Az
agresszív gyermek és a szülők
A
nevelés egy hosszú és bonyolult kompromisszumkeresés Önmagunk és a Másik között
Az hisszük ,
hogy tilos tiltani és gyűlölni.
A szülőkkel , először egy csodálatos szimbiózist tanuljuk
meg a másikkal.
Később a szükséges különbözőségeket gyermek és felnőtt között.
Végül velük tanuljuk meg a különbözőségek szabályozását,
amely lehetővé teszi a családi és szociális életet.
Ha gyermekeink
nem veszik tudomásul és erőszakkal utasítják el , ami nem egyezik a vágyaikkal, Akkor nem szoktattuk őket, hogy kellő tiszteletet
tanúsítsanak irántunk
És túlságosan sokat tettünk értük,
MINTHA
AZ Ő VÁGYAINK IS A MIEINK LENNÉNEK.
Mindannyiunkban él az –az elsődleges reflex -:rátámadni az
akaratunkkal ellenkező
másikra.
Az
ÖLÉS REFLEXE , előbb jelentkezik mint a beszéd.
Az állatok azért veszélyesek, mert rögtön támadnak, nem
tudnak beszélni, a szorongásból vagy alárendeltségből fakadó érzéseiket.
Az erőszak ,
AZ
EGOISTA KÉSZTETÉSEINK LEGFŐBB FORÁS.
A pszichológus
mondja:Manapság olyan társadalomban élünk
ahol az erkölcsi mérce egyre lejjebb tolódik napról napra. Olyan fogyasztói kor
ez ahol az erősebb a gazdagabb.Ahol a szülőknek sem idejük, sem erejük nincs a
gyermekükkel beszélgetni.
Az iskolában a
legjobb tanulót, csakis a teljesítménye alapján értékelik.
Az erőszak
születésünktől valamennyiünkben megtalálható.
Életveszélyben életmentő ösztön, ahhoz kell, hogy brutális
támadás esetén megvédhessük magunkat.
Az erőszak , erő annak aki használja és akire irányul annak
szerencsétlenség.
Az erőszak velünk született, korlátozni alakítani lehet, de
nem szabad nem tudomást venni róla vagy megsemmisíteni.
A szülők az
erőszakértnem felelősek arról , hogy
létezik, mégis felelősek érte, mert számolni kell vele.
Az új lény a
gyermek öröm amíg csak a mi hatalmunknak alárendelve képes csak élni.
Az csecsemő
erőszakosságát a kiabálásban tudja kifejezni, ami lelki vagy fizikai
rosszullétének következménye.
Az első nevelési feladatunk: táplálékot, szavakat szeretetet
adni a gyermekünknek,
és a játék örömére tanítani. Az ÉN kialakulásában fontos
mindez.
Az erőszakot az
első évek kapcsolata alakítja.Ha
ekkor tiltjuk újra megjelenik
serdülőkorban.
Az a legfőbb
akadály, hogy rosszérzés és harag nélküli kapcsolatot szeretnénk a
gyermekünkkel,
s ez megakadályoz bennünket abban, hogy számon kérjük a gyereket ha szükséges.
Ez teszi a gyereket olyanná, hogy saját vágyain kívül nem
ismer más szabályt.
MI
SZÜLJÜK AZ ERŐSZAKOT?
Mintha nem akarnánk őt megijeszteni és le akartuk volna
kicsinyíteni a világot az ő méretére.
Holott a gyermek feladata éppen az, hogy rájöjjön: „
Ő KICSI”; ebből támad a vágy hogymegnőjön és felnőtté
váljon.
A gyengéd szülők, akik elvetik azt , ami nem egyezik a
gyerek (kisbaba) vágyával, csupán azt hitetik el vele, hogy minden az ő vágya
szerint alakul ( ami nem igaz )
Az erőszak
belülről jövő válasz egy kívülről jövő erőszakra. ( ennek első megnyilvánulásamaga a születés volt )
A szülő nem tudja ( képtelenség megvédeni a gyereket minden
kívülről jövő erőszaktól.
Ha ezt teszik :
a túlféltett gyereknél kifejlődik a fóbia(
pl.: az állatoktól, gonosznak nevezett dolgoktól)
Minden
veszélytől és erőszaktól óvott gyermek félénkké válik
aki alárendeli akaratát a szüleinek és majd máshol,
nyilvánítja ki rémületét (pl.: rovarok, iskola, félelem a sötéttől )
Ezek a félelmek
váltják ki – a gyereknek saját magával szembeni erőszakossága -anorexia,
bulímia, kábítószer, öngyilkosság .
CÉLJA:
a konfrontálódás elkerülése a szülővel.
Ezeknél a
gyerekeknél kialakul egy meghatározatlan, de állandóan jelen lévő
szorongás.
Az
erőszakos gyermek sokszor származik olyan családból, ahol a szülők maguk is
erőszakosak
voltak.
Az erőszak mindig jelen van bennünk.
Ha tiltjuk lelkünk legmélyén búvik meg, ha gyakorta élünk
vele, a másokkal való kapcsolat egyik módjává válik
.Lavoisier axiómája: Semmi sem vész el, semmi sem
keletkezik: minden átalakul.
A csecsemő sírása ( kiabálása ) is az erőszak megnyilvánulása,
ami egyben az életben maradását szorgalmazza. (Testi gesztus, védekezés a másik
ellen ) A sírása a csecsemőnek egyetlen kommunikációs eszköze. Az anyaméhben
minden tökéletes volt.
A születésnél
mindentől ami addig jó volt megfosztják és a hiánnyal szembesül.
A csecsemő
nárcizmusának három alappillére: gondoskodás, táplálék, szavak.
A szülő feladata a szükségleteit emberi
szavakká változtatni.
A kicsi gyermek kiszolgáltatott ( főleg csecsemő korában) ,
a szülő mindenható ilyenkor,de a vigasztalásban, etetésben, szórakoztatásban
mutatkozzon annak
soha ne a megvonásban.
MERT
EZ LESZ AZ ERŐSZAK ELSŐ LÉPCSŐJE ,
amire a szülők léptetika babát.
A legfontosabb a gondoskodás , ami derűt és bizalmat vált
ki.
A szüleinek köszönhetően tanul meg a gyermek kommunikálni.
Az agresszió ellenpólusa nem a gyöngédség, hanem a
kommunikáció.
A gyöngédség az erőszak tagadása.
A
KOMMUNIKÁCIÓ, A DIALÓGUS, A MEGÉRTÉS
A
SZAVAKON KERESZTÜLI KOMPRPMISSZUMKERESÉS
megakadályoz s értelmetlenné tesz minden agresszív
viselkedést.
Az erőszak
annak az embernek az eszköze a kinek nincsenek szavai.
Az erőszak egyrészt az egyén önbizalomhiányából, másrészt a
másikkal való kommunikáció hiányából fakad.
A
szülőnek két fő feladata van:
- a gyermek
bizalmának kialakítása
- bevezetés a
beszédbe
- 2
A morális vagy
fizikai szadizmus > lerombolja a gyermek felnőttbe vetett bizalmát.
A másikkal szemben nyugtalanná válik.
Két
dolog szünteti meg a külvilágtól való szorongását:
- szeretve érzi
magát
- szavakon
keresztüli kommunikáció
Fontos már a kisbabához is beszélni > nem érti a szavak
értelmét, de érti azok intonációját.
A baba akihez beszélnek és dédelgetnek, az gyakran elfejti a
folyamatos evés re való
ösztönzést. A baba akivel játszanak> tud várni a
cumisüvegre, SZÜLŐI
SZERETETTEL
TÁPLÁLKOZIK.
Így tanuljuk meg az érzelmek és a szeretet helyét az
életben.
Két és fél,
három éves kortól gyakori az a viselkedése a gyerekeknek, hogy pillanatnyi
gyűlöletüknek nyomatékot adva fizikailag is bántalmazzák akire haragszanak.
Jaj annak a
szülőnek aki ezt tűri!
Ilyenkor ellentmondást nem tűrő hangon határozottankell válaszolnunk a gyereknek,
mely szerint a haragja nem jogosítja fel
őt mindenre,
a másik megsemmisítésére.
Nem kell elterelni a figyelmét a haragjáról, de nem
mutatkozhatunk engedékenynek.
Meg kell tanulni a , hogy nem tehet meg bármit, amikor
haragszunk> ezzel segítjük a Felettes Én kialakulását.
EZ A TÖBBIEK ÉLETÉNEK TISZTELETE.
Ez teszi lehetővé a közösségi életet , a gondolatok, a
származás, a gondolatok vagy a bőrszín különbözőségének tolerálását.
A gyermek szeszélye vihar > fokozatosan kell elmúlnia, ha
tiltásokkal hirtelen
félbeszakítjuk, arra kényszerítjük, hogy magába fojtsa a
haragját.
A
FELGYÜLEMLŐ
HARAG VESZÉLYES – BÁRMIKOR KITÖRHET.
Engedjük , hogy megélje a haragot, engedve, azt, hogy a
negatív dolgot pozitívvá változtassa.
A
pszichoanalitika azt vallja, hogy minden erőszak a gyermekkorból származik, a
felnőtt elégtételt kér amit gyermekkorában elszenvedett. ( igazságtalanságot )
Az egyén erőszakos reakciója mindig visszavezethető a
gyermekkorban megélt vagy elfojtott erőszakra.
Az erőszakos viselkedés kifejezési eszközzé válhat, ha a
szókincs szegényes, vagy a kulturális szint nem elegendő.
Mindannyiunk
érdeke, hogy gyermekeink
ne váljanak szavak
nélküli dühös felnőttekké.
A mi feladatunk elfogadtatnunk a gyerekkel – miután mi
magunk elfogadtuk - , hogy
különbözik tőlünk, és segíteni abban hogy természetes
különbségét megélje.
A felnőttkorban elkövetett bűntény összefüggésbe hozható az
ellentétes vágyak ütközésével( szerelemféltés, rasszizmus, merénylet, etnikai
háború )
Annál
erőszakosabb valaki minél kevésbé nevelték őt a másikkal való kommunikációra.
Manapság azok a szülők jelentik a legnagyobb problémát akik
nem beszélnek gondjaikrólés nehézségeikről a gyerek előtt.
A mai gyerekek Énje gyenge. Az Ösztön Én ( erőszakos és
ösztönös libidó ) egyre nagyobb szerepet kap.
Ma azok az
emberek erőszakosak akik képtelenek a kulturális fejlődésre, birtoklási vágyuk
rabja. A világra, a Másikra, a képzeletre a kultúrára való nyitásra képtelenek.
A hiányt azazonnali valós fogyasztással helyettesítik ( A pénz az úr , a
vásárlás a fontos )
A
reklám elárasztja az Ént és megváltoztatja a Felettes Én.
.
Mindannyian azonos libidóval születünk a különbözőség forrása szüleink
saját
tudatalattijához való viszonya. A családi környezet lesz
általában az erőszak bölcsője, a nélkül, hogy tudnánk vagy akarnánk.
A szülőt nárcisztikus viselkedés jellemzi. A gyermekben
önmaguk folytatását látják.
Sokan nem
képesek gyermeküket a tőlük különböző másságában elfogadni.
Vannak szülők, akik verik a gyermeküket, míg mások szidják
vagy lenézik. A serdülő
gy menekül ebből a helyzetből, hogy vagy erőszakossá válik,
vagy droghoz nyúl, vagy öngyilkossággal próbálkozik.
Ha a szülők azonosulnak a gyermek vágyaival és nem mutatják
ki saját igényeiket, akkor a gyermek előtt nem lesznek korlátok, és semmi sem
szab gátat vágyainak
ÚTMUTATÓK
.
A gyermek
egyetlen törvénye az önzés ,
A szülei azt hitették el vele, hogy a világ az övé,a többiek
őt szolgálják. Az ilyen gyerek egyre többet és többet követel a szüleitől.
Ha olyan szülőhöz érkezik a gyermek, akik a gyermek
ellenkezését és tőlük való leválását megakadályozzák, nem viselik el , hogy felnőjön
és ellentmondjon. Ezek a gyerekek nem fejlődnek , gyerekek maradnak. Ezeknél a
gyerekeknél nagy a kockázat, hogy a halál felé fordulnak.
Meg kell
tanulni ellent mondani ( gyerek részéről ) és elviselni az ellentmondást (szülő
).
Az erőszakos
gyerekek szülei vagy maguk is erőszakban nőttek fel és ezt adták át
gyermekeiknek, vagy gyermekkorukban nélkülöztek ezért adnak meg mindent
gyermekeiknek.
Az agyonajnározottgyerekek, képtelenek arra ,
hogy megvédjék magukat,
mert mindent
megkaptak szüleiktől, ezzel igyekeztek elkerülni a velük való konfrontálódást.
Az elnéző szülők gyerekei kevésbé készek a küzdelemre >
droghoz nyúlás lehetősége.
(
DROG > zaj nélkül teszik mozdulatlanná az életet.)
Az erőszak és
annak tudat alatti elfojtása az egyénben egész sor tünetet idézhet elő:
- étkezés
elutasítása
-
szobatisztaság elutasítása
- tanulás
elutasítása
- védekező
tikek
- folyamatos
mozgás
Micsoda dolog, hogy a szülők el akarják tüntetni a
konfliktust ahelyett, hogy
elismernék.
A gyereknek
hozzá kell szoknia a kapcsolat hullámzásához
, a szülőknek el kell viselniük ennek kockázatát.
A gyermeknek
érdeke, hogy létrehozza a saját Énjét a szülőével szemben, és felépítse a Felettes énjét - a szülők szabályainak
köszönhetően, amelyeknek
az a feladatuk, hogy megállítsák a különbségek kiváltotta
haragját
Ne nevezzük a
gyereket GONOSZNAK > veszélyes, mert a többi gonosszal azonosítja magát.
Az egyévesnél
idősebb gyereket , ha nem kényszerítjük rá a szabályokra, olyan
PARADOCSOMI
ÁLLAPOTOT hitetünk el vele, amit sehol nem talál.
Ezzel abban akadályozzuk meg, hogy hozzászokjon az élethez
(általában )
Ha leszidjuka gyermeket , mert pl. nem akar bejönni a
homokozóból > normális és jó.mert így tanulja meg, hogy a lényeges dolgokat,
a másik nem mindig azt akarja amit ő.
Már
két éves kortól meg kell tanítani neki , hogy a szülőre más szabályok
vonatkoznak,
mint
rá.
ELSŐ
ÉV >A SZÜKSÉG KIELÉGÍTÉSE MÁSODIK ÉV>
szembenállás
a másik vágyával
A nem eleinte meglepő a gyereknek, de üdvös az
identitásának,
ugyanis elkezdi felépítenia szükséges távolságot önmaga és a
másik között,
ezáltal nem válik sem erőszakossá, sem pszichotikussá.
Ne higgyék , hogy a jó jót vált ki, és az autoriter (
tekintély elvű ) nevelés rosszat tesz a gyermeknek.
Nagy árat fizet később az elkényeztetett gyerek
. Nem tanították meg neki az életünk szabályait amely alapja lehetett volna a szociális
FELETTES ÉNJÉNEK.
Azt
kell megértetnünk a gyermekeinkkel, hogy a mi életünket nem az ő vágyai
irányítják,hanem KOMPRPMISSZUM az ő és a mi vágyaink között.
Az
ERŐSZAK KÉT KÜLÖNBÖZŐ VÁGY KERESZTEZŐDÉSÉBŐL
jön
létre.
Tanítsuk meg a gyerekeinknek, hogy lehetnek a szüleiktől
eltérő vágyaik,
de kettejük kapcsolata mindig a szeretetre és a bizalomra
épül.
Nem kell , hogy egy gyerek mindig engedelmeskedjen a
szüleinek, mert a
könnyen engedelmeskedő gyerek elrejti az ellenállását.
( hogy elkerülje a konfliktust )
Az ilyen gyerek a külvilágban sem nyilvánítja ki vágyait,
keveset beszél és fél az emberektől.
Meg kell adnunk a lehetőséget, hogy szembehelyezkedjen a
szüleivel és választhasson.( el kell , hogy hangozzon: ahogy akarod , de
viselned kell a következményeket )
Az esti mesélésa megnyugvást hozhatja , egy konfliktussal teli nap után
> segít elkerülni a lidérces álmokat. Közben újra éljük vele a megismert
szituációkat, amit jobban elfogad ha nem ő a hős.
Könnyen azonosul a csökönyös kiselefánttal, az erőszakos
kiskutyával,
félénk nyuszival.
A kisebbek a gyöngéd kisállatokkal azonosulnak. Később
szeretik az emberi
hősökről szóló történeteket. (A kik a mese végén
megházasodnak , gyerekük születik – minden életet emberi egzisztenciára vezet
vissza, a maga nehézségeivel:> a születéskor-
- Csipkerózsika, serdülőkorban hamupipőke, -felnőttkorban
Hófehérke. )
A
gyermekeinknek bizalommal kell a jövőbe tekinteniük, holnap egy jobb nap
kezdődik.
Kegyetlennek hisszük őt amikor kitépi a légy szárnyát,
haragosan tapossa szét a hangyákat,de valójában csak kísérletezik, hogy pl. mi
történik , ha meghúzzuk a macska farkát.
Nem tudja elképzelni mit éreznek az állatok
A televízió erőteljes hatása
– a gyermeki erőszak kialakulásában.
A
TÉVÉ A KÉPZELT VAGY VALÓS ERŐSZAK OSZTÓJA.
A brutális , erőszakos élet beözönlik a kisgyermek életébe.
A televízió mágikus hatást gyakorol a gyermekek életére , odaszögezi őket a
képernyő elé.
A gyermek
telítődik, szinte hipnotizálódik az által aki helyette cselekszik a képernyőn.
Nem mozdul , azonosul azzal aki.....
A tévét egyedül
néző gyermek összekeveri a jót és a rosszat.
Ha nincs senki mellette aki elmagyarázza a dolgok logikáját. Ő egyedül nem
fog különbséget tenni , mert a gyermek alaptevékenysége az UTÁNZÁS 1 – 4 éves
kora között.
A
képernyőn látott erőszak hatása alatt VÉDELEM ÉS KRITIKAI ÉRZÉK NÉLKÜL
MARAD.
„
Zsákmányává válik a fertőzésnek.”
Lenyel, magáévá tesz egy amorális, erőszakos logikát.
Nem csodálkozhatunk azon, hogy az USA- ban a gyerekek olyan
könnyen ölnek –
-- látni szeretnék mi történik valójában.
A gyermek utánozni fogja amit a képernyőn látott ( otthon,
közösségben ... )
Arra törekszik, hogy az erejével és a ravaszságával győzzön.
( pl –lopás- cél ne kapják el )
NINCS
BŰNTUATUK !
Nem a szülőt a
televíziót fogják utánozni.
MEGOLDÁS : a gyermek őt éves
koráig , a szülő az aki birtokolja a távkapcsolót.
Így előnyben
részesíthetnénk a gyermekhez közel álló emberi történeteket.
A gyermek
nagyon hamar felismeri magát a kis barna mackó a gonosz kis kacsa,a mulatságos
kiselefánt történetében.
Megoldás – videó kazettára jól bevált meséket – ne kényszerítsük
,hogy váltson kazettát,
a gyermek imádja felismerni, megelőzni a történetet, EZZEL
TESZI A MAGÁÉVÁ.
Ezekkel a tanácsokkal nem az erőszak
elvetésére buzdítjuk a szülőket, hanem, hogy csak azt mutassák a gyermeknek,
amely életkorának és a család erkölcsének megfelel.
Felesleges arra kényszeríteni, hogy szeresse riválisát. Ne
keltsünk benne bűntudatot azzal,
hogy képzelje helyét bele a helyébe.
A féltékenység az első erőszak,
melyet a gyermek önmaga védelmében saját identitásáért
tesz.
Ezen okokból vetik bele magukat a felnőttek szerelmi,
gazdasági, vagy etnikai háborúba.
- 6 -
Óvodába lépés –
Azok a gyerekek
akik azért sírtnak , hogy ne keljen elválni az anyukájuktól, nem tanulták meg a
másikkal szembeni önállóságukat.
Megkímélték
őket minden veszélytől
Ezeknek a gyerekeknek eleinte a legfőbb feladatuk, hogy
merjenek beszélni, ellentmondani, verekedni azért amit akarnak.
A csoportban az a feladat, hogy kialakítsuk a
csoporté-érzést, hogy elfogadják mindenki különbözőségét.
Aki otthon az
erőszakot tanulta, gyorsan ki fog tűnni erőteljes ellenkezésével, és az öklei
gyors használatával.
Mintha nem lenne biztos abban, hogy fölényét szavakkal
bizonyíthatná.
AZ
ÖSSZEFÜGGÉST LÁTHATJUK AZ ERŐSZAK ÉS AVERBALIZÁCIÓ
HIÁNYA
KÖZÖTT.
A kik nincsenek
a szavakhoz szokva azok az öklükkel vagy a lábukkal
védekeznek. (
háttérben erőszakos szülők akik ütnek, ahelyett, hogy beszélnének)
Ezek a gyerekek
könnyen veszélyben érzik magukat ( a verés és a fenyegetettség miatt )
#1 Dr.BauerBela