Tippek testvérféltékenység ellen
Vigyétek vissza a kórházba! - kéri a nagy.
Játékokat dobál a kiságyba, szélsőségesen viselkedik, megint bepisil, újra
szopni akar és így tovább. Ötletek, hogyan segítheted a feldolgozást és azt,
hogy visszatérjen a béke.
Az alapok alapja természetesen az, hogy te magad, a
párod és lehetőleg az egész család természetesen viszonyuljon a kérdéshez.
Vagyis úgy éljetek és beszéljetek is egymással a témáról, hogy a testvér
születését normális eseménynek tekintitek, nem pedig komoly csapásnak az
elsőszülöttre nézve. Gondolj csak bele, hányszor hangzik el az (akkor még
egyedüli) gyerek füle hallatára valamelyik kérdés, amit persze többnyire
beszélgetés is követ. Ne abból indulj ki, hogy úgysem érti! Már az egy-másfél
éves gyerek is sok mindent megért a felnőttek beszélgetéséből: a témát, a hozzá
kapcsolódó érzelmeket, a kulcsszavakat. Ez elég is!
- Na és örül már a kistesónak? Majd ugyanez folytatódik, amikor megszületett: Na és örülsz a cuki kicsi testvérkédnek?
- Kíváncsi vagyok, mit fog szólni a kicsihez. Hiszen megszokta, hogy állandóan csak vele foglalkoztok.
- Már most sincs el magában egy percig sem ez a gyerek. Mi lesz, ha már itt lesz a kicsi is?
- Készültök rá? Biztos nem lesz könnyű a naggyal! Aztán ha megszületett: Légy jó gyerek! Szeresd a kistesót, ne nehezítsd meg anya dolgát!
Valamennyi kérdező és esetleg a válaszoló nyilvánvaló aggodalma, bizonytalansága az, ami szöget üt a gyerek fejébe. Ezek szerint valami nehéz, súlyos dolog várható? Ami ráadásul örökös téma, bárki esik be a családhoz? És hogyan kell jónak lenni? És hogyan kell szeretni azt a tesót?
- Na és örül már a kistesónak? Majd ugyanez folytatódik, amikor megszületett: Na és örülsz a cuki kicsi testvérkédnek?
- Kíváncsi vagyok, mit fog szólni a kicsihez. Hiszen megszokta, hogy állandóan csak vele foglalkoztok.
- Már most sincs el magában egy percig sem ez a gyerek. Mi lesz, ha már itt lesz a kicsi is?
- Készültök rá? Biztos nem lesz könnyű a naggyal! Aztán ha megszületett: Légy jó gyerek! Szeresd a kistesót, ne nehezítsd meg anya dolgát!
Valamennyi kérdező és esetleg a válaszoló nyilvánvaló aggodalma, bizonytalansága az, ami szöget üt a gyerek fejébe. Ezek szerint valami nehéz, súlyos dolog várható? Ami ráadásul örökös téma, bárki esik be a családhoz? És hogyan kell jónak lenni? És hogyan kell szeretni azt a tesót?
Van
testvéred?
Beszélgessetek a pároddal arról, hogy nektek vannak-e
gyerekkorotokból testvér-féltékenységes élményeitek. Idézzétek fel
azokat a helyzeteket, amikor ez különösen fájón előjött. Milyen érzés volt
neked? Elkerülhető lett volna? Hogyan csinálnád most másképp?
Testvér születik a családban
Jó
előre pakold el a játékok jelentős részét!
Más szóval: halmozz fel már a várandósság idején
figyelemelterelésre alkalmas tárgyakat! Az elsőszülött általában dúskál a
játékokban, azt sem tudja, melyikhez nyúljon, kicsit talán unja is a sok
unalmas kacatot, ami csak addig érdekes, amíg megkapja. Ezért szépen apránként
tüntesd el a játékokat, mégpedig egyenként valami feltűnő színű zacskóba
csomagolva. Azután rejtsd el a lakás legkülönbözőbb pontjain, de úgy, hogy ne
legyen útban, és ne legyen szembeszökő. Amikor majd
válsághelyzet alakul ki, remek elfoglaltság lesz a nagynak a szökött
játékokra vadászni, majd nagy diadallal begyűjteni és rácsodálkozni, hogy
nahát, ilyenem is van? De persze egyszerre legfeljebb egy csomag helyére tegyél
homályos utalásokat szoptatás közben, és a keresést segítheted a
hideg-meleg-tűz szavak használatával is.
Játék
állatcsaládokkal
Játsszatok olyan állatcsaládokkal, amelyekben több
különböző korú testvér van az anyán, apán, nagyszülőkön kívül. A Sylvanian Families
például kiválóan alkalmas erre, nagyon sokféle helyzetet eljátszhattok a
segítségükkel. A honlapon arra is mintát találsz, hogyan fotózhatsz és
állíthatsz össze saját mesekönyvet a figurák segítségével. Például: csomagol és
utazik a család, de otthon felejtik a nyaraló kulcsát, együtt kirándulnak a
hegyekben, és döbbenetes mennyiségű kincset találnak, elmennek vásárolni, és a
tömegben elkallódik a középső tesó, csak a visítását lehet hallani egyre
távolabbról. Végül a tűzoltók találják meg a fa tetején, ahova egy harcias nyúl
elől menekülve mászott fel, vagy eljátszhatjátok azt, amikor sorban dőlnek ki a
családtagok, mert mindenki lebetegszik, rosszul van és így tovább. Ha szeretsz
barkácsolni, akár varrhatsz is cicacsaládot, macicsaládot, filcből, nem
foszlós, szőrös anyagokból hamar elkészül.
Figyeljetek
meg állattestvérpárokat!
Állatkertben, szomszédnál, közeli gazdaságban nézzétek
meg együtt még a kistestvér születése előtt, mit csinálnak az állatkölykök
egymással, anyukájukkal, hogyan vesz részt az apaállat az eseményekben. A
rovarokhoz is érdemes benézni, ott aztán vannak tesók bőven, és érdekesség is
jócskán akad, nézzétek meg a madagaszkári bütyköscsótányt!
Beszélgessetek
a rokonokról, unokatestvérekről!
Legyen természetes, hogy meséltek a gyereknek saját
testvéreitekről, ha vannak, vagy szüleitek, unkatesóitok testvéreiről. A nagy
családi összejöveteleket élvezni szokták a gyerekek, hát tegyél róla, hogy már
sok-sok hónappal a tesó születése előtt lássa, hogy a testvérek létezése éppen
olyan normális és természetes, mint mondjuk a nagyszülőké.
Nézz
körül alaposan a lakásban!
Ezt nyilván megtetted már néhányszor, hiszen elpakoltad a
veszélyes vagy túl értékes és törékeny tárgyakat, de most, a másodikat várva,
még egyszer pásztázz végig mindent nagyon alaposan: miről lehet leesni, mit
ránthat magára, mit nyithat ki, amit nem kéne, mit mázolhat össze. Számold fel
a lehetséges veszélyforrásokat és károkozási lehetőségeket. Szerelj a falra
hatalmas fehér kartont, amire rajzolhat. Minden helyiségnek legyen kulcsa, hogy
szükség esetén korlátozni tudd azt a területet, ahol a nagy játszhat, hogy
mindig szem előtt legyen.
Hozzon
ajándékot a kistesó!
Sokan alkalmazzák sikerrel ezt a trükköt, sokan meg
elzárkóznak tőle, mondván, hogy ez pont eltereli a figyelmet a testvérről, és
olyan, mint valami megvesztegetés, ráadásul kegyes hazugság. Ha szerintetek jó
ötlet, ne törődj mások véleményével!
Kezdetben
az újszülött élvez elsőbbséget
Szülés után, amíg le nem peregnek az első hetek, a
későbbi nyugalom érdekében jól teszed, ha időt és türelmet szánsz a szoptatás
jó megalapozására. Ha a nagy nemrég még szopott, nyugodtan megengedheted neki
is. Lehetséges, hogy ő most megint gyakran akar majd szopni. Minél kevesebb
ellenállást tanúsítasz, annál hamarabb tér vissza minden a szokásos kerékvágásba.
De a saját határaidat is figyelembe kell venned! Ne azt mondd, hogy nem
szophatsz többet, hogy a tesódnak is maradjon (egyébként is marad elég), hanem
mondd az igazi érzésedet: ez most túl sok nekem, nyugalmat szeretnék, de
lefekvés előtt majd kaphatsz. Egyszóval elég sokféle helyzet adódhat, ezért jó,
ha kezdetben van segítséged, aki befejezi a naggyal a megkezdett játékot,
elviszi játszótérre, engedi kicsit sarazni, vizezni, mutat neki valami
érdekeset, süt vele pizzát, és így tovább. Te pedig írj magadnak egy hosszú
listát az egyedül is bevethető elterelő hadmozdulatokról, például:
· Engedd mellétek bújni, és mesélj
neki, vagy hallgassatok együtt mesét. Itt például több
mint száz közül válogathatsz.
· Kösd fel a picit a hátadra (ezt a
technikát oktatótól sajátíthatod el, már újszülöttkortól használhatod), és
táncoljatok a naggyal.
· Vedd elő a kacatos dobozt, amit már
jó előre telepakoltál érdekes tárgyakkal (nem játékok!).
· Hívd fel az ismerősök és rokonok
figyelmét arra, hogy ne csak a picit csodálják, hanem elsősorban a nagyot, vele
beszélgessenek, az ő véleményére legyenek kíváncsiak (de ne azt kérdezzék, hogy
tetszik-e neki a tesó).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése