Végtagfájdalom
gyermekkorban
Anya fája a lábam! - riad fel sok szülő
álmából ezekre a nem egyszer sírós szavakra, majd 10-20 perces odafigyelés,
simogatás és masszírozás után 3-8 éves gyermekünk békésen alszik tovább. Másnap
reggel pedig újult erővel, mintha mi sem történt volna futkározik.
Ugyan,
csak nő a gyerek! – hangzanak a nagymama, a szomszéd, vagy akár orvosunk
megnyugtató szavai. Az ébredés, a sírás és a panasz azonban
hetente kétszer, háromszor hónapokon át ismétlődik. Mi lehet a magyarázata és
hogyan viszonyuljunk a látszólag titokzatos problémához?
Legtöbbször nem betegség okozza
Növekedési
fájdalom - betegség tulajdonképpen nem létezik. A
gyermek reumatológia, gyermekortopédia mégis ezzel a megnevezéssel illeti
azokat az állapotokat, amikor a fenti rejtélyes panaszokat egyéb kórképpel
magyarázni nem tudja. Azt, hogy a nemzetközi szakirodalom és az egészségügyi
média évtizedek óta foglalkozik a problémával, az magyarázza, hogy nagyon sok
gyermeknél fordul elő és sajnos gyakran minősítik növekedési fájdalomnak az
ugyan igen ritka, de rettegett gyermekkori csontbetegségeket is.
A
panaszok legtöbbször este, lefekvéskor és nem ritkán éjszaka, alvásból
felriadva jelentkeznek. Jellemzően az alsó végtagot fájlalják gyermekeink
általában a térd körül, de előfordulhat bokatáji és talpfájdalom is. Mindkét
láb fájhat egyszerre, de előfordul, hogy felváltva hol az egyik, hol a másik
láb érzékeny.
Felnőni néha fájdalmas
A
mai napig egyetlen tudományos vizsgálat sem igazolta, hogy a biológiai
növekedés fájdalmas volna. Több elképzelés is létezik azonban arra vonatkozóan,
hogy mi okozza a fájdalmat. Az egyik leggyakoribb orvosi magyarázat az, hogy
csontjaink és a körülvevő lágyrészek, elsősorban a csonthártya növekedési üteme
eltérő. Egyszerűen fogalmazva a csonthártya ráfeszül a növekvő csontra, ami
fájdalmat okoz.
Más elképzelés szerint a növekedési hormon
éjszakai termelődése az ok, de felmerülhet az is, hogy a gyermekek napközben
túlterhelik még viszonylag fejletlen csontjaikat-, ízületeiket. Akármi is a kiinduló
ok, a panaszt vélhetően egy enyhe csonthártya irritáció, izgalom okozza, amely
a körülötte lévő izmok tónusának fokozódásával enyhül. Ez lehet a magyarázata
annak, hogy napközben, amikor a gyerekek működtetik izmaikat, illetve gyengéd
izom masszírozás hatására a fájdalmak megszűnnek.
Sokan orvoshoz fordulnak vele
A
panaszok makacssága előbb utóbb minden szülőt arra ösztönöz, hogy megmutassa
szakorvosnak gyermekét. Az orvosi rendelőben azonban rendszerint
semmi fájdalmat, érzékenységet és semmi tünetet nem észlelünk és a röntgen
felvétel sem mutat semmi eltérést. Panaszmentesség és szimmetrikus fájdalmatlan
mozgások esetén a szakorvosi vizsgálat során rendszerint nem szükséges még a
röntgen felvétel elkészítése sem. Nagy megkönnyebbülés az orvos számára, amikor
a gyermek vagy szülő elárulja, hogy mindkét lábon előfordul a fájdalom, ugyanis
azok a betegségek, amelyeket a szakorvos feltétlenül szeretne kizárni, szinte
soha nem jelentkeznek szimmetrikusan mindkét oldalon.
A fent bemutatott panaszokkal és tünetekkel
jellemezhető „növekedési fájdalom” esetén megnyugodhatunk, teljesen
ártalmatlan, múló állapotról van szó, a kamaszkorral, amikor a növekedés
lassul, a fájdalmak és az éjszakai ébredések, amilyen rejtélyesen jöttek, olyan
varázslatosan megszűnnek.
Amikor nagyon oda kell figyelni
Nem
magyarázza növekedési fájdalom a tüneteket, és mindenképpen szakorvosi -
diagnosztikus vizsgálatot igényel azonban az, ha a fájdalom lázzal jár, ha
napközben sem szűnik, ha gyermekünk sántít, a panaszok következetesen egyoldaliak,
még inkább ha egy jól körülhatárolható ponton jelentkeznek, mert ezek a jelek
komoly betegség gyanúját vethetik fel Gyermekkorban igen ritkán de sajnos
előfordulnak súlyos csontbetegségek, amelyeket mindenképpen célszerű korán
felismerni és elkerülni azt, hogy növekedési fájdalom diagnózissal és
kézlegyintéssel kezeljük.
Comb-
és térdfájdalmakkal kezdődik és ezért a növekedési fájdalomtól el kell
különíteni a gyermekkori combfej elhalást, az ún. Perthes betegséget, amelynek
százezerből 5-8 gyermeket érint. A betegség maradandó
csípőízületi deformitást okozhat, ami korai porckopáshoz és sántításhoz,
csípőfájdalmakhoz vezethet.
Kizárandó
kórkép még a 8-12 éves korosztályt érintő, szintén térdfájdalommal járó combfej
elcsúszás (epiphyseolysis capitis, femoris, slipped capital femoral epiphysis),
ami sántítást, csípő mozgásbeszűkülést és szintén csípőízületi porckopást okoz.
A betegség gyakorisága 2-5/100 000 gyermek.
Rettegett,
de szerencsére igen ritka (százezer gyermekből 4-5-nél fordul elő) betegség a
leggyakrabban térd körül jelentkező és fájdalmat okozó rosszindulatú
csontdaganatok, amelyek a legsúlyosabb gyermekkori mozgásszervi betegségnek
számítanak. Ebben a sorban említendő még a viszonylag
gyakori (1-5/1000 gyermek) de ártalmatlan átmeneti csípőízületi gyulladás
(coxitis transitorica), amely néhány napig, esetleg hétig tartó comb és
térdfájdalmat, sántítást okoz. Kezelés nélkül, vagy enyhe fájdalomcsillapító
szedése mellett spontán, nyomtalanul gyógyul.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése