Alattomos, néma gyilkos: Hypertonia
Miért alattomos ez a betegség?
Alattomos, mert kezdetben nem
vevődik észre. Lappangva, némán, mintegy lopakodva kezdődik. Panaszt, tünetet
kezdetben nem okoz. Később azonban gyilkossá válhat, mert akár tragédiába
torkolló, halálos szövődményei alakulhatnak ki: szívinfarktus, agyi
érbetegségek. Ezek váratlanul, mintegy derült égből villámcsapásként
jelentkezhetnek az addig magukat egészségeseknek vélőknél. Sokan tehát még nem
is tudják hogy már ők is „betegek”, hiszen a hypertonia betegség kezdeti
szakaszában még nem jelentkeznek egyéb betegségre utaló jelek, ”csupán” a magas
vérnyomás.
Gyakori betegség-e hypertonia?
Igen, a leggyakoribb népbetegség ! A
statisztikai adatok szerint a lakosság 20-30 %-ánál (!) alakulhat ki magas
vérnyomás, a hatvanöt év felettiknél pedig 50 %-ban !
Mit tekintünk magas vérnyomásnak?
Magas vérnyomásnak tekintjük, ha
három különböző alkalommal, legalább egy hetes időközben a nyugalomban mért
vérnyomás értéke meghaladja a 140/90 higanymilliméteres értéket. (A felső, más
néven szisztolés értéket a szív bal kamrájának vért kilökő összehúzódásakor, az
alsó, úgynevezett diasztolés értéket a szív bal kamrájának ellazuláskor
mérjük).
Mi a vérnyomás normális értéke?
Míg régen azt gondolták, hogy idős
korban normálisan is magasabb lehet a vérnyomás, mai tudásunk szerint (sok ezer
vizsgálati adat alapján: HOT – hypertonia optimális terápiája nevű,
bizonyítékokon alapuló multicentrikus vizsgálat) ez már nem igaz. Idős korban
is (mint a fiataloknál), a normális vérnyomás elérése a cél.
A Magyar Hypertonia Társaság
legújabb irányelvei alapján:
- Optimális vérnyomás a
120/80 Hgmm alatti (széleskörű vizsgálatok szerint ez biztosítja a
leghosszabb életet).
- Normális vérnyomás a
120-130 Hgmm közötti szisztolés és 80-85 Hgmm közötti diasztolés értéknél
(ennek elérését tűzzük ki célul a hypertoniás betegek vérnyomásának
beállításakor)
- Emelkedett normális vérnyomásnak nevezzük a 130-139 Hgmm közötti szisztolés, vagy
85- 89 Hgmm közötti diasztolés értékeket.
- Kóros vérnyomás különböző
fokozatairól beszélünk 140/90 Hgmm feletti értékeknél.
Milyen panaszokkal illetve tünetekkel
járhat a hypertonia?
Sajnos gyakran tünet és panaszmentes
formában kezdődik, hiszen az emelkedett vérnyomást a szervezet még jól
tolerálja (ezért is nevezzük alattomos betegségnek).
Enyhe formájában gyakori a szapora
szívverés érzése, mely akár rohamokban is jelentkezhet. Kísérheti verejtékezés,
fáradékonyság, fejfájás, mely gyakran, de nem mindig tarkótáji. Súlyosabb
esetben nem forgó jellegű szédülés, átmeneti látászavar, hallászavar, kéz-láb
gyengeség, jelzi az agyi keringés érintettségét. A fulladás (fizikai
terhelésre), mellkasi nyomó fájdalom pedig a szív terhelésére utal.
Igaz-e hogy a hidegrázás lehet a magas
vérnyomás első tünete?
Igen, gyakran előfordul, hogy az
addig nem ismert hypertoniát a vérnyomás kiugrással párosuló hidegrázásról
lehet felismerni. Jellemzője, hogy nincs láza a betegnek (mert a láz emelkedés
a hidegrázás másik leggyakoribb oka), s a panaszok alatt jelentősen emelkedett
vérnyomást lehet mérni. Ilyen esetben azonnal célszerű szakorvoshoz fordulni,
mivel ebben a stádiumban a szervi érintettséget kimutató kivizsgáláson túl már
biztosan gyógyszeres kezelést igényel e betegség.
Mindig alacsony volt a vérnyomásom,
miért lett magas?
Gyakoriak a tipikusan önnyugtató (és
önbecsapó) példák: „nekem eddig mindig alacsony volt a vérnyomásom, most sem
lehet magas. Csak, ha ideges vagyok, akkor megy fel a vérnyomásom”. Sokan
hajlamosak a hypertoniát bagatellizálni: „ igen, tudom, hogy néha magasabb a
vérnyomásom” vagy: „régóta tudok már ingadozó vérnyomásról”.
Gyakorló orvosi tapasztalatok
szerint a fenti kijelentések mögött az esetek többségében már hypertonia
betegség állhat.
Mi az a fehérköpeny hatás?
Fehérköpeny hatásnak nevezik azt a
jelenséget, amikor az orvos által a rendelőben mért vérnyomás magasabb a beteg
által otthon mértnél. Ennek oka az orvosi vizsgálat idegi reakciót kiváltó
vérnyomásemelkedést okozó tényezői. Mai felfogásunk szerint ez a fehérköpeny
hypertonia is állandósulhat, átalakulhat valódi, szövődményeket okozóvá.
Mikor mérjük a vérnyomást?
Több napszakban, legfontosabb
felébredés után, reggel, azonnal. Ha éjszakás műszakban dolgozik, vagy
éjszakázós típus, akkor az éjszaka folyamán többször is, majd a nappali alvás
utáni felébredéskor is.
Fontos volna a vérnyomásmérésre a
megfelelő körülmények megteremtése. A páciens mérés előtt egy órával ne igyon
kávét (bár a kávé a közhittel ellentétben csak csekély mértékben emeli a
vérnyomást, ezért napi 2-3 kávéjáról nem kell lemondania a hypertoniás betegnek
sem). Legalább tizenöt perccel előbb hagyja abba a dohányzást, öt percig üljön
vagy feküdjön. Célszerű, ha a hypertoniás beteg ezeket a körülményeket otthoni
mérések alkalmával megteremti.
Ingadozik-e normálisan is a vérnyomás?
Ismeretes a vérnyomás normális
napszaki ingadozása. Értéke éjszaka a legalacsonyabb, s hajnalban, reggel a
felébredéskor a legmagasabb. A vérnyomásértékek szellemi vagy fizikai
terhelésre, normális esetben is széles határok között mozoghatnak.
Sportteljesítmény vagy szexuális aktus akár 200-ra is emelheti a szisztolés
vérnyomást.
Mi az a 24 órás ambuláns vérnyomásmérés
(ABPM)?
Az ABPM jelentése: Ambulatory Blood
Pressure Monitoring (ambuláns vérnyomás monitorozás) betűszava. Ez egy kis,
automatikus, hordtáskaként viselhető vérnyomásmérő készülékkel történik, melyet
a betegek 24 órán át viselnek. Programozásuk szerint nappal 20, éjjel 30
percenként mérnek. Így a 24 óra alatt mintegy 70-80 mérést végez. Eredményei
alapján a hypertonia tipizálásán túl a gyógyszeres beállítás pontosítására is
sor kerülhet, valamint szervi szövődményekre utaló jelek alapján ezek
kivizsgálása megkezdődhet.
A Magyar Hypertonia Társaság szakmai
támogatásának köszönhetően, ez a módszer ma elterjedtebb hazánkban mint a
közismerten jól műszerezett Egyesült Államokban. Az ABPM-el igen sok hasznos
tapasztalatot gyűjtöttünk: nemcsak a vérnyomás természetének felismerésében,
hanem a vérnyomás gyógyszeres beállításában, szív-érrendszeri kockázati
tényezők, szövődmények felismerésében, megelőzésében is. A jelenlegi ajánlások
szerint évente egy alkalommal minden hypertoniás betegnél érdemes elvégezni a
24 órás ambuláns vérnyomás monitorozást.
Milyen vérnyomásmérőt használjunk
otthon?
Európai és amerikai ajánlások
szerint ma a 24 órás ambuláns vérnyomás monitorozás adatain kívül az otthon
mért vérnyomásértékek alapján állítják be a vérnyomást. Célszerű otthonra olyan
készüléket választani, amely a karon mér, és a számértéket kiírja (digitális
típus). Nemzetközileg ugyanis a felkaron a könyökhajlatban futó verőéren ( az
ún.arteria brachialison) mért vérnyomésérték az elfogadott, összehasonlítható.
A csuklón mérő készülék nem ugyanazt mutatja, hiszen itt egy vékonyabb artéria
fut.Vékonyságán kívül ez merevebb lehet is lehet (minél periferiásabb egy
arteria annál hamarabb kezdődhet ennek sclerosisa). Ezért nagyobb ellenállással
kell összenyomnia a vérnyomásmérő mandzsettának, s így magasabb értéket mutat
mint a felkar esetében.
A digitális (számjelzést kiíró)
készülékek általában könnyen kezelhetőek, megbízhatóak. Az általuk kiírt első
szám a szisztolés, a második a diasztolés vérnyomás értéke higanymilliméterben.
Harmadikként a monitoron általában a pulzusszám jelenik meg. Az adott beteg számára
az adott készülékkel mért adatok önmagukhoz való viszonyítsa, változása a
fontos. Érdemes tehát a mért értékeket az időpontokal együtt feljegyezni, s
ezen eredményekkel konzultáni kezelőorvosunkkal.
Mi a hypertonia szív szövődménye?
Leginkább veszélyeztetett a szív.
Könnyen belátható, ha a szívnek a magas vérnyomás miatt egy szűkebb, nagyobb
ellenállású érrendszeren kell áthajtania a vért, ez terheli szívet. Ezt a
terhelést egy ideig maradandó károsodás nélkül viseli, de bizonyos idő után
gátlódik szív elernyedése, s a szívben létrejött nyomásterhelés a szívizmot,
esetleg a szívkoszorúereket is károsíthatja. Ez pedig akár szívinfarktushoz is
vezethet.
A szív állapotának felmérésére ma
már az EKG-nál sokoldalúbb eszközzel rendelkezünk: ez a szív ultrahang berendezés.
Ennek segítségével a mozgásában kétdimenziós képen vizsgálható szív alaki
eltérésein túl, egy ún. Doppler eljárással a szívben uralkodó áramlásokról,
nyomásviszonyokról is adatokat kaphatunk. Ezekből lehet következtetni a
hypertonia okozta szívkárosodás mértékére. Mivel a vizsgálat a beteget nem
terheli, ismétlésével követhetjük a gyógyszeres kezelés során a szívkárosító
hatás csökkenését vagy megszűnését.
Kezelhető-e a hypertonia okozta
szívnagyobbodás?
Igen. Nagyrészt visszafordíthatóan.
A vérnyomásterhelés következtében, ennek mintegy ellensúlyozására a bal kamra
falának megvastagodása jön létre. Ez adja például a röntgennel észlelt
szívnagyobbodás képét. Ezt a szívultrahang vizsgálat megerősítheti: számszerűen
mérhetőek a falak vastagságai, nyomásviszonyok, áramlások. Ha szívultrahanggal
már hypertoniás szívkárosodás (cardiomyopathia hypertonica) áll fenn, ez
mindenképp gyógyszerrel kezelendő ! Ma már több olyan olyan korszerű
gyógyszer-csoport van, mely a vérnyomás normalizálása mellett, részben ennek
révén, részben más komplex kedvező hatások miatt képes visszafordítani a
szivnagyobbodást, vagy megelőzni ennek kialakulását.
Lehet-e nem gyógyszeresen kezelni a
hypertoniát?
Igen, sőt kell is minden esetben, ha
hypertonia áll fenn, a gyógyszerszedés mellett is.
Bizonyos környezeti tényezők
megváltoztatásával megelőzhetjük a hypertoniák egy részét. Ilyen például a
túlzott konyhasóbevitel és az alkoholfogyasztás. (Sok konyhasót tartlamaznak:
száraz hentesáruk, halkonzervek, sajtok, kenyérfélék).Ajánlott a napi 6 gramm
konyhasó alatti sóbevitel (összesítve,mindem táplálékra, italra értve).
A dohányzás és a fizikai aktivitás
hiánya és az elhízás is emeli a vérnyomást. Persze, ha nincs lehetőségünk (vagy
akaratunk) egészséges életmódot élni, akkor legalább méressük vagy mérjük
gyakrabban a vérnyomásunkat, s ha ez három különböző időpontban is magasabb
140/90-nél,vegyünk igénybe szakorvosi segítséget.
Okozhat-e merevedési zavart a
hypertonia?
Az 50 év feletti hypertoniás
betegeknél mintegy 30 %-ban mutattak ki merevedési zavart. Ennek oka részben az
úgynevezett arterioszklerotikus érbetegség, melynek egyik tényezője maga
hypertonia. Tehát a hypertonia kezelésével javítható az állapot.
A helyzet azonban nem ilyen
egyszerű, ugyanis a hypertonia kezelésére alkalmazott gyógyszerek is okozhatnak
merevedési zavart.
Tehát ha merevedési zavar a
hypertonia gyógyszeres kezelés kapcsán lép fel, úgy mielőbb érdemes
kezelőorvosunkkal tanácskozni. Szakirodalmi adatok szerint, merevedési zavart
okozhatnak a következő, hypertonia kezelésére használt gyógyszercsoportok:
- Béta receptor blokkolók
- Calcium csatorna blokkolók közül a verapamil típusúak
- A vízhajtók közül a thiazidok, a spironolactonok, és a
karboanhidráz gátlók
- Az ún. centrális alfa2 receptor agonisták
Meddig kell szednie a gyógyszert a
hypertoniás betegnek?
Röviden: élete végéig. Sajnos a
hypertonia nem múlik el. Sokan abban tévhitben, hogy elmúlt a magas vérnyomásuk
(mely a hatékony góygyszere kezelés következtében normalizálódott) abbahagyják
a gyógyszer szedését. Ez káros sőt veszélyes is lehet, mert bizonyos
gyógyszerek elhagyásakor ún. visszacsapás (rebuond phenomen) alakul ki: igen
magasra emelkedhet a vérnyomás, mely szervkárosító hatást is okozhat.
Orrvérzés lehet-e a magas vérnyomás
első tünete?
A közhittel ellentétben az
orrvérzések leggyakoribb oka helyi eredetű. Az orrnyálkahártya, értágulatai,
sérülése, akár felső légúti vírusbetegség kapcsán is eredményezhet orrvérzést.
Ebből a tünetből a hypertonia csak ritkán diagnosztizálható. Ha ismétlődő
orrvérzés van, fül-orr gégész szakorvost érdemes felkeresni, természetesen a
vérnyomást is mérjük meg.
Szabad-e hypertoniásnak sportolnia?
Nemcsak hogy szabad, kifejezetten
ajánlott. Hetente 3x40 perc olyan testmozgás, mely növeli a szívverésszámot
(kocogás, kerékpározás, labdajátékok) vérnyomáscsökkentő hatásúak. Részben
kedvezően áthangolják a vegetatív idegrendszert, részben csökkentik a testsúlyt
is. A rendszeres dinamikus tréning hatására az enyhe magas vérnyomás
normalizálódhat is! Nem ajánlottak azonban a statikus gyakorlatok, mint például
a súlyemelés, mert ezek vérnyomásemelő hatásúak.
Mi az a fehérköpeny hatás?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése