei) folytonos figyelmét, jobban elviseli, ha a mamának másokkal is foglalkoznia kell, nem csak vele, és fokozatosan önállóbbá válik. De csak akkor, ha hagyjuk azért később is „babát játszani” anélkül, hogy elutasítanánk, vagy fájdalmat okoznánk neki az időnkénti elszakadással.

#1 Dr.BauerBela

---