Kisgyerek, óvodás, kisiskolás: más-más korszak, mégis mindhárom egyformán fontos a gyerekek egészséges szexualitásának kialakulásában.
A kisgyerekek szexualitása (3 éves kor alatt)
A kisgyerekek általában természetesen „szemérmetlenek”, nyitottan érdeklődnek a saját, illetve a másik teste és annak működése iránt: megfogják a nők mellét, ahogyan saját anyjukét szopás közben, vagy követik a felnőtteket a fürdőszobába. Általában szeretnek meztelenkedni, tapogatják, simogatják a nemi szerveiket. Mivel kíváncsiak, hamar felfedezik, hogy a test egyes részeinek érintése, ingerlése különösen kellemes érzéssel jár együtt. (Ezek és más, a fejlődéssel normálisan együtt járó viselkedések láthatók az 1. táblázatban.)Az óvodáskorú gyerekek szexualitása (3–6 éves kor)
Ahogy a gyerekek egyre több időt töltenek egymás társaságában (3 és 6 éves kor között), a fiúk és a lányok mindinkább felfedezik a testük közötti különbségeket, szexuális kíváncsiságuk már a társaikra is irányul. Nemcsak saját testük ingerlését élvezik (ebben az életkorban nagyon sokan maszturbálnak), hanem örömmel játszanak olyan játékokat ‒ például doktorosat, papás-mamást ‒, amelyek során megérinthetik, megpuszilhatják, megsimogathatják egymást.
Az
óvodások már egyre inkább ismerik a szexualitással kapcsolatos
szabályokat, és gyakran feszegetik is ezeket a korlátokat a
viselkedésükkel vagy szavakkal, például „csúnya” beszéddel, kaki-pisi
viccekkel.
A kisiskolás korú gyerekek szexuális fejlődése (7‒12 éves kor)
Iskoláskorban a gyerekek már többet érzékelnek környezetük elvárásaiból, igyekeznek meg is felelni azoknak, ezért szemérmesebbek, tartózkodóbbak lesznek, elsősorban a felnőttekkel szemben. Ugyan az öningerlés (maszturbáció) és a szexuális játékok folytatódnak, azonban ezeket általában elrejtik a felnőttek elől. A szexuális érdeklődés megnő, ezért tudatosan keresik az ilyen tartalmú képeket a tévében, interneten, újságokban. Szívesen mesélnek „csúnya” vicceket és történeteket, valamint használnak obszcén szavakat. A serdülőkorhoz közeledve a gyerekek érdeklődése társaik iránt nemcsak szexuális értelemben, de érzelmileg is fokozódik.
Bár
van olyan szülő, aki megijed a gyereke szexuális érdeklődését és
viselkedését látva (például ha észreveszi, hogy maszturbál, vagy
vizsgálgatja saját vagy más gyerek testét), ezek a viselkedésformák a
gyermeki fejlődés természetes velejárói, nem egyebek, mint a normális
kíváncsiság kifejeződése.
A
gyermekkori szexuális viselkedés néha több, mint ártalmatlan
érdeklődés. Ha ez a magatartás veszélyezteti a saját vagy más gyerekek
biztonságát, jóllétét, az egy komoly jelzés arra, hogy a gyereket
valamilyen formájú vagy tartalmú szexuális bántalmazás érhette.
- nem a gyerek életkorának megfelelő (például ha egy hároméves egy felnőtt nemi szervét szeretné megfogni, megpuszilni, arra kéri a felnőttet, hogy az ő nemi szervét simogassa, nagyobb fiúkat fogdos)
- olyan intenzitású maszturbálás, ami már a hétköznapi tevékenységektől is elvonja a figyelmét ‒ pl. játék vagy mesélés, beszélgetés közben is ‒, vagy a fizikai intenzitás olyan nagy, hogy pl. kisebesedik a nemi szerve
- ha a rajzain megjelennek a szexuális elemek: pl. egyértelműen szexuális jelenetet ábrázol, merev pénisszel rajzol alakokat, nyilvánvaló utalás van felnőtt szexuális tartalmakra
- ha a viselkedés erőszakot, kényszert, fenyegetést foglal magában
- különböző életkorú gyerekek között zajlik (például ha egy tizenéves egy háromévessel játszik doktorosat)
- erős negatív érzelmi reakciót vált ki valamelyik gyermekből (például szorongást vagy haragot)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése