Amit a fitymáról feltétlenül tudni kell
Nem
múlik el nap, hogy ne jelentkezne kórházunkban jó néhány anyuka kisfia
"kukijának" rendellenessége miatt. A problémát többnyire az okozza, hogy
a gyermek fitymája nem húzható hátra. Mi tévők legyenek a szülők?
Fitymaszűkület: egy bizonyos életkorig nem javasolt műtét
A "Kell-e húzogatni?","Mikor kell elkezdeni a húzogatást?" (A gyermek fitymájának mindennapos hátrahúzását a legújabb álláspont szerint 2 éves korig mellőzhetik a szülők - szerk.) vagy a "Megelőzhettük volna a fitymaszűkületet, ha időben elkezdjük húzogatni?" olyan kérdések, melyek pártokra osztják a játszóterek fiús-anya társadalmát, és melyek nagyon gyakran felmerülnek a gyermeksebészeti és urológiai szakrendeléseken. Bár manapság e betegségek gyógyítása a szakembernek nem okoz nehézséget, az alábbiakban, a szülők számára szeretnék a témában röviden rendet teremteni.
Ha a fityma nem húzható hátra, az többnyire két veleszületett oknak, vagy ezek kombinációjának következménye:
1. A letapadás igen gyakori, csecsemőknél és kisdedeknél nem
is tekintjük rendellenességnek. Lényege, hogy a fityma belső felszíne és
a makk lazán összenőtt. Ez, az életkor előrehaladtával, többnyire
magától, minden beavatkozás nélkül megszűnik. Problémát az okozhat, hogy
a letapadt fityma mögül a faggyúanyagot termelő mirigyek váladéka nem
tud kiürülni. Ha e felgyülemlett váladék befertőződik, kellemetlen
betegség, gennyes fitymazsákgyulladás alakul ki.
2. Egészen más természetű elváltozás a fitymaszűkület. Mint a neve is mutatja, ilyenkor a fityma hátrahúzását
a szűk bőr akadályozza. Az elváltozást - súlyossága szerint - két
fokozatba sorolhatjuk: míg abszolút szűkület esetén az előbőr
hátrahúzása teljességgel lehetetlen, relatív szűkületnél a fityma
hátrahúzása több-kevesebb nehézség árán lehetséges. Ez utóbbi esetben, a
feszülés miatt a bőr gyakran berepedezik és gyűrűszerűen elszorítja a
hímvesszőt. Tudni kell, hogy a csecsemőkori fitymaszűkület is javulhat
az életkor előrehaladtával. 3 éves korig az enyhe, relatív szűkületek kinőhetők, az abszolút szűkületek pedig gyakran relatívvá szelídülnek.
3. Nagyon gyakori az előbbi két elváltozás együttes előfordulása. Ilyenkor a letapadás többé-kevésbé súlyos fitymaszűkülettel párosul.
Mint már említettem, a hímvesszőn, a makk mögött, számos,
faggyúszerű anyagot termelő mirigy helyezkedik el. Ha a rendszeres
tisztálkodás hiányában ezek váladéka nem kerül eltávolításra,
előbb-utóbb gyulladásos betegség jelentkezik. Ennek megelőzésére a
fityma rendszeres hátrahúzása és a hímvessző szappanos mosása
elengedhetetlen. De mit tegyünk, ha gyermekünk fitymáját nem tudjuk
hátrahúzni?
A
válasz banálisnak tűnik: mutassuk meg hozzáértő szakembernek, aki
először eldönti, hogy mi a panasz oka, majd a kóroknak megfelelően ad
javaslatot az orvoslásra. A gyógyítás ugyanis kórokonként más és más.
1. Tisztán letapadás esetén a gyógyítás a fitymának a makkról történő leválasztása. Ez történhet fokozatosan, óvatos húzogatással, amit a szülő otthon is végezhet, de történhet műszeresen is, kórházban.
2. Fitymaszűkület esetén a megoldás egyértelműen műtéti.
Fontos tudni, hogy a szűk előbőrt húzogatással tágítani nem lehet. A
húzogatás ilyenkor - sokszor alig látható - berepedezéshez,
kisebesedéshez vezet. A sebek pedig hegesedéssel gyógyulnak, ami a bőr
rugalmasságának elvesztéséhez, a szűkület fokozódásához vezet.
3. Kombinált formáknál jó eredményt csak műtéttel
lehet elérni, hiszen a letapadt fitymának a makkról történő
leválasztása nem oldja meg a problémát, a társulóan szűkebb előbőr
húzogatása viszont annak berepedezését, hegesedését és a szűkület
fokozódását okozza.
Mikor időszerű a kezelés?
Mint
az előbbiekben említettük, a letapadás csecsemő- és kisdedkorban
szokványos, nem tekintjük kórosnak. Ugyancsak gyakran figyelhető meg
fitymaszűkület is, mely 3 éves korig
magától megszűnik, vagy jelentősen javul. Így a letapadás leválasztását
2 éves, a fitymaszűkület miatt végzett műtétet 3 éves kor körül tartjuk
elvégzendőnek. Kombinált formáknál értelemszerűen érdemes megvárni a 3
éves kort, hiszen a fitymaszűkület spontán javulásának lehetősége eddig
adott.
A
vizelés megfigyelése azonban már újszülöttkorban elengedhetetlen, mert a
nehezített vizelés azonnali beavatkozást tesz szükségessé. Egy
gyufaszálnyi vastagságú, erőteljes ívű vizeletsugár esetén beavatkozás
nem szükséges. Kivételt képeznek azon esetek, amikor a fityma alatt nagy
mennyiségű faggyú szaporodik fel. Ilyenkor - a fenyegető gyulladás
megelőzésére - letapadás esetén a fityma leválasztását, szűkület esetén
műtétet végzünk.
Milyen műtétet végzünk fitymaszűkület esetén?
Két
elvileg eltérő műtéti eljárás, és e kettő kombinációjával számtalan
egyéb megoldás lehetséges. Szinte nincs is két sebész, aki egyformán
végezné.
1. Circumcisió (körülmetélés): a fityma eltávolítása.
Hatására a makk fedetlenné válik. A sivatagban élő népek által több ezer
év óta gyakorolt ősi eljárás, melyet ma, higiénés meggondolások
alapján, szinte minden észak-amerikai fiún elvégeznek.
2. A fityma bemetszése: az előbőr továbbra is fedi a makkot, de mivel lebernyegszerűen szétnyílik, esztétikai hatása nem mindig megfelelő.
3. Egyéb plasztikai megoldások az előző két alapműtét
kombinációjával igyekeznek elérni a makk fedettségét és megfelelő
esztétikai hatást. Hátrányuk, hogy néha újra beszűkülnek.
A
műtéti eljárás megválasztása a szülővel való megbeszélés alapján
történik. Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy nem minden
betegnél választhatók tetszőlegesen az előbbiekben felsorolt műtéti
lehetőségek. Igen szűk vagy heges fityma esetén például csak circumcisió
javasolt, mert a másik két műtéti típus végzése vagy igen csúnya
eredményt adna, vagy nagy valószínűséggel magában rejtené az
újra-beszűkülés lehetőségét.
Összefoglalva:
Ha
a gyermekünk fitymája nem húzható hátra, a "Húzogassuk? - Ne
húzogassuk? - Mikor húzogassuk?" kérdést ne a játszótéren döntsük el,
hanem forduljunk szakemberhez, aki biztosan segíteni fog megtalálni a
legmegfelelőbb, "legtestreszabottabb" megoldást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése