CSALÁNKIÜTÉSEK-KLINIKAI FORMÁI GYERMEKEKNÉL KÉPEKBEN

1-

2-

3-

4-

5-

#1 Dr.BauerBela

---

MEGŐRÜLÖK AZ ANYÁMTÓL

Megőrülök az anyámtól

Generációs különbségek mindig voltak és lesznek. Csecsemőként az anyánk határozza meg létünket, az anya-gyerek kapcsolat meghatározó egész későbbi életünk alakulása szempontjából, később anyánktól tanuljuk a női szerepek alapjait, gyermeki személyiségünkbe beépülnek azok a magatartásmodellek, amelyeket a szerepgyakorlások során csiszolgatunk, barátságokban, partnerkapcsolatokban. Az első vita talán óvodáskorban zajlik, mikor a kiscsoportos leányka a pörgős szoknyáját akarja felvenni, pedig még hideg szelek fújnak. Mindez persze semmiség a kamaszkor lázadásához képest, amikorra az anyák hajlamosak elfelejteni, hogy ők is voltak kamaszok, lázadtak, extrém módon öltözködtek, a polgárpukkasztás volt kedvenc foglalatosságuk, de mégis kis híján szívinfarktust kapnak, amikor kamaszlányuk lila hajjal, fekete körmökkel, démonira maszkírozva akarja kivívni sorstársai elismerését. Nehéz elfogadni, hogy titkaik vannak, amiket tiszteletben kell tartani, s támogatni a serdülő önállósági törekvéseit, míg az meg nem találja az autonómia megfelelő szintjét és az arany középutat. A következő problematikus időszak a leszakadás éveire esik, amikor már mindkét fél felnőtt, amikor a lányok kiröpülnek, pályát és partnert választanak, elkezdik a saját útjukat járni, s nem minden döntésükkel értenek egyet anyáik, s anyjukat sem fenyegetik még az időskorral járó problémák. Az anyáknak el kell engedniük gyerekeik kezét, s el kell viselni , hogy gyerekük kirepült a fészekből (olykor még egy picit „lökni is kell rajta”, hogy megtanuljon repülni) ,újraértelmezni a kapcsolatukat, s szeretetből és tiszteletből kialakítani egy olyan légkört, amelyben meghallgatjuk őket, elmondjuk a véleményünket ha kérik, de már nem akarjuk az életüket irányítani,egy olyan finom egyensúlyt kialakítani, amely az elengedés és a megtartás között van valahol. Ily módon tudják a felnőtté ért lányok megtanulni azt, hogy saját képességeikre támaszkodva kell megbirkózniuk felnőtt életük problémáival, ők a kompetensek benne, övék az önálló döntés joga, de mindig számíthatnak anyjuk támogatására és feltétel nélküli szeretetére, még ha rosszul döntenek is olykor. Ezzel elismerjük azt, hogy bízunk képességeikben (hiszen mi neveltük őket!), abban, hogy az adódó élethelyzeteket, problémákat meg tudják oldani. Ily módon lehetővé tesszük számukra, hogy ők is keresztülmenjenek azon az érési folyamton, azokon a saját élményeken, amin mi is átmentünk egykor. Persze az éremnek két oldala van, nemcsak a fiatal nőknek vannak problémái, anyjuk is problémákkal küzd, a középkorú nők elhelyezkedési nehézségeivel vagy már a nyugdíjba vonulással, változó korral, öregedéssel vagy betegségekkel, válással vagy megözvegyüléssel stb. Mindezen problémák súlya alatt bizony előfordul, hogy az anyák kicsit tolakodó módon fejezik ki véleményüket lányuk életének legkülönbözőbb mozzanatairól, zsörtölődnek és kéretlen tanácsokat osztogatnak, vagy akár rátelepülnek lányuk életére. El kell fogadni, hogy lányunknak saját élete, stílusa, szokásai vannak. Az idő előrehaladtával az anyák idősödnek, gondolkodásuk rugalmatlanabb, aggodalmaskodóbbá és nehézkesebbé válnak. S még nem beszéltünk a különböző időskori megbetegedések (pl. agy-érelmeszesedés, Alzheimer kór stb.) következményeiről, amikor már csökken, vagy megszűnik a kontroll a szavak és tettek felett, amikor az anya esendő, öreg és lánya gondozására szorul. A tolerancia és a szeretet a gyógyír ezen helyzetekre. De! Mindezekért és mindezek ellenére Vámos Miklós könyvének címét idézve „Anya csak egy van”(érdemes elolvasni!), s így anyák napja közeledtével köszöntse anyáinkat Ratkó József zsoltára:”Az anyák halhatatlanok. Csak testet, arcot, alakot váltanak. Egyetlen halott sincs közülük, fiatalok mint az idő. Újra születnek minden gyerekkel, megöletnek minden halottal - harmadnapra feltámadnak, mire virradna. Adassék nékik gyönyörűség, szerelmükért örökös hűség. S adassék könny is, hogy kibírják, a világ összegyűjtött kínját”. #1 Dr.BauerBela

---

A HIV FERTŐZÉS TÜNETEI

A HIV-fertőzés tünetei

Ha felmerül a gyanú, hogy HIV-fertőzött, a legbiztosabb a HIV-teszt, de az alábbiakban felsoroljuk a legjellemzőbb tüneteket.

A vírus szervezetbe kerülésétől számított 1-2 hónapon belül a betegek 40-90 százalékánál influenzaszerű tünetek jelentkeznek, ez az ún. akut retrovírus szindróma (ARS). Előfordul azonban az is, hogy a HIV-fertőzött évekig tünetmentes marad.

Láz

Általában enyhe influenzaszerű panaszok kíséretében jelentkezik, mint a fáradtság, a duzzadt nyirokcsomók és a torokfájás.

Fáradtságérzet

Ez jellemző lehet a HIV korai és kései tüneteire egyaránt

Ízületi és izomfájdalmak, duzzadt nyirokcsomók

Az ARS-t gyakran tévesztik össze az influenzával, hiszen hasonlók a tünetek. A nyirokmirigyek (hónaljban, lágyékban, nyakon) mint az immunrendszer részei begyulladnak, ha fertőzés áll fenn.

Torok- és fejfájás

Ezeket is csak a tünetek összefüggésében lehet ARS-ként azonosítani. Ha a közelmúltban kockázatos szexben vett részt, a HIV-teszt a legbiztosabb önmaga és mások érdekében.

Bőrkiütések

Mind a korai, mind a késői fertőzésre jellemzők.

Émelygés, hányás, hasmenés

A fertőzés korai szakaszában az érintettek 30-60 százalékánál jelentkeznek ezek a tünetek.

Fogyás

Ez már az előrehaladottabb betegségre jellemző tünet, részben a súlyos hasmenés következménye. Ha több mint 30 napon át tart a hasmenés, láz és gyengeség, ami a testsúly 10 százalékának elvesztésével jár, HIV-fertőzésre lehet gyanakodni.

Száraz köhögés

A makacs köhögés, ami nem reagál a gyógyszeres kezelésre, a súlyos fertőzöttekre jellemző.

Tüdőgyulladás

A köhögés és a fogyás súlyos tüdőgyulladás előjele is lehet, a legyengült immunrendszer miatt az egyébként ártalmatlan baktérium is okozhat tüdőgyulladást.

Éjszakai verítékezés

A HIV-fertőzés kezdeti szakaszában a betegek mintegy felénél jelentkező tünet, később gyakoribbá válhat és független a szoba hőmérsékletétől.

Körömelváltozások

A köröm vastagodása, behajlása, hasadása vagy elszíneződése a kései tünetek közé tartozik, gyakran gombafertőzés (candida) eredménye.

Gombafertőzés

A későbbi fázisra jellemző a szájpenész, amit a candida fertőzés okoz.

Zavartság, a koncentrálás nehézségei

A kognitív problémák a HIV-vel kapcsolatos demencia jelei, általában a betegség kései szakaszára jellemző.

Szájon és a nemi szerveken jelentkező herpesz

Mind az ARS-ra, mind a HIV-fertőzés kései szakaszára jellemzők a fekélyek. A herpesz önmagában is a HIV-fertőzés kockázati tényezője.

Zsibbadás, gyengeség

A kései HIV-fertőzötteknél előfordulhat a kezek és a lábak zsibbadása, az ún. periferális neuropátia, ami a kezeletlen diabéteszben is előfordul.

Szabálytalan menstruáció

Az előrehaladott HIV-betegség növeli a szabálytalan ciklusok kockázatát, ilyen például a ritkább és enyhébb menzesz, de ez a súlycsökkenéssel is összefüggésben lehet.

#1 Dr.BauerBela

---

A HIV FERTŐZÉS BŐRTÜNETEI

Kiütések, pörsenések a bőrön A kiütések a HIV-fertőzöttség mind korai, mind késői tüneteként előfordulhatnak. . „Kelések alakulnak ki a karon és a környékük viszkető és rózsaszín. A kiütések akár a törzsön is megjelenhetnek. „Ha nem tudjuk megmagyarázni a kialakulásuk okát, vagy nem kezelhetőek ezek a kiütések egyszerűen, érdemes HIV-tesztet csináltatni 1- 2- 3- 4- 5- 6- ” 6-

#1 Dr.BauerBela

---

Hogyan ismerhető fel a középfülgyulladás? A középfülgyulladás (otitis media) baktériumok vagy vírusok által okozott megbetegedés, amely általában felső légúti fertőzés következményeként alakul ki. A betegség bármely életkorban felléphet, de főként kisgyermekeknél fordul elő gyakran. A legveszélyeztetettebbek a 3 hónaposnál idősebb, 3 évesnél fiatalabb gyerekek. Számos egyéb betegség is hajlamosíthat a középfülgyulladás kialakulására. A gyulladást általában valamilyen felső légúti, vírusos eredetű hurutos megbetegedés előzi meg. A vírusfertőzés kapcsán kialakuló nyálkahártya-duzzanat elzárja a középfül szellőzésében szerepet játszó fülkürt nyílását. A fülkürt normálisan percenként 3-4-szer szellőzik, amikor nyelés kapcsán megnyílik. Mivel a gyulladás következtében a dobüreg nem tud szellőzni, a benne lévő levegő felszívódik, és helyette savós váladék szaporodik fel a dobhártya mögött. Ezt az állapotot víztiszta, ún. szerózus, régi nevén savós középfülgyulladásnak nevezik. Ha a váladék felülfertőződik, kiváló táptalajként szolgál a baktériumok szaporodásához. A leggyakoribb kórokozó baktérium a Streptococcus pneumoniae, és a Haemophilus influensae. A felső légúti hurutos betegségen kívül egyéb állapotok, mint például az orrmandula megnagyobbodása, allergiás megbetegedések, illetve a refluxbetegség is hajlamosítanak visszatérő középfülgyulladások kialakulására. Tünetei, felismerése A betegség kezdeti stádiumában még alig okoz panaszokat a betegség, azonban a fülészeti vizsgálat során már látható a dobhártya behúzódása. A gennyes középfülgyulladás jellemző tünete a tartós és erős fülfájás. Csecsemőknél gyakran látjuk, hogy a fülükhöz kapkodnak, és fájdalmasan felsírnak. Az idősebb betegek általában csökkent hallásról is beszámolnak. Az általános tünetek közé tartozik a magas láz, a bágyadtság, és az elesett állapot. Fiatal gyermekeknél gyakran hányás, hasmenés jelentkezhet, mivel a lecsorgó gennyes váladék a gyomor és a bél nyálkahártyáját irritálhatja. A következményes kiszáradás a tüneteket tovább súlyosbítja. Ha a megfelelő fülészeti kezelés nem történik meg időben, akkor a dobhártya átszakad. Ekkor a betegek fájdalma csökken, mivel megszűnik a dobhártya feszülése. Véres-gennyes fülfolyás észlelhető. A betegség diagnosztizálásához alapos fülészeti vizsgálatra van szükség. A vizsgálat során a fül-orr-gégész egy fültölcsér segítségével tekinti meg a dobhártyát. Az orvos homlokára erősített tükör arra szolgál, hogy a lámpáról a felerősített fényt a beteg hallójárata felé irányítsa. Esetenként, ha a hallójáratban nagyobb mennyiségű fülzsír (cerumen) képződik, a vizsgálat előtt szükséges a külső hallójárat átöblítése. A nem megfelelően kezelt középfülgyulladás következményeként halláscsökkenés, arcidegbénulás, agytályog és agyhártyagyulladás is kialakulhat. Kezelése Középfülgyulladás esetén fontos a dobüreg szellőzésének biztosítása, és a váladék eltávolítása. Ennek érdekében kell a betegek fülét felszúrni (paracentesis). Ilyenkor a dobhártyán egy lándzsaszerű eszközzel kis nyílást ejtenek, amelyen keresztül a váladékot leszívják. A beavatkozást általában lokális fájdalomcsillapítás mellett végzik. Előfordulhat, hogy a nyílás a teljes gyógyulás előtt záródik, ilyenkor ismételten szükség lehet a fül felszúrására. A dobhártya spontán perforálódását nem célszerű kivárni, mert a perforációs nyílás szabálytalan szélű sebzést okoz a dobhártyán, amely csak nehezen, hegesedéssel gyógyul, és növeli a nagyothallás kialakulásának kockázatát. A fülészeti kezelés mellett antibiotikumok adására is szükség lehet, továbbá a fülcseppek is segítik a gyógyulást. Visszatérő esetekben, ha a háttérben az orrmandula túltengése áll, annak eltávolítása jelenti a végleges megoldást. Gyermekkorban makacs, nehezen gyógyuló, visszatérő középfülgyulladások esetén a dobhártyába egy ún. Gromet-tubust helyeznek be. Ezen a néhány milliméteres tubuson keresztül biztosítható a dobüreg folyamtatos szellőzése. A beültetett tubust a kritikus időszak átvészelése után el lehet távolítani. Megelőzése Mivel a középfülgyulladás a felső légúti fertőzések következtében alakul ki, ezért utóbbiak megelőzése és megfelelő kezelése a legfontosabb preventív módszer. Őszi-téli időszakban a vitamindús táplálkozásnak van kiemelt jelentősége. Már kialakult hurutos betegség esetén orrcsepp, kisgyermekeknél - ha szükséges - orrszívás segíthet.

Hogyan ismerhető fel a középfülgyulladás?

A középfülgyulladás (otitis media) baktériumok vagy vírusok által okozott megbetegedés, amely általában felső légúti fertőzés következményeként alakul ki. A betegség bármely életkorban felléphet, de főként kisgyermekeknél fordul elő gyakran. A legveszélyeztetettebbek a 3 hónaposnál idősebb, 3 évesnél fiatalabb gyerekek. Számos egyéb betegség is hajlamosíthat a középfülgyulladás kialakulására.

A gyulladást általában valamilyen felső légúti, vírusos eredetű hurutos megbetegedés előzi meg. A vírusfertőzés kapcsán kialakuló nyálkahártya-duzzanat elzárja a középfül szellőzésében szerepet játszó fülkürt nyílását. A fülkürt normálisan percenként 3-4-szer szellőzik, amikor nyelés kapcsán megnyílik. Mivel a gyulladás következtében a dobüreg nem tud szellőzni, a benne lévő levegő felszívódik, és helyette savós váladék szaporodik fel a dobhártya mögött. Ezt az állapotot víztiszta, ún. szerózus, régi nevén savós középfülgyulladásnak nevezik. Ha a váladék felülfertőződik, kiváló táptalajként szolgál a baktériumok szaporodásához. A leggyakoribb kórokozó baktérium a Streptococcus pneumoniae, és a Haemophilus influensae. A felső légúti hurutos betegségen kívül egyéb állapotok, mint például az orrmandula megnagyobbodása, allergiás megbetegedések, illetve a refluxbetegség is hajlamosítanak visszatérő középfülgyulladások kialakulására.

Tünetei, felismerése

A betegség kezdeti stádiumában még alig okoz panaszokat a betegség, azonban a fülészeti vizsgálat során már látható a dobhártya behúzódása. A gennyes középfülgyulladás jellemző tünete a tartós és erős fülfájás. Csecsemőknél gyakran látjuk, hogy a fülükhöz kapkodnak, és fájdalmasan felsírnak. Az idősebb betegek általában csökkent hallásról is beszámolnak. Az általános tünetek közé tartozik a magas láz, a bágyadtság, és az elesett állapot.

Fiatal gyermekeknél gyakran hányás, hasmenés jelentkezhet, mivel a lecsorgó gennyes váladék a gyomor és a bél nyálkahártyáját irritálhatja. A következményes kiszáradás a tüneteket tovább súlyosbítja. Ha a megfelelő fülészeti kezelés nem történik meg időben, akkor a dobhártya átszakad. Ekkor a betegek fájdalma csökken, mivel megszűnik a dobhártya feszülése. Véres-gennyes fülfolyás észlelhető.

A betegség diagnosztizálásához alapos fülészeti vizsgálatra van szükség. A vizsgálat során a fül-orr-gégész egy fültölcsér segítségével tekinti meg a dobhártyát. Az orvos homlokára erősített tükör arra szolgál, hogy a lámpáról a felerősített fényt a beteg hallójárata felé irányítsa. Esetenként, ha a hallójáratban nagyobb mennyiségű fülzsír (cerumen) képződik, a vizsgálat előtt szükséges a külső hallójárat átöblítése.

A nem megfelelően kezelt középfülgyulladás következményeként halláscsökkenés, arcidegbénulás, agytályog és agyhártyagyulladás is kialakulhat.

Kezelése

Középfülgyulladás esetén fontos a dobüreg szellőzésének biztosítása, és a váladék eltávolítása. Ennek érdekében kell a betegek fülét felszúrni (paracentesis). Ilyenkor a dobhártyán egy lándzsaszerű eszközzel kis nyílást ejtenek, amelyen keresztül a váladékot leszívják. A beavatkozást általában lokális fájdalomcsillapítás mellett végzik. Előfordulhat, hogy a nyílás a teljes gyógyulás előtt záródik, ilyenkor ismételten szükség lehet a fül felszúrására. A dobhártya spontán perforálódását nem célszerű kivárni, mert a perforációs nyílás szabálytalan szélű sebzést okoz a dobhártyán, amely csak nehezen, hegesedéssel gyógyul, és növeli a nagyothallás kialakulásának kockázatát. A fülészeti kezelés mellett antibiotikumok adására is szükség lehet, továbbá a fülcseppek is segítik a gyógyulást.

Visszatérő esetekben, ha a háttérben az orrmandula túltengése áll, annak eltávolítása jelenti a végleges megoldást. Gyermekkorban makacs, nehezen gyógyuló, visszatérő középfülgyulladások esetén a dobhártyába egy ún. Gromet-tubust helyeznek be. Ezen a néhány milliméteres tubuson keresztül biztosítható a dobüreg folyamtatos szellőzése. A beültetett tubust a kritikus időszak átvészelése után el lehet távolítani.

Megelőzése

Mivel a középfülgyulladás a felső légúti fertőzések következtében alakul ki, ezért utóbbiak megelőzése és megfelelő kezelése a legfontosabb preventív módszer. Őszi-téli időszakban a vitamindús táplálkozásnak van kiemelt jelentősége. Már kialakult hurutos betegség esetén orrcsepp, kisgyermekeknél - ha szükséges - orrszívás segíthet.

#1 Dr.BauerBela

---