MEDDIG KEZELHETŐ OTTHON A HASMENÉS??

MEDDIG KEZELHETŐ OTTHON A HASMENÉS??

Meddig kezelhető otthon a hasmenés?

Minden kisgyermek átesik hasmenésen, egyes esetekben azonban olyan súlyos folyadékveszteség is kialakulhat, hogy a gyermeknek orvosi segítségre lenne szüksége. Hol a határ, meddig kezelhető otthon és mikor kell orvoshoz fordulni?

Miért fontos a gyermekkori hasmenés szakszerű kezelése?

A hasmenés igen gyakori jelenség gyermekkorban, ezért a nem súlyos eseteket célszerű otthon kezelni. Bár általában magától gyógyuló betegség, azonban a gyermeki szervezet folyadékháztartásának labilitása miatt a kiszáradás veszélye lényegesen nagyobb, mint felnőttkorban. Ezért az otthoni kezelés módját és korlátait egyértelműen és részletekbe menően meg kell határozni. Ez annál is inkább szükséges, mert az évtizedekkel korábban széles körben alkalmazott és a közvéleményben elterjedt egyes gyógymódok időközben túlhaladottakká váltak.

A hasmenés okairól

Salmonella baktérium

A hasmenés lehet valamilyen alapbetegség vagy nem fertőzéses eredetű bélbetegség részjelensége, azonban a gyermekkori hasmenések messze túlnyomó többsége kórokozó által előidézett betegség. Leggyakoribb kórokozók vírusok, elsősorban rotavírusok és adenovírusok. A bakteriális eredetű hasmenés hátterében legtöbbször Salmonella baktérium áll, de okozhatják más baktériumok is. Hasmenés akkor alakul ki, ha az említett kórokozók valamelyike nagy mennyiségben megtelepszik a vékonybél nyálkahártyáján. Ezt követően a kórokozó nyálkahártyába való behatolásának vagy az általa termelt toxin (méreganyag) hatásának következtében a bélfal táplálékfelszívó képessége csökken. A bélben maradó táplálék a környező szövetekből és a vérből vizet és vele elektrolitokat von el, és így kialakul a híg széklet. A keringő vértérfogat fenntartása érdekében a többi szövetből is víz vonódik el, ezért általános szöveti kiszáradás alakul ki.

Mikor vigyük orvoshoz a gyermeket?

A kiszáradás mértéke az elveszett folyadékmennyiségtől függ, ez alapján enyhe, közepes vagy súlyos kiszáradásról beszélhetünk, melyeknek a szülő által is könnyedén megítélhető tüneteit az alábbi táblázat ismerteti:

Folyadékveszteség mértéke  Enyhe Közepes Súlyos Általános állapot éber, szomjas nyugtalan, gyenge álmos, aluszékony Légzés normális mély mély és szapora Nyálkahártya nedves száraz nagyon száraz Pulzus szapora szapora és gyenge szapora, kihagyó Szem kissé beesett beesett mélyen beesett Vizeletmennyiség normális kevés nagyon kevés vagy nincs

Ha a tünetek alapján megítélt folyadékvesztés a közepes vagy súlyos kategóriába esik, a kisgyermeket orvoshoz kell vinni, mert ekkor már olyan mértékű a folyadékveszteség, hogy az csak kórházban infúzió adásával kezelhető könnyen és gyorsan.

A kiszáradás mellett más okok is lehetnek, melyek esetén szintén meg kell mutatni orvosnak a gyereket. Például ha a hasmenés véres (vagy egyébként véres a széklete), ha előzőleg antibiotikumot szedett a gyerek, ha járvány kialakulásától kell tartani (gyermekközösségben jelentkező hasmenés esetén), vagy ha a hasmenéses gyermeknek valamilyen súlyosabb alapbetegsége van (pl. immunhiányos betegség).

Hasmenés otthoni kezelése

Ha a folyadékvesztésnek csak enyhe jelei vannak, otthon is kezelhetjük a kis beteget szájon át történő folyadék- és elektrolitpótlással (orális rehidrációval). Tudományos tény, hogy a bélnyálkahártya csak akkor képes a víz felszívására, ha mind a nátrium, mind a glükóz (szőlőcukor) megfelelő mennyiségben jelen van. Az orális rehidrációs oldatot éppen ezért nem lehet házilagosan összeállított glükóz-só keverékkel helyettesíteni. Ilyen készítmények patikákban vény nélkül is kaphatók, az elkészítés módja (a szükséges folyadék és por mennyisége) pedig a csomagoláson található, de segítséget kérhetünk a gyógyszerésztől is. Az ilyen folyadékpótló kezelés időtartama általában nem több mint 10-12 óra. Az első 6 órában a készített oldatot kis mennyiségekben adjuk be (hányás esetén érdemes megpróbálkozni a lehűtött oldat kanalanként való adásával). Hat óra múlva ismét meg kell ítélni a gyermek állapotát, ha nem javul újabb 4-6 órán keresztül próbálkozzunk az oldat alkalmazásával az előírt mennyiségben. Ha 10-12 óra elteltével sincs javulás, vagy időközben bármikor a gyermek állapota romlana, azonnal fel kell keresni vele az orvost.

Ha sikerült a folyadékveszteséget legalább részben pótolni, elkezdődhet a táplálás újrakezdése. A régebben szokásos "koplaltatás" kifejezetten káros, ugyanis a béltartalom hiánya a nyálkahártya gyógyulását lassítja, és a betegség lefolyását meghosszabbítja.

A szoptatott csecsemőket már a folyadékpótlás alatt is a szokásos gyakorisággal szoptatni kell.

A tápszerrel táplált csecsemők is kapják meg táplálékukat a hasmenés előtti mennyiségben és gyakorisággal, a tápszert azonban kiforralt és lehűtött vízzel hígítva adjuk, kezdetben 1 rész tápszerhez 2 rész víz arányban. 3-5 nap alatt térjünk át folyamatosan a hígítatlan tápszerhez. Idősebb gyermekeknél növényi eredetű ételek adásával kezdjük a táplálást.

Mai álláspont szerint a hasfogó gyógyszereknek és az aktív szénnek vagy más hasonló szernek a gyermekkori hasmenés kezelésében nincs helye! Alkalmazásuk csökkenti ugyan a székletürítés gyakoriságát, így látszólag hatékonyak, de a hasmenés okát nem szüntetik meg. Sőt a toxinok vagy baktériumok távozásának lassításán túl a pangó béltartalom mennyiségének növelésével a bélfal feszülését fokozzák, a bélnyálkahártya keringését rontják, és így egyenesen ártalmasak lehetnek.
A hasmenés kezelésében antibiotikumok alkalmazása általában felesleges, kivétel 3 hónapos kor alatt a Salmonella kezelése, bár ennek megítélése a gyermekorvos feladata.

Ha a fenti rövid kis útmutatót követjük, gyermekünk biztos hamar kilábal a hasmenésből, de fontos annak a szem előtt tartása, hogy ha nem javul a hasmenés, ne várjunk sokat az orvos felkeresésével.

#1 Dr.BauerBela

---