Szeszélyes a gyerek – 2. rész
A 20 hónapos Timi nem akar mást
enni, mint pépeset, és csak a cumiját szívni. A legkisebb darab ételnél
is jelenetet rendez, és minden étkezés cirkusszal végződik. A 2 éves
Áron soha nem aludt végig nyugodtan egy éjszakát a születése óta. A 3
éves Sára mindenre nemet mond, bármit kérnek tőle: „Gyere fürdeni!” –
Nem! „Gyere vacsorázni!” – Nem! „Menjünk öltözni!” – Nem! „Menjünk
lefeküdni!” – Nem! Otthon mindenki csak úgy hívja, hogy „Nem
kisasszony”…
Az említett példákban mind a három
gyerek szeszélyesnek mondható. Ezt tartják ugyanis róluk a szüleik,
akik már a türelem végső határáig jutottak. Van megoldás? S ha igen,
mit kell tennünk, nekünk szülőknek, hogy átvészelje csemeténk is és mi
is ezt a vészterhes időszakot?
„Nem és nem…”
Nemet mond a gyerek az igenlésre –
állapítják meg egy bizonyos életszakaszban a furcsa tényt a
pszichológusok, akik azzal foglalkoznak, hogy tökéletesen leírják, mi
megy végbe egy 18 hónap – 3 év közötti gyermek fejében. Ebben az életkorban a kicsinek szüksége van arra, hogy ellenkezzen, és nemet mondjon mindenre – mert egyéniséggé akar válni, hogy kialakítsa a személyiségét.
A 3 éves Évi anyukája minden reggel idegeskedik: „Az
év eleje óta a kislányom négyszer-ötször akar ruhát cserélni, mielőtt
az óvodába indulnánk. Mindig is csinosan akart öltözködni, de ez már
minden határt felülmúl! Amikor végre megállapodunk abban, hogy például
felveszi a kék nadrágját, épp az indulás előtti utolsó percben
ragaszkodik hozzá, hogy átvegye a piros ruháját… Toporzékol az ajtóban,
én pedig nagyon ideges leszek – végül elkésünk az óvodából, ahová
könnyes szemekkel érkezik, én pedig haragszom rá. Egy barátnőm jó tippet
adott: készítsek ki két ruhát (nem többet) előző este. Másnap reggel a
gyerek kiválaszthatja, melyiket akarja felvenni a kettő közül. Ily módon
kifejeződésre juttathatja akaratát és egyéniségét anélkül, hogy
felrúgna bizonyos szabályokat, vagy felidegesítene engem.”
Nyilvánvalóan azért nem mindig ilyen
könnyű megoldani egy hasonlóan követelőző gyermekkel kapcsolatos
problémát, krízishelyzetet. „Vedd meg nekem a holdat”, „azt teszem, amit
akarok”, „hagyj békén” – ismerős szavak az ilyen gyerek anyukája
számára. De tudnunk kell, hogy nagy hangon kifejezni saját vágyait az egyetlen mód lehet bizonyos fokú önállósága elérésére. Már nem emlékszünk rá, de az ő korában valószínűleg mi is olyan engedetlenek, makacsok és szeszélyesek voltunk!
Nem találja a szavakat
A gyermekünk 2-3 éves korban tanul meg beszélni – és ez nem megy könnyen. Hogyne lenne mérges, ha rengeteg dolgot el akar mondani, de nyelvi kifejezőkészsége nincs még a helyén?
Azok a kicsik, akik nem találják a megfelelő szavakat, mondandójuk
előadására, esetleg még dadognak is a méregtől. Csalódottak, e
nehézségeik miatt felizgatják magukat … és a szüleiket, a környezetükben
lévőket. Minden fontos tapasztalat, ismeretszerzés (fejlődés) időszaka mellett a szeszélyeskedés és a visszaesés jelei is mutatkoznak –
vélik a pszichológusok. A gyermeknek szüksége van arra is, hogy mindent
elölről kezdjen, kisbabát játsszon, hogy amint nő, előre haladjon az
önállóság útján. A szülőknek nagymértékben próbára kell tenni a
türelmüket, de derűsnek maradni és várni, míg elmúlik a krízis. Ez a
legjobb taktika!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése