Az antibiotikumok meglepő mellékhatása
Ez a cikk 1 éve frissült utoljára. A benne szereplő
információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Gyerekeknél növeli az elhízás kockázatát a gyakori
antibiotikumkúra - derült ki egy új vizsgálatból. Mely gyermekbetegségnél szükséges, és
mikor értelmetlen az antibiotikumszedés?
Ma már a nyugati világban nem csak a tizenévesek, a
kisgyerekek körében is egyre több a túlsúlyos, illetve az elhízott. (Az USA-ban
például 24 hónapos korra már a gyerekek 10 százaléka elhízott, további 23
százalékuk pedig túlsúlyos, és a számok az életkorral csak emelkednek.)
Eddig is ismert volt, hogy a koragyerekkori elhízás
hátterében több tényező is áll: befolyásolja többek között az anya terhesség
előtti testtömegindexe (BMI), a táplálkozási szokások, a fizikai aktivitás, a
különféle képernyők (tévé, számítógép, tablet) előtt töltött idő mennyisége
illetve az alvásmennyiség.
Egy közelmúltbeli kutatás újabb, az elhízást befolyásoló
tényezőt tárt fel. E szerint az elhízáshoz hozzájárul az is, ha a gyerek gyakran kap
szélesspektrumú (azaz több baktériumfajt - jó baktériumokat is! - elpusztító)
antibiotikumot.
A tanulmányba 60 ezer 0-23 hónap közötti csecsemőt vontak
be, akik sorsát ötéves korukig követték. 24 hónapos korig a gyerekek 69
százaléka kapott antibiotikumos kezelést, közülük egy gyereknek átlagosan 2,3
alkalommal írtak fel az orvosok antibiotikumot az első két életévben.
Az eredmények szerint, minél gyakrabban
kapott valaki antibiotikumot, annál nagyobb valoszínűséggel volt elhízott. Különösen igaz
volt ez azokra a gyerekekre, akik az első két évük során négy vagy több
alkalommal kaptak antibiotikumot. (Hasonló összefüggést a szűkspektrumú
antibiotikumok esetében nem figyeltek meg.)
Az
esetek felében felesleges az antibiotikum
Még néhány éve is, ha a gyerek köhögött, lázas volt,
folyt az orra, sok orvos szélesspektrumú antibiotikumot írt fel. Bár már akkor
is köztudott volt, hogy az antibiotikumok a baktériumok ellen hatásosak, ám
mivel a felső légúti betegségek esetén nehéz egyértelműen meghatározni, hogy a
fertőzést vírusok okozzák-e, vagy bakteriális eredetű-e, a legtöbb orvos úgy
vélekedett, hogy a felírt antibiotikum lehet, hogy nem használ, de ártani sem
árt.
Ma azonban már sokkal több információnk van
az antibiotikumok káros mellékhatásairól, ezért egyre több
szakmai kampány próbálja az orvosokat az irányba terelni, hogy tényleg csak a
legszükségesebb esetekben forduljanak az antibiotikumokhoz. Egy friss
amerikai becslés szerint azonban az antibiotikum-felírások
több mint fele még ma is teljesen felesleges és haszontalan.
Mikor
van szükség antibiotikumra?
Az ajánlások szerint felesleges antibiotikumot
felírni influenza, megfázás, köhögés, torokfájás, orrfolyás (még akkor is, ha a
váladék sűrű, sárgás-zöldes) esetén, ezeket a kórképeket szinte kizárólag
vírusok okozzák, ráadásul a tünetek néhány napon belül többnyire maguktól is
enyhülnek.
Más a helyzet, ha valakinek homlok- vagy
arcüreggyulladása is van, és a legtöbb tüdőgyulladást is baktériumok okozzák,
ilyenkor segíthetnek az antibiotikumok.
Torokgyulladás esetén az antibiotikum abban az egy
esetben segít, ha a fertőzést Streptococcus baktériumok okozzák. (Ma már
itthon is elérhető gyors teszt annak kimutatására, hogy a torokgyulladás
virális vagy bakteriális eredetű.)
A gyerekeknél gyakori középfülgyulladást még ma is sok
esetben kezelik antibiotikummal (ami jogos, mert baktériumok okozzák), ám egyes
vizsgálatok szerint a betegek 80 százaléka 7-14 napon belül gyógyszer nélkül is
meggyógyul, így azokban az esetekben, ha a gyermeknek nincs fájdalma, láza, nem
tűnik betegnek, sok orvos már inkább tartózkodik az antibiotikum felírástól.
Fontos tudni, hogy bakteriális eredetű
tüdőgyulladás ellen létezik oltás gyerekeknek és felnőtteknek is. Ha pedig
valaki antibiotikumkúrába kezd, ne hagyja félbe, ha a tünetei időközben
jelentősen enyhülnek. A félbehagyott kezelés ugyanis növeli a baktériumok
gyógyszerekkel szembeni ellenállóképességét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése