Gyermekkori láz: ártalmas vagy hasznos? -
Valóban lázas a gyermek?
Ezek a hőmérsékletek hónaljban mérve értendők, csecsemőknél, kisgyermekeknél végbélben ettől 0,5°C fokkal magasabb értékek jöhetnek ki. 40 °C felett magas lázról, úgynevezett hyperpirexiáról beszélünk.
Ártalmas a láz vagy hasznos?
Sok édesanya megijed már egy enyhe kis hőemelkedéstől is, pedig a megemelkedett testhőmérséklet jótékony hatású, segít a kórokozók leküzdésében, és amennyiben a gyermek nem hajlamos lázgörcsre, nincs krónikus szívbetegsége, epilepsziája nem javasolt hőemelkedést csillapítani 38°C fok alatt. A láz ritkán ér el olyan mértéket, hogy a szervezetet közvetlenül károsítsa, önmagában tehát – feltéve, ha nem túl magas és tartós, - általában ártalmatlan. A kísérő tünetek azonban, mint szapora szívverés, nehezített légzés, fejfájás, kábultság, erőtlenség, stb. kellemetlenek.
Fertőzések esetén a láz az agyalapi mirigyben kialakuló szabályozó mechanizmusok hatására lép fel, a kórokozók által aktivált immunsejtekből kiszabaduló kommunikációs molekulák hatására. Magasabb testhőmérsékleten a védekező sejtek aktívabban működnek, a vírusok, baktériumok pedig lassabban szaporodnak. Mindkét mechanizmus segít a károsító mikrobák leküzdésében.
Mit tegyünk a lázas gyermekkel?
A banális lázzal, orrfolyással, torokfájással, köhögéssel zajló hurutos állapotok hátterében leggyakrabban vírusfertőzések állnak, amiket lázcsillapítóval, sok folyadékkal, ágynyugalommal kezelünk. Hyperpirexia (40 fok felett) esetén a lázcsillapító gyógyszerek mellett a hűtőfürdőztetés is nagyon hatásos! A gyógyszerek túladagolását elkerülendő a különböző gyári készítményeknél figyeljük a hatóanyagokat, mivel többféle készítmény ugyanazt a szert tartalmazhatja!
Meg kell értenünk, hogy a láz mértéke nem áll arányban a betegség súlyosságával! Egyrészt vannak emberek, akik hajlamosak a magas lázra különböző fertőzések esetén, mások sohasem lázasak, pedig az adott fertőzés egyéb tüneteit mutatják, és már enyhe hőemelkedés esetén is nagyon rosszul érzik magukat. A kisdedek és kisgyermekek sokkal hajlamosabbak a magas lázra, mint a későbbi életkorokban. Szintén fontos megérteni, hogy vírusbetegségek esetén az antibiotikum nem segít sem leküzdeni a betegséget, sem megelőzni a bakteriális felülfertőződést. Ilyenkor az antibiotikumok adása tehát teljesen felesleges, a bélflóra károsító hatása miatt kerülendő!
A vírusok más csoportja nem légúti, hanem gyomor-, bélrendszeri panaszokat okoz.
A gyermekek lázasak, hánynak, hasmenésük van. A megfelelő folyadékbevitelre különösen ügyelni kell ilyenkor, hogy elkerüljük a kiszáradást. Gyakori, kismennyiségű folyadék gondos itatásával enyhébb esetekben elkerülhető a kórházi felvétel és az infúziós kezelés. Figyelni kell, hogy a gyermek megfelelő menynyiségű vizeletet ürít-e, nedves-e a nyelve. Láz kísérhet számos bőrkiütéssel járó, általában magától, gyorsan gyógyuló vírusfertőzést, mint például a három napos lázat, vagy a bárányhimlőt. A három napos láz jó állapotú kisdedek betegsége, egy herpeszvírus okozza, és úgy lehet felismerni, hogy 3 nap után a láz megszűnik, viszont 1-2 napig halvány bőrkiütések jelennek meg testszerte.
Mi állhat a láz hátterében?
A gyakori vírusfertőzéseknél jóval ritkábban fordulnak elő bakteriális fertőzések, amire rosszabb általános állapot, 3 nap után is elhúzódó láz jellemző. Ilyenkor az orvos általában antibiotikumot rendel, ha meggyőződött a fertőzés helyéről. Ez lehet például tüszős mandulagyulladás, ha a duzzadt, lobos garatmandulákon gennycsapok láthatók. Középfülgyulladásról beszélünk, ha feszítő fülfájdalom, láz esetén a fültükri vizsgálat kimutatja, hogy a dobhártya gyulladt.
Szakember által végzett dobhártya bemetszés esetén, vagy sokszor spontán is genny ürül a dobüregből. Spontán perforáció esetén az addig fájdalmasan, élesen síró csecsemő vagy kisgyermek megkönnyebbül, a szülők pedig fülfolyást észlelnek. Ha a középfülgyulladás gyakran jelentkezik, felmerül, hogy a folyamatot elősegítő megnagyobbodott, gyakran gyulladt orrmandulákat műtéttel el kell távolítani, ennek indikációját azonban mindig fül-orr-gégész orvos állítja fel.
Nagyobbacska gyermekeknél láz, elhúzódó gennyes orrfolyás, fejfájás, orrhangi beszéd esetén orrmelléküreg-gyulladás, súlyosabb esetben a láz mellett tüdőgyulladás is felléphet. Ilyenkor az elhúzódó csillapíthatatlan köhögés, rossz általános állapot, hányás, nehézlégzés utalhat alsó légúti fertőzésre. Az orvos kopogtatással, hallgatózással ismeri fel a tüdőgyulladást, gyakran van szükség mellkas röntgenfelvétel készítésére, laborvizsgálatokra, kórházi kezelésre.
Ha nincs légúti tünet és nem magyarázható a láz oka, gyakran vizeletvizsgálat segít igazolni a húgyúti fertőzést. Lázzal, rossz közérzettel, nagyfokú sápadtsággal, kicsiknél táplálási nehézséggel, nagyobb gyermekeknél deréktáji fájdalommal járó lázas betegség a vesemedence gyulladás, amit mindenképpen kórházi körülmények között kell kezelni.
Súlyos betegségek közé tartozik a szintén lázzal járó gennyes izületgyulladás, csontvelőgyulladás.
Ilyenkor a gyermek izülete duzzadt, piros, fájdalmas, az érintett végtagot kíméli, például nem áll rá a lábára. A legsúlyosabb lázzal járó fertőzések közé tartoznak a központi idegrendszeri gyulladások, az agyvelő- és az agyhártyagyulladás. Nagyfokú bágyadtság, hányás, görcsök, eszméletzavar, csecsemőknél furcsa magas hangú sírás, esetleg bőrbevérzések jelezhetik ezt az életveszélyes betegséget, amikor azonnal kórházi kezelésre van szükség. Szerencsére néhány baktérium okozta agyhártyagyulladás ellen már tudjuk oltani a gyermekeket. (ilyen oltások a Haemophilus, Meningococcus, Pneumococcus elleni vakcinák)
Az orvos által a választott antibiotikum ideális esetben hat a gyanított kórokozóra. Célzott kezelésnél a leoltott torok-, fülváladékból, vizeletből kitenyészett kórokozó érzékenysége alapján választjuk meg a leghatékonyabb szert, erre azonban gyakorlati okokból a mindennapi háziorvosi praxisban, illetve a tenyésztés időigényessége (2-3 nap) miatt nincs mindig lehetőség. A kezelőorvos tehát a statisztikai adatokból nyert tudására és tapasztalatára támaszkodik, néha azonban szükség van az antibiotikum átváltására a terápia eredménytelensége miatt.
Ne csak a lázmérőt nézzük, hanem a gyereket is!
Ha a gyermek élénk, jól iszik, enyhe hurutos tünetei vannak, a hőemelkedést nem, de a lázát csillapítsuk. A lázas, de egyébként jó állapotú gyermekkel nem fontos azonnal orvoshoz szaladni! Magas láz esetén a gyógyszeres kezelést kombináljuk az igen eredményes és többször is ismételhető hűtőfürdővel. Jó általános állapotú kisgyermekeknél várhatunk egy-két napig. Ha azonban a lázas gyermek bágyadt, elesett, nehezen itatható, a lázat esetleg nem is sikerül csillapítani, illetve ha a fent leírt súlyosabb tünetek jelentkeznek, akkor mielőbb forduljunk feltétlenül orvoshoz! A lázcsillapító gyógyszerek betegtájékoztatójában szereplő intelem, miszerint „a gyermeknek orvosi utasítás nélkül 2-3 napon túl nem szabad a szert adni” nem azt jelenti, hogy az adott gyógyszer ezidő után ártalmas, hanem azt, hogy ekkor már orvosi vizsgálat szükséges a láz eredetének felderítésére.
Elhúzódó, vagy ismeretlen eredetű láz
Intő tünet az elhúzódó, 3 hétnél tovább jelentkező láz, melynek egyszerűbb vizsgálatokkal az orvos nem találja az okát. Ez az ismeretlen eredetű láz nevű ritka betegség veszélyes, komolyan kell venni, feltétlenül kórházi kivizsgálás szükséges. A láz hátterében állhatnak különleges fertőzések (trópusi kórokozók egzotikus utazásokat követően, állatok által közvetített fertőzések), esetleg autoimmun vagy rosszindulatú betegségek is.
Ezek a hőmérsékletek hónaljban mérve értendők, csecsemőknél, kisgyermekeknél végbélben ettől 0,5°C fokkal magasabb értékek jöhetnek ki. 40 °C felett magas lázról, úgynevezett hyperpirexiáról beszélünk.
Ártalmas a láz vagy hasznos?
Sok édesanya megijed már egy enyhe kis hőemelkedéstől is, pedig a megemelkedett testhőmérséklet jótékony hatású, segít a kórokozók leküzdésében, és amennyiben a gyermek nem hajlamos lázgörcsre, nincs krónikus szívbetegsége, epilepsziája nem javasolt hőemelkedést csillapítani 38°C fok alatt. A láz ritkán ér el olyan mértéket, hogy a szervezetet közvetlenül károsítsa, önmagában tehát – feltéve, ha nem túl magas és tartós, - általában ártalmatlan. A kísérő tünetek azonban, mint szapora szívverés, nehezített légzés, fejfájás, kábultság, erőtlenség, stb. kellemetlenek.
Fertőzések esetén a láz az agyalapi mirigyben kialakuló szabályozó mechanizmusok hatására lép fel, a kórokozók által aktivált immunsejtekből kiszabaduló kommunikációs molekulák hatására. Magasabb testhőmérsékleten a védekező sejtek aktívabban működnek, a vírusok, baktériumok pedig lassabban szaporodnak. Mindkét mechanizmus segít a károsító mikrobák leküzdésében.
Mit tegyünk a lázas gyermekkel?
A banális lázzal, orrfolyással, torokfájással, köhögéssel zajló hurutos állapotok hátterében leggyakrabban vírusfertőzések állnak, amiket lázcsillapítóval, sok folyadékkal, ágynyugalommal kezelünk. Hyperpirexia (40 fok felett) esetén a lázcsillapító gyógyszerek mellett a hűtőfürdőztetés is nagyon hatásos! A gyógyszerek túladagolását elkerülendő a különböző gyári készítményeknél figyeljük a hatóanyagokat, mivel többféle készítmény ugyanazt a szert tartalmazhatja!
Meg kell értenünk, hogy a láz mértéke nem áll arányban a betegség súlyosságával! Egyrészt vannak emberek, akik hajlamosak a magas lázra különböző fertőzések esetén, mások sohasem lázasak, pedig az adott fertőzés egyéb tüneteit mutatják, és már enyhe hőemelkedés esetén is nagyon rosszul érzik magukat. A kisdedek és kisgyermekek sokkal hajlamosabbak a magas lázra, mint a későbbi életkorokban. Szintén fontos megérteni, hogy vírusbetegségek esetén az antibiotikum nem segít sem leküzdeni a betegséget, sem megelőzni a bakteriális felülfertőződést. Ilyenkor az antibiotikumok adása tehát teljesen felesleges, a bélflóra károsító hatása miatt kerülendő!
A vírusok más csoportja nem légúti, hanem gyomor-, bélrendszeri panaszokat okoz.
A gyermekek lázasak, hánynak, hasmenésük van. A megfelelő folyadékbevitelre különösen ügyelni kell ilyenkor, hogy elkerüljük a kiszáradást. Gyakori, kismennyiségű folyadék gondos itatásával enyhébb esetekben elkerülhető a kórházi felvétel és az infúziós kezelés. Figyelni kell, hogy a gyermek megfelelő menynyiségű vizeletet ürít-e, nedves-e a nyelve. Láz kísérhet számos bőrkiütéssel járó, általában magától, gyorsan gyógyuló vírusfertőzést, mint például a három napos lázat, vagy a bárányhimlőt. A három napos láz jó állapotú kisdedek betegsége, egy herpeszvírus okozza, és úgy lehet felismerni, hogy 3 nap után a láz megszűnik, viszont 1-2 napig halvány bőrkiütések jelennek meg testszerte.
Mi állhat a láz hátterében?
A gyakori vírusfertőzéseknél jóval ritkábban fordulnak elő bakteriális fertőzések, amire rosszabb általános állapot, 3 nap után is elhúzódó láz jellemző. Ilyenkor az orvos általában antibiotikumot rendel, ha meggyőződött a fertőzés helyéről. Ez lehet például tüszős mandulagyulladás, ha a duzzadt, lobos garatmandulákon gennycsapok láthatók. Középfülgyulladásról beszélünk, ha feszítő fülfájdalom, láz esetén a fültükri vizsgálat kimutatja, hogy a dobhártya gyulladt.
Szakember által végzett dobhártya bemetszés esetén, vagy sokszor spontán is genny ürül a dobüregből. Spontán perforáció esetén az addig fájdalmasan, élesen síró csecsemő vagy kisgyermek megkönnyebbül, a szülők pedig fülfolyást észlelnek. Ha a középfülgyulladás gyakran jelentkezik, felmerül, hogy a folyamatot elősegítő megnagyobbodott, gyakran gyulladt orrmandulákat műtéttel el kell távolítani, ennek indikációját azonban mindig fül-orr-gégész orvos állítja fel.
Nagyobbacska gyermekeknél láz, elhúzódó gennyes orrfolyás, fejfájás, orrhangi beszéd esetén orrmelléküreg-gyulladás, súlyosabb esetben a láz mellett tüdőgyulladás is felléphet. Ilyenkor az elhúzódó csillapíthatatlan köhögés, rossz általános állapot, hányás, nehézlégzés utalhat alsó légúti fertőzésre. Az orvos kopogtatással, hallgatózással ismeri fel a tüdőgyulladást, gyakran van szükség mellkas röntgenfelvétel készítésére, laborvizsgálatokra, kórházi kezelésre.
Ha nincs légúti tünet és nem magyarázható a láz oka, gyakran vizeletvizsgálat segít igazolni a húgyúti fertőzést. Lázzal, rossz közérzettel, nagyfokú sápadtsággal, kicsiknél táplálási nehézséggel, nagyobb gyermekeknél deréktáji fájdalommal járó lázas betegség a vesemedence gyulladás, amit mindenképpen kórházi körülmények között kell kezelni.
Súlyos betegségek közé tartozik a szintén lázzal járó gennyes izületgyulladás, csontvelőgyulladás.
Ilyenkor a gyermek izülete duzzadt, piros, fájdalmas, az érintett végtagot kíméli, például nem áll rá a lábára. A legsúlyosabb lázzal járó fertőzések közé tartoznak a központi idegrendszeri gyulladások, az agyvelő- és az agyhártyagyulladás. Nagyfokú bágyadtság, hányás, görcsök, eszméletzavar, csecsemőknél furcsa magas hangú sírás, esetleg bőrbevérzések jelezhetik ezt az életveszélyes betegséget, amikor azonnal kórházi kezelésre van szükség. Szerencsére néhány baktérium okozta agyhártyagyulladás ellen már tudjuk oltani a gyermekeket. (ilyen oltások a Haemophilus, Meningococcus, Pneumococcus elleni vakcinák)
Az orvos által a választott antibiotikum ideális esetben hat a gyanított kórokozóra. Célzott kezelésnél a leoltott torok-, fülváladékból, vizeletből kitenyészett kórokozó érzékenysége alapján választjuk meg a leghatékonyabb szert, erre azonban gyakorlati okokból a mindennapi háziorvosi praxisban, illetve a tenyésztés időigényessége (2-3 nap) miatt nincs mindig lehetőség. A kezelőorvos tehát a statisztikai adatokból nyert tudására és tapasztalatára támaszkodik, néha azonban szükség van az antibiotikum átváltására a terápia eredménytelensége miatt.
Ne csak a lázmérőt nézzük, hanem a gyereket is!
Ha a gyermek élénk, jól iszik, enyhe hurutos tünetei vannak, a hőemelkedést nem, de a lázát csillapítsuk. A lázas, de egyébként jó állapotú gyermekkel nem fontos azonnal orvoshoz szaladni! Magas láz esetén a gyógyszeres kezelést kombináljuk az igen eredményes és többször is ismételhető hűtőfürdővel. Jó általános állapotú kisgyermekeknél várhatunk egy-két napig. Ha azonban a lázas gyermek bágyadt, elesett, nehezen itatható, a lázat esetleg nem is sikerül csillapítani, illetve ha a fent leírt súlyosabb tünetek jelentkeznek, akkor mielőbb forduljunk feltétlenül orvoshoz! A lázcsillapító gyógyszerek betegtájékoztatójában szereplő intelem, miszerint „a gyermeknek orvosi utasítás nélkül 2-3 napon túl nem szabad a szert adni” nem azt jelenti, hogy az adott gyógyszer ezidő után ártalmas, hanem azt, hogy ekkor már orvosi vizsgálat szükséges a láz eredetének felderítésére.
Elhúzódó, vagy ismeretlen eredetű láz
Intő tünet az elhúzódó, 3 hétnél tovább jelentkező láz, melynek egyszerűbb vizsgálatokkal az orvos nem találja az okát. Ez az ismeretlen eredetű láz nevű ritka betegség veszélyes, komolyan kell venni, feltétlenül kórházi kivizsgálás szükséges. A láz hátterében állhatnak különleges fertőzések (trópusi kórokozók egzotikus utazásokat követően, állatok által közvetített fertőzések), esetleg autoimmun vagy rosszindulatú betegségek is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése