Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

Loading

2017. augusztus 30., szerda

Lopás gyermekkorban, hogyan kezeljük?

Lopás gyermekkorban, hogyan kezeljük?

A lopás a társas viselkedés szabályainak áthágása. Okai  és súlyossági foka különféle lehet. Időnként csak egy pillanatnyi ötlet vagy a kortársak elvárása miatt történik meg. Más esetekben súlyos pszichés problémák rejlenek mögötte, minthogy a lopás cselekedete szimbolikusan a család iránti ellenszenvet fejezheti ki, a tudatos, erőszakos szembe­helyezkedést azzal az életmodellek amit a család a gyermek számára felkínál, de lehet a szeretethiány kifejeződése is.

A lopás “jelentése”

A lopás, különösen, ha úgy csinálja a gyerek, hogy le is lepleződjön, azt jelenti: tudat alatt fel akarja magára és saját szükségleteire hívni a figyel­met, inkább, mint hogy magát akarná büntetni valós vagy képzelt szabályszegésekért. A szülőknek nagy jelentőséget kell tulajdonítaniuk a lopás tényének, nem is annyira az ellopott tárgynak. Megfelelő büntetést kell kiszabniuk az eset fontosságához mérten, vagyis nem szabad engedményeket tenni.

Büntetés

Mégis, minthogy az eset a gyerek életkora szerint változó, a büntetésnek is különbözőnek kell lennie. A kisgyermek esetenként bűntudat nélkül vesz el másoktól valamit, a lelkifurdalás csak később jelenik meg. Előfordul, hogy a gyerek a lopást úgy éli meg, mintha valamilyen hibás dolgot a helyére tenne, ilyenkor a büntetésnek kell visszatartó erejűnek lennie.

A nagyobb gyerekek esetében más a helyzet:

Nyilvánvalóan a szeretet hiánya, a szülők válása, a szélsőségesen szigorú nevelési elvek, az érzelmi háttér elégtelensége azok a tényezők, amelyek kiválthatják ezt a viselkedést, ami tulajdonképpen egy lázadási for­ma. Erre a szülőknek megfelelően kell válaszolni, a gyerek életkorához és a környezethez alkalmazkodva, és ezzel megoldhatják a problémát.

A lopás

  • Nem beszélhetünk lopásról addig, amíg a gyerek nem érti meg a tulajdon fogalmát, vagyis amíg nem jut túl azon az időszakon, amikor azt hiszi, hogy minden az övé. Ha nem érzi a saját és mások határait, nincs erkölcsi fogalma a jóról és a rosszról, akkor nem tudhatja, hogy hibát követett el.
  • Ha egy 6-7 éves gyerek elvesz mástól valamilyen tárgyat, akkor azt valódi lopásnak nevezzük. Eleinte a lopások otthon történnek, ilyenkor a gyerek a családtagoktól vesz el tárgyakat, utána az iskolai társaitól lop, végül idegen helyen – pl. szupermarketekben – tulajdonít el dolgokat. A lopott tárgyak típusa idővel változik: a jelentéktelenekkel (játékok, cukorkák) kezdődik, majd értékesebb tárgyak, mint pénz, könyvek, jármű lesz a lopott tárgy.
Ha a lopás egy csoport viselkedésébe illeszkedik be, akkor kényesebb a helyzet. Ilyen­kor az egyén viselkedésén kívül a csoport működéséről is beszélni kell, felelőssé kell tenni a gyereket a tetteiért, még akkor is, ha a társainak való megfelelés ösztönözte. Törekedjünk rá, hogy megértse: attól még, hogy a többiek eldöntötték valamiről, hogy helyes, attól az még nem biztos, hogy úgy is van.
Mindig a saját fejével gondolkozzon, és fejlesszen ki magában olyan bátorságot, amivel a negatív hatások alól kivonhatja magát. Ha nem sikerül függetlenítenie magát, és ellenállni a csapatszellemnek, akkor még a jelentéktelennek tűnő események is később súlyos problémákká válhatnak, és antiszociális viselkedésformához vezethetnek, amely a fiatalkori bűnözés egyik oka. #1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése